Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1909 (7. évfolyam, 1-62. szám)
1909-04-24 / 18. szám
Szatrrvárvármegye Hivatalos Lapja 215 A jegyzők személyi, családi adatait előtüntető törzskönyvek az egyleti elnök által is vezetendők. 5. §. A főszolgabirák minden esetben kötelesek valamely jegyzői állás végleges megüresedéséről, annnak betöltéséről, a megválasztott jegyzőnek életkoráról és családi állapotáról haladéktalanul jelentést tenni az alispánhoz, aki a számvevőségnél a régi jegyző járulékainak beszüntetését és az uj jegyző járulékainak előírását foganatosítja s erről a jegyzői egyesület elnökét s az érdekelt jegyzőt értesíti. 6. §. A vármegye alispánja minden év deczember havában a vármegye összes főszolgabirájától a községi jegyzőkre, al-, segédjegyzőkre vonatkozó személyi, családi állapotróli változási kimutatást a törzskönyvi tételekkel való összehasonlítás czéljából beköveteli s a számvevőségnek és a jegyző egylet elnökének átvezetésre megküldi. A járási főszolgabirák a községi,’kör és segédjegyzőkről járási törzskönyvet vezetnek, melynek adatai képezik az évi változásokról beterjesztendő kimutatások alapját. 7- §• A 2. §. 6. és 3. §. 3. pontjában meghatározott járulékok a számvevőségnél az adóhivataloktól évenként nyerendő kimutatások alapján Írandók elő a községnél, a városoknál pedig az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a értelmében minden évre a községi költségvetésbe veendők fel. 8. §. A jegyzők, al vagy segédjegyzők személyét illető évi járulékok, nemkülönben a 2. §. 2-, 3. és 4. pontjaiban körülirt járulékok a kir. adóhivatatalok által havi egyenlő részletben vonattak le a jegyzők, al- vagy segédjegyzők fizetéséből. A községek járulekai pedig évnegyedenkint és legkésőbb minden év november hó 15-ig a nyugdíj alap pénztárába beszállitandók; melynek elmulasztásáért a községek bírái, illetve pénzkezelői és a községi, vagy körjegyzők, — a hátralékban levő nyugdijjárulék 10 (Tiz) százalékával rovandók meg — büntetés czimén — a nyugdij-alap javára, minden további joggyakorlat kizárásával. 9. §. Fizetési halasztás csak az ezen szabályrendelet életbelépését megelőző években keletkezett és felszaporodott hátralékok leronására engedélyezhető — különös méltánylást érdemlő esetekben a nyugdíj-választmány javaslata alapján, a törvényhatósági bizottság által. V. FEJEZET. A nyugdíj igények megállapítása. 10. §. A nyugdíj képesség a szakadatlanul töltött, szolgálat első napjától számitta- tik, azon kikötéssel, hogy az 1876. év előtt töltött időből csak 5 (Öt) év számittatik be. A más vármegyében eltöltött jegyzői, segéd vagy aljegyzői szolgálat ideje is beszámittatik, ha az illető vármegye szabályrendeletében a viszonosság hasonlóan meg van állapítva. — Ez alapon a viszonosság a többi törvényhatóságokkal szemben kivétel nélkül kimondatik, az oly vármegyében eltöltött jegyző, segéd- vagy aljegyzői szolgálat után - a mely vármegyében a viszonosság feltétel nélkül ki van mondva, a járulékok átutalása nem igény éltetik. De ha az itteni nyugdíj- szabályrendelet magasabbfoku nyugdijat állapit meg az előbbi vármegye nyugdíj- szabály rendeletével megállapított nyugdíj összegnél — az évi és alap járulékok közötti különbözet az itteni nyugdij-alap iavára megtérítendő az illető jegyző által. u'§. A nyugdíj illetmények — a beszámítható hivataloskodási idő tartamához képest — a következőleg állapitandók meg: 1. A milléniumi (1896.) év a 21954—1902. sz. B. M. rendelet szerint kétszeresen számítandó. (Vármegye törvényhatósági bizottsági 790—1900. sz. határozat). 2. A rendszeresített állomáson eskületétel mellett eltöltött helyettesi szolgálati idő a nyugdíjazás alapjául beszámítandó, ha a helyettesi minőségben eltöltött
