Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)

1908-07-16 / 31. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja.

369

az oda kiszálló, a kereskedelmi miniszter által kirendelfműszaki'képzettségühorvát tolmácscsal kiegészített vizsgáló bizottság előtt horvát nyelven tartatik meg.

4. §. Az írásbeli vizsga során a jelölt által megoldandó feladatok a vizsgáló bizottság tűzi ki. Az egyes jelölteknek kiosztott feladatot a jelen szabályzat

16. §-a értelmében vezetendő vizsgálati naplóba bevezetendők. Az Írásbeli vizsga zárt ajtók mögött, teljesen elkülönítve vagy hivatalos felügyelet mellett a m. központi mértéügyi intézet igazgatója által rendelkezésére bocsátott, vagy általa meghatározott segédkönyvek használhatásával, egyhuzamban tartandó meg. Az Írásbeli vizsga időtartamát a feladványok természetéhez képest az intézet igazgatója állapítja meg, ezen idő azonban 6 óránál hosszabb nem lehet.

5. §. A szóbeli vizsga nyilvános s az egész vizsgáló bizottság jelenlétében a 9. és 10. §§-okban meghatározott tárgyi sorrendben tartatik meg.

III. A mértékhitelesítői szakvizsgák anyaga.

6. §. Az írásbeli vizsga egyrészt a mértékhitelesités körébe vágó kombinált számtani, mértani és természettani feladatok megoldásából, másrészt a mértékhite- lesitési közigazgatás körébe eső fogalmazványok megszerkesztéséből áll.

7. §. A szóbeli vizsga tárgyai a következők : a) a méterrendszer ismerete; b) a mértékhitelesitési eljárás; c) a mértékügyi közigazgatás; d) a hordójelzési eljárás.

8. §. Azon jelöltek, kik az 1907. évi V. törvényczikk 22-ik §-a által általában előirt s a jelen rendelet 1. §-nak a) pontjában is megjelölt elméleti előképzettséget kimutatni ugyan nem tudják, de az 1. §. b) pontja alapján mégis hitelesítői vizsgára bocsáthatók, az Írásbeli vizsgálat sikeres Kiállítása esetén a fenti

7-ik §-ban felsorolt tárgyakból való megvizsgálásukat megelőzőleg még a következő tárgyakból és pedig az itt megállapított terjedelemben tartoznak vizsgát tenni.

a) Szerkezeti rajz. Az ábrázoló |mértan elemeinek ismerete, oly mérvben, hogy a jelölt a hitelesítés alá kerülő mérőeszközök szerkezeti rajzát megértse és megértetni tudja.

b) Számtan. A négy alapművelet egész számokkal és tizedes törtekkel. Az egész számok oszthatósága, tényezőkre bontása. Közönséges törtekkel a négy alapművelet. Közönséges törtek átalakítása tizedes törtté és viszont. Korlátolt pontosságú számolás, kikerekités. Egj’szerű hármas szabálylyal megoldható feladatok. Százalék számítási feladatok (bruttó, nettó, tara-súly kamatszámítás. Arányos osztás. Keverési feladatok). A négy alapművelet algebrai mennyiségekkel. A hatványozás. Négyzet és köbgyökvonás egész számokból és tizedes törtekből. Algebrai képletek értelmezése. Egyszerűbb egy ismeretlennel biró elsőfokú egyenletek megoldása.

c) Mértan, A szögek fajai, mérésük. Párhuzamos és merőleges egyenesek szerkesztése. A háromszögek fajai, szerkesztésük megadott alkotórészekből. A derékszögű háromszög.. Pythagoras tétele. A négyszög fajainak (trapéz, deltoid, Parallelogramm, rombus, téglalap, négyzet) leírása és szerkesztése. A kör, sugár átmérő, húr, érintő fogalmai. Szabályos sokszögek szerkesztése kör segitségével. A felsorolt sik idomok területének számítása. A kör kerületének és területének számítása. Ellipsis, parabola és hyperbola rajzolása. Síkok és egyenesek kölcsönös helyzete, (párhuzamosság, merlőlegesség). A testek alkotó részei: lap, élcsúcs, élszög, lapszög. A koczka a parallelepipedon, a hasáb, a gúla és csonka gúla leírása, rajzolása, felületének és köbtartalmának számítása. Az egyenes henger, az egyenes kúp, a csonka kúp és a gömb leírása, rajzolása, felületének és köbtartalmának számítása.

d) Természettan. A hosszegység, hosszmérő eszközök. A nonius, a inikro- metercsavar. A parallaxis szerepe. Időegységek, időmérés. Egyenletes mozgások. Az esés törvényei. Ingamozgás. A nehézségerő. A tömeg és sidy fogalma. Tömeg- és sulyegységek. Fajsuly és sűrűség. A munka mérése. Lóerő. Egyensúly az eme: lőrudon. Súlypont. Allékony, esékeny és közömbös,egyensúlyi helyzetek. Á mérleg- egyenlőkaru, egyenlőtlenkaru és táblás mérlegek. Állékonyság helyesség és érzékenység feltétele. Mérlegelési eljárások. Hídmérlegek szerkezete.

A szilárd testek rugalmassága nyújtásnál, nyomásnál és liajlitásnál. Rugalmassági : szilárdság. Súrlódás. Cseppfolyós testek egyensúlyi! helyzete. A folyadék. A folyadék nyomása, (fenék-, oldal- és felfelé ható nyomás). Közlekedő csövek. Archimedes elve. Úszás. Szilárd és cseppfolyós testek fajsulyának meghatá-