Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1910 (8. évfolyam, 1-58. szám)

1910-01-13 / 2. szám

18 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. minisztériumnak 1909. évi deczember hó 16-án kelt 123003. számú rendelete foly­tán Mehala nagyközség Temesvármegye törvényhatósági területéből Temesvár szab. kir. város területébe átkebeleztetett és Temesvár sz. kir. várossal egy városi községgé egyesittetett. Az egyesítés tényleges hatálya 1910. évi január hó 1-ével kezdődik, mely időponttól kezdve Mehala nagyközség ezen elnevezése megszűnik, a község a városnak egyik része gyanánt, az eddigi városi területtel együtt Temesvár szab. kir. város nevét viseli és lakói a városi polgárokkal egyenlő jogokat élveznek. Az uj városzrésznek elnevezése később történik. Felkérjük az egyházi, katonai és polgári hatóságokat, az intézeteket, testü­leteket és egyesüléseket, hogy a volt Mehala nagyközséget érdeklő ügyeikben az uj közigazgatási és területi változást figyelembe vegyék. Temesvár szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1909. évi deczember hó 27-én tartott közgyűléséből. Dr. Telbisz Károly, m. kir. udvari tanáesos, polgármester. 16- 910. sz. Szatmárvármegye alispánjától. A német birodalmi lőfegyver próba állomások próba jegyének elismerése. Valamennyi főszolgabíró, polgármester, rendőrkapitánynak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák a német birodalmi lőfegyver próba állomások által a fegyvercsövekre alkalmazott próba jegyeknek elismerése tárgyában kelt 92973. IV—2—909. sz. körrendeletét tudomás végett közzé teszem. Nagykároly, 1910. január 3. Ilosvay, alispán. 92973— IV-2 sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1909. évi 92973. számú rendelete a német birodalmi lőfegyver próba állomások által a fegyvercsövekre alkalmazott próba jegyeknek elismerése tárgyában. A német birodalommal' 1891. évi deccember hó 6-án kötött és az 1892. évj III. törvényczikbe iktatott kereskedelmi és vámszerződés módosítása iránt 1905. évi január hó 25-én létrejött s az 1908. évi XX. törvényczikkbe foglalt pótszerződés 5 czikkének III 5-ik pontja alapján a német birodalmi kormánnyal 1909. évi no­vember hó l8-án Wienben létrejött megállapodás végrehajtásaként a kézi lőfegy­verek kötelező megvizsgálásáról szóló 1891. évi XXXIV. tör vény czik 1. §-ára való utalással, ezennel elrendelem, hogy a német birodalmi lőfegyver próba állomá­soknak a fehér állapotban lévő és sima furrásu (reszelővei megmunkált vagy surlázott) fegyvercsöveken (egy vagy kétcsövüeken) alkalmazott próbajegyei "az utóbb hivatkozott törvény 1. §-a alapján felállított budapesti lőfegyver próbaállo­másnak a megvizsgált fegyvercsövekre alkalmazott próbajegyeivel hasonló hatá- lyuaknak tekintendők. A fent jelzett fegyvercsövek tehát, melyek a német birodalmi lőfegyver próba állomásokra nézve előirt s az alábbi ábrákból látható próbajegyekkel el vannak látva, a magyar szent korona területén újabb vizsgálatnak nem vettetnek alá. A német birodalmi próbaállomások által alkalmazott próbajegyek ábrái külön hirdetményben fognak közzététetni. Jelen rendelet 1910. évi január hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1909. évi decz. 25. Kossuth. IV. Személyi hírek. 1791-909. sz. Vármegyénk főispánja Vida Gyula mátészalkai lakos jogszigorlót díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte s szolgálattételre a mátészalkai főszolgabírói hivatalhoz beosztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom