Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1912 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1912-06-06 / 27. szám
286 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja nek. A község által létesítendő bármily járda költségeinek 40 százalékát a község viseli, minden egyenes állami adót érintő pótadóval: 60 százalékát a telektulajdonos viseli a telek utczai hossza arányában. A magánosokra eső hozzájárulás minden évben junius 1-én egy összegben esedékes, mely idő után 50 százalékos kamat jár. A készítendő járda irányát, terjedelmét és anyagát esetről-esetre a képviselőtestület állapítja meg. 4. § A járdákat kocsizásra, lovaglásra, szánkázásra, terheknek taliga, vagy targoncza általi tovaszállitására, bicziklizésre, vagy annak szállítására használni, továbbá azokra, azokon lábas jószágot vagy egyáltalában semmiféle barmot hajtani nem szabad. 5. §. A járdának hordozható kirakatok és- áruczikkek által való elfoglalása tilos, de meg a járdán kívül eső térre sem szabad semminemű tárgyat kirakni. 6. §. Állandó kirakatok, tartályoknak a járdákra állítása tilos, de ülőpadok felállítása a helyi viszonyok figyelembe vételével a község képviselőtestülete által engedélyezhetők. 7. §. A járdák felett ponyva, ernyők lámpák és táblák legalább 220 czm. magasságban alkalmazandók és azoknak a járdákhoz zsineggel, vagy póznákkal való megerősítése tilos. 8. §. Az udvarokról a járdán át a viz levezetésére szolgáló csatornák építése ezután a járdával egyidejűleg lótesitendő Fentartásáról, takarításáról a tulajdonos gondoskodik. 9. §. Fát ültetni a járdák mellé a telektulajdonos kötelessége. Az ültetendő élőfák minőségét és egymástól való távolságát a község elöljárósága állapítja meg. 10. §. A járdákat különösen az udvarról kivezető ésatornák készítésére javítása, vagy építkezések alkalmával felbontottan hagyni és egyébként azokat, valamint a járda mellé, hatóság vagy magánosok által ültetett élőfá'kat rongálni nem szabad. Az ilyen rongálások az 1879. évi XL. t.-cz. 80. §-a alapján bűntetteinek. Síkos, fagyos időben a járdákat alkalmas módon, homok, fürészpor vagy homokkal behinteni a háztulajdonos, illetőleg haszonélvező kötelessége. 11. § Tilos a járdákon bárminemű zsiradékot, olajat, tejneraüt önteni, csepegtetni. Az üzletekből, magánházakból,' zsirnemüt, olajat, vagy folyadékot tartalmazó hordókat, tartályokat, edényeket csak áthidaló deszkával szabad hen- gergetni. 12. Tilos a járdán képződő jégréteget vasvágó vagy ütőszerekkel felszaggatni. Az úgy képződött jég csak vaslapáttal távolítható el. 13. §. A járdák és átjárók ideiglenes elfoglalása, a járdákon és átjárókon való csoportosulás, a forgalom akadálytalan biztosítása érdekében tilos. 14. §. A járda szegélyére kocsival felhajtani tilos, azt. állattal feltapostatni, vagy azon sídyos tárgyat hengergetni tilos. 15. §. Azon vendéglősök és korcsmárosok, kiknek üzleti helyiségük bármily anyagból készült járdára nyílnak, felelősök a járdának vendégeik által okozott bárminemű bepiszkolásért és ezekért elsősorban ők büntetendők. 16. §. Minden ház- és telektulajdonos köteles a háza és telke előtt kőből építtetett gyalogjárdát, pallót, vagy bármily anyagból való gyalogjárót annyiszor amennyiszer arra szükség van tisztán letakaritani és felügyelni arra, hogy a járda tisztátalan ne legyen. 17. §. Aki a járda jókarban tartását ezélzó kötelességeinek teljesítését elmulasztja, annak terhére jogosítva van az elöljáróság a mulasztást pótoltatni Az igy fölmerült költségek az elöljáróság által közigazgatási utón hajtandó be. 18. §. Akik jelen szabályrendeletet áthágják, az 1879. évi XL. t.-cz. 119. §-a értelmében 100 koronáig terjedhető büntetéssel behajthatatlanság esetén a törvény 22. §-a értelmében 3 órától 5 napig terjedhető elzárással bűntetteinek. Az ezen szabályrendeletbe ütköző kihágásokból befolyó pénzbüntetések az 1901. évi XX. t.-ez. 23. §-ában megjelölt czélokra fordítandók. 19. §. Ä bíráskodás ezen szabályrendeletből felmerült kihágási ügyekben a járási főszolgabíró hatáskörébe tartozik, másodfokban pedig a vármegye alispánjához harmadfokulag a m. kir. belügyminisztériumhoz.
