Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1913 (11. évfolyam, 1-63. szám)

1913-07-10 / 33. szám

306 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. egyesület törekvéseit az intézmény szervezkedésének előmozdításával a maga ré­széről is jóakarata támogatásával felkarolni igyekezzék. Budapest, 1913. márczius 2. Lukács László s. k. „Gondviselés“ Országos Központi Temetkezési Segélyzö Társulat. Budapest, Vili., Baross-u. 10. Nagyságos alispán ur ! Az egész országban, igy legjobb tudomásunk szerint a Nagyságod bölcs vezetése alatt álló törvényhatóság területén levő községekben is működnek az úgy­nevezett Temetkezési és Leánykiházasitó Egyletek. Mondanunk is felesleges talán, hogy ezen egyesületek legtöbbje minden mathematikai és biztosítéki alap nélkül szerveztetett s legtöbbször minden hozzáértés nélkül vezetve nemcsak, hogy a tagok érdekeit nem szolgálják, de bizonyos idő múltával akkor t. i. mikor 8—10 évi vegetálás után, a tagok öregedése következtében a nagyobb halálozási száza­lék elérkeztével, feladatuknak nem tudnak eleget tenni, az által a régibb idő óta fizető tagokat határozottan megkárosítják. Mély tisztelettel vagyunk bátrak Nagy­ságod figyelmét felhívni ezekre a gombamódra elszaporodott s előbb-utóbb mind a bukásra megérő egyesülésekre. Tesszük pedig ezt azzal, hogy egyúttal az ilyen egyesületekben tömörülni szokott legszegényebb nép érdekében megkérjük, hogy ezeket az úgynevezett temetkezési egyleteket — felügyeleti jogánál fogva — a járási számvevőségekkel szigorúan ellenőriztetni kegyeskedjék. Ha pedig a nép ilyen intézményben tömörülni óhajt, erre meg van a módja a „Gondviselés“ czimü Országos Központi Segélyzö Társulatunk keretében, moly intézményünket a Nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur f. évi márczius hó 2-án kelt 21282—913 B. M. II. a. számú körrendeletével (lásd Belügyi Közlöny), mint tel­jesen megbízható intézményt ajánlotta Nagyságodnak is jóakarata támogatásba s éppen ezen körrendeletre hivatkozással mély tisztelettel kérjük, hogy a nép jól felfogott érdekében, a járási hatóságok utján a községek elöljáróságait a hibás alapokon nyugvó úgynevezett temetkezési egyletek támogatásától óvni s a „Gondviselés“ czimü Országos Központi Temetkezési Társulat (Budapest, VIII. kér. Baross-utcza 10.) helyi egyesületeinek szervezését, illetve ezek szervezkedé­sének jóindulati támogatását figyelmükbe ajánlani méltóztassék. Fogadja Nagysá­god kiváló tiszteletünk őszinte nyilvánítását. Budapest, 1913. márczius 25. „Gondviselés“ országos központi segélyező társulat nevében: Endrödy iózsef, társ. elnök. _________ Jaur Ödön, társ. igazgató. 11948—913. sz. Szatmárvármegye alispánjától. A vörös kereszt jelvényével, vagy elnevezésével forgalomba hozott áruk lebélyegzése. Valamennyi I-foku iparhatóságnak. A kereskedelemügyi miniszternek a vörös kereszt jelképének, továbbá a vörös kereszt, vagy genfi kereszt elnevezésének használatáról 2027—913. sz. alatt kelt rendeletét azzal közlöm, hogy e rendelet 3. §-ába előírja, miszerint az említett jelvénnyel, vagy elnevezéssel ellátott áruk 1913. évi szeptember 27-ike után csak az I-foku iparhatóság által foganatosított lebélyegzés után hozhatók forgalomba, miután ezen §-us értelmében az I-foku iparhatóságoknak megfelelő bélyegzőkkel való ellátása iránt a K. M. kellő időben gondoskodni kíván és e czélból egy-egy bélyegzőt már a legközelebbi időben megfog az I-foku iparható­ságoknak küldeni, felhívom tehát, hogy tegyen sürgősen jelentést, hogy lesz-e több bélyegzőre is szüksége, mely szerint ezeknek szétküldése érdekében én is megtegyem jelentésemet Nagykároly, 1913. junius 20. Alisp. h.: Péchy, vm. főjegyző. 42521—1913. K. M. szám. A m. klr. minisztériumnak 1913. évi 2027. M. E. számú rendelete a vörös kereszt jelképének, továbbá a Vörös Kereszt vagy a Genfi Kereszt elnevezésének használatáról. A magyar királyi minisztérium az 1911. XX. t.-cz. 2 §-ában nyert felha­talmazás alapján a következőket rendeli:

Next

/
Oldalképek
Tartalom