Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1909 (7. évfolyam, 1-62. szám)

1909-03-18 / 11. szám

112 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. Moldován Ferencz Felsőbánya, Eperjesi Mihály Giródtótfalu; (Felsőbánya r. t. vá­ros, Kisbánya 4'80, Giródtótfalu 1017, Felsőujfalu 5-60, Feketefalu 9 01, Tőkésbánya 2-64, Laczfalu 6‘—, Magyarkékes 714, Alsóujfalu 7'78). A nagysomkuti VIII. választókerület 1-ső összeirási szakaszába: elnök: Brunner Károly Pribékfalva; rendes tagok: Komoróczy Péter Kapnikbánya, Len­gyel Andor Sz.-Dombó; póttagok : Szeráfin Elemér Nagysomkut, Székely Ernő Kővárgara; (Kapnikbánya, Dióshalom 5 K 60 fi, Nyegrefalu 4'80, Györkefalu 5'60, Pusztatelek 4‘8o, Bajfalu 5-20, Felsősándorfalu 5'82, Kékesoroszfalu 5‘46, Oláhkékes 8'22, Szakállasdombó 5'58, Karulya 274, Kővárremete 2’80, Kovás 274). 2-ik ösz- szeirási szakaszába: elnök: Gr. Teleky Sándor N.-somkut; rendes tagok: Papp Iván M.-Berkesz, Szabó Ernő M-Berkesz; póttagok: llosvay Jenő Szakállasfalva, Szabó Albert Koltó; (Koltó 0'20, Erdőaranyos 2'64, Kővárkölcse 6 08, Szakállas­falva 8'82, Berkeszpataka 8" —, Szappanpataka 6'—, Pusztafentős 6-—, Magyar- berkesz 10-—, Nagysomkut 214). 3-ik összeirási szakaszába: elnök: Mán Lajos Nagysomkut; rendes tagok: Barna Benő Nagysomkut, Erdős Aurél Csőit; pót­tagok . Halmágyi Lajos Sz.-Lukácsi, Keresztény Lajos H.-Lápos; (Jóháza 3'—, Bucsonfalva 2'60, Csőit 2’40, Karuly 3'24, Duruzsa 3‘24, Hávord 210, Törökfalu 3 —, Szamosfericse 3'24, Nagykörtvélyes 3'24, Somkutpataka 3‘24, Jeder 3'24 Jávorfalu 2 74, Tölgyes 4'08, Gyökeres 310, Nagynyires 10 22). 4-ik összeirási szakaszába: elnök : Svllaba Ernő Jeder; rendes tagok : Lüerwald, Gyula Nagy­somkut, Rácz Dezső Hosszufalu; póttagok: Tóth János Hosszufalu, Ambrus Mózes Hosszufalu; (Oláhtótfalu 5'28, Hosszufalu 3'28, Kisfentős 3 28, Magosfalu 3’28, Pusztahidegkut 3 28, Fehérszék 5'20, Lukácsi 6‘22, Dánfalva 1112. Pribékfalva 6;82, Hagymáslápos 6'—, Nagybozinta 2'—, Kolczér 6'—, Farkasaszó 612, Kis- b’ozinta 6'—, Mezőaranyos 9*41). A választmány elnöke egyben megbizatik, hogy a most választott és esetleg ezen megbízatásról lemondó, avagy a megbízást közbejöhető akadályok miatt nem teljesíthető elnökök és tagok helyett, a munkálat foganatosítására a választók sorából elnöki utón másokat alkalmazhasson. Hogy pedig a kiigazítási munkálat a törvények és az ide vonatkozó ren­deletek értelmében — kifogástalanul és fennakadás nélkül foganatosítható legyen, következő rendelkezések tartandók szem előtt: 1. Az összeiró-küldöttségi tagok — amennyiben a központi választmány­nak nem tagjai — működésük megkezdése előtt, az 1874. évi XXXIII. törvény- czikk 21-ik §-ban foglalt esküt letenni és ennek igazolásául a '/. alatt mellékelt eskümintát sajátkezüleg aláírni s beterjeszteni kötetesek; 2. Egy-egy összeíró-küldöttség az elnökkel együtt háromnál sem több sem kevevesebb tagból nem állhat és az összeírásokat, illetve névjegyzékeket a közre­működő tagok mindenike aláírni köteles; 3. A névjegyzékbe régi jogczimen csak azon választók vehetők be, kik régi jogosultság alapján az 1848-ik évtől az 1872-ik évig bezárólag készített vá­lasztói névjegyzékek valamelyikében saját személyeikre nézve benfoglaltatnak; önként következik, hogy mindazok, kik ezen jogczimen a múlt évi állandó név­jegyzékbe fölvétettek, a folyó évben újból fölveendők lesznek; 4. Minden választó neve olvashatólag és teljesen kiírandó; a névjegyzékek­nek az életkort feltüntető rovata, minden választó jogosultsága csak a megfelelő rovat­ban és csupán egy helyen vezetendő be; a választói jogosultság rovatai pedig alól pontosan összegezendők és azok összegének a folyó számok összegeivel egyezniök kell; 5. A választói jogosultság elbírálásánál az 1874. évi XXXIII. t.-cz 33-ik §-ában felsorolt s az összeiró-küldöttségek rendelkezésére bocsátandó hivatalos nyilvántartások adatai veendők alapul; 6. Azon választó-jogosultaknál, — kik tisztviselők, — a jogczim nem csupán az általános „tisztviselő“ vagy „hivatatnok“ kifejezésekkel jelöltessék meg: hanem kiteendő az is, hogy a tisztviselők melyik osztályához tartoznak az illetők; 7. A névjegyzékből azon egyének nevei, kik jogérvényes bírói Ítélet alap­ján politikai jogaik gyakorlásától megfosztattak, — mire nézve az illetékes polgár- mester vagy községi elöljáróság nyújthat felvilágosítást — kihagyandók;

Next

/
Oldalképek
Tartalom