Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1909 (7. évfolyam, 1-62. szám)
1909-05-06 / 21. szám
240 • Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 2. §. Minden újonnan épülő cselédlakásban az építkezés alkalmával a szoba földszint magasságának legalább 30 cm.-rel kell a talpszinnél magasabbnak lenni. Azon esetben, ha az emelni szándékolt cselédház talaját korhadó szerves anyagokkal telitett föld képezi, az legalább V2 méter mélységben hihányandó a földszin alól és száraz lehetőleg agyagos földdel talajföldszinig kitöltendő. A lakházak építésénél egészséges és a vidéken szokásos anyag használandó. 3. §. Az újonnan épülő cselédházakban a lakószoba 16 □ méternél kisebb nem lehet, de 20 □ méternél nagyobb lakószoba adására a gazda nem kötelezhető. Ajtóknak és ablakoknak általában az alanti mértéknél kisebbeknek lenni nem szabad. a) Egy főbejárati ajtó magassága legalább 1'90 méter, szélessége legalább 0'90 méter legyen. Kamaraajtó kisebb is lehet. b) Az ablakok magasságára nézve megállapittatik az, hogy annak magassága 95 cm.-nél, szélessége 70 cm.-nél kisebb nem lehet. Konyha- és kamaraablakok lehetnek kisebbek is. Az ablakoknak általában nyithatóknak, illetőleg a szellőzésre alkalmasoknak kell lenniük és minden oly készülékek használata, amelyek az ablak nyitást és szellőztetézt akadályozzák, szigorúan tiltatnak. Egy kamara alapterülete legalább 6 négyzetméter legyen. Szoba magasság legalább 2'80 méter legyen. 4. §. Minden cselédlakásul szolgáló ház megfelelő tűzbiztos vagy vályogból vagy téglából kéménnyel látandó el, fedélgerenda felett legalább 80 cmter kiemelkedéssel. 5. §• A házi állatok tartására kijelölt hely a cselédlakásoktól legalább 10 méter távolságra legyen az uj építkezéseknél. 6. §. Minden tanya vagy* gazdasági telep tulajdonossá vagy bérlője köteles elegendő tisztántartott kutakról gondoskodni. ívűt körül a talaj feltöltessék, nehogy a földszinéről a szennyes viz a kútba folyhassék, A kút közelében szemét vagy trágya lerakása tilos. 7. §. Köteles a tulajdonos vagy bérlő a cselédek számának s a lakások elhelyezésénél?: megfelelőleg fedett peczegödörrel ellátott árnyékszékről gondoskodni, nehogy az ürülékhez állatok hozzáférhessenek. Ezen emésztő gödrök a cselédlakások falató] 2 méternyi a kutaktól legalább 10 méternyi távolságban legyenek, köteles továbbá szemét- és trágyarakodó helyekről gondoskodni, melyek úgy a lakástól, mint a kutaktól a lehető legnagyobb távolságban helyezendők el; köteles még a peczegödröket évenkint egyszer, a szemét- és trágyagödröket évenkint kétszer a lakott területtől legalább 100 méter távolságra kihordatni. Trágyatelepen a földterület 50 cmter mélységre kimélyitessék és lehetőleg agyaggal kidöngöltessék. A kimélyités által nyert földtömeggel a trágyatelepen kívül feltöltés létesítendő. Ahol a gazdasági czélra töreges vagy polyvás tonnarendszerü árnyékszékek alkalmaz- hatatnak, ott létesített tonnákat a trágyatelepre, alul jól záró taligán kötelesek szállíttatni, azonban kolera, typus és vérhas megbetegedés esetén a mészszel való fertőtlenítés utén ezen tonnák nem trágyatelepre, hanem közvetlenül a szántóföldre frissen ásott gödörbe ürittessenek és azonnal elföldeltesscnek. 8. §. A ragályos kóroknak a községi elöljárósághoz és hatóságokhoz történt bejelentésére az 1876. évi XIV. t.-cz. 80. §-ában felsorolt egyéneken kiviil a gazdaságnak az a közege is köteles, ki ott felügyelettel van megbízva. 9. §• Köteles a birtokos vagy bérlő arról gondoskodni, hogy a cselédlakások közül a csapadék vizeknek kellő lefolyása legyen. 10. §. Burkolat nélküli szobák talaja a fertőző betegség után mindenkor azonnal 30 cm.-nyíre felásandó és friss földdel cserélendő ki. Az arra hivatolt közeg legkésőbb 48 óra alatt hivatalból tartozik fertőtleníteni. Ugyanezen eljárást köteles a birtokos vagy bérlő a legszigorúbban végrehajtani, valahányszor olyan cseléd család költözött éppen ki, melynek egy tagja tüdőgümőkórban vagy trachomában szenvedett vagy olyat eltemetett, ezen esetekben a lakás fertőtlenítése és födjének friss földdel kicserélése előtt az uj cseléd családja a lakást el nem foglalhatja. A
