Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)

1908-12-24 / 58. szám

652 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban. 1908. november hó 19-én tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 1329—908. bjk., 21746—908. alisp. sz. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma : 6164—908 szám. Tárgy: Szatmárvármegye jegyzői s körjegyzői nyugdij-választmányának a néhai Érey Pál gyermekei segélye iránti javaslata. Véghatározat. Szatmárvármegye törvényhatósági közgyűlése, — az állandó választmány vélemé­nyével megegyezőleg — a vm. községi és körjegyzői nyugdíj választmánynak folyó évi november hó 16-án tartott üléséből 67—908. jkv sz. alatt kelt javaslatát elfogadja s ehhez képest néhai Érey Pál volt győrteleki segédjegyző és neje néhai Komoróczy Leona között létre jött házasságból Í895. évi május hó 15-én született Olga és az 1896. évi szeptembr hó 25-én született Árpád kiskorúak részére_néhai atyjuk'nyugdíj- igénye megállapításával a 333—907. Bjkvi. sz. vm. jegyzői s körjegyzői nyugdijsza- bályrendelet 21. §-a korlátain belül; 1907. évi junusi hó elsejétől (1) kezdődőleg 267 K azaz kettőszáz hatvanhét korona nyugdijsegelyt továbbá az egyszersmindenkorra szóló 100 K, azaz Egyszáz korona temetkezési járulékot állapit meg, egyidejűleg fel­hívja vm. alispánt, hogy ezen véghatározat szabályszerű közzététele s jogerőre emel­kedésével az ezúttal megállapított segély és temetkezési jutalékot a már idézett 333—907. bjkv. sz. nyugdijszabályrendelet 14. és 37 §-ai rendelkezéseinek'! betartásával a törvé­nyes gyám kezeihez utalja ki. Ezen véghatározat a vm. Hivatalos Lapba való megjelenés nyolczad j napjára kihirdettetnek tekintendő, mely kihirdetési határnaptól számított ;15 nap 'alatt^vár­megyei alispánnál beadandó (panaszszal) megtámadható. Indokok. Özv. Érey Barnáné győrteleki lakos nagyszülő a kérvényéhez mellékelt s a győrteleki református egyház esketési anyakönyve alapján 58—907. sz. alatt kiadott hivonattal igazolta, hogy néhai Érey Pál és néhai Komoróczy Leona 1894. évi agusz- tus hó 1-ével törvényes házasságra léptek, igazolta továbbá hogy ezen házasságból a mátészalkai református egyház születési anyakönyve alapján 86—907. és az állami anyakönyvvezető által 180. sz. alatt kiállított születési anyakönyvi kivonatok szerint Olga és Árpád nevű gyermekek születtek. Továbbá, hogy a mátészalkai állami anya­könyvvezető által 130. és a győrteleki állami anyakönyvvezető által 37. sz. a. kiadott halotti anyakönyvi kivonatok szerint fent nevezett kiskorú gyermekek szülei elhaltak. Végül, hogy a győrteleki községi elöljáróság által 1908. évi október hó 18-án kiállított hatósági bizonylat szerint néhai Érey Pál vagyon hátrahagyása nélkül haltel. Ugyancsak folyamodó özv. Érey Barnáné által bemellékelt s a mátészalkai fő­szolgabíró által 416—905. és 3992—907. sz alatt kiadott hivatalos bizonylatok alapján megállapítható, hogy néhai Érey Pál a győrteleki aljegyzői állásra 1900. évi november hő 15-ével helyettesítve lett, mely helyettesi minőségben eltöltött szolgálati ideje az 1904. évi május 11-ével megejtett választás alapján állandóvá vált s az 1907. évi május hó 10-ével bekövetkezett haláláig megszakítás nélküli volt. Minthogy az érvényben levő 333—907. bjkv. sz. vm. jegyzői s körjegyzői nyugdijszabályrendelet 22. §-a értelmében az atyátlan árvák ellátási igénye már az apa öt évi szolgálati ideje alapján feléled, a 12. §. rendelkezésből kitetszőleg pedig szülődén árvák segélyeztethetését meghatározott szolgálati időhöz nem köti mig a 13. §. rendelkezése a nevelési járulékot a 10 évi szolgálat betöltése előtt elhalt jegyzők, segéd vagy aljegyzők gyermekei részére is megállapítja. Tekintettel arra, hogy k. k. Érey Olga és Árpád segélyt igénylőkkel szembeu az idézett nyugdijszabályrendelet 18. §-ában előirt feltétel, továbbá mindkét szülő el­halálozása igazolva van, részükre a többször idézett nyugdijszabályrendelet 9. és 13. §-a felhívásával a 10. §. 3. pontja és a 12. §. alapján évi 267 korona segély az elha­lálozást napját 1907. évi május hó 10-ét követő hónap az az 1907. évi junius hó 1-ével megállapítandó, illetve folyósítandó volt. A temetkezési járulék iránti rendelkezés a 333—907. bjkv. szabályrendelet 27. §-a rendelkezésein alapul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom