Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)
1908-01-30 / 5. szám
Melléklet „Szatmárvármegye Hivatalos Lapja“ 1908. évi 5-ik számához 1590—1908. szám. Szatmárvármegye alispánjától. Dögterek berendezése. Valamennyi főszolgabírónak, polgármesternek és községi elöljáróságnak. A vármegye közigazgatási bizottságának múlt évi augusztus 9-én kelts a Hivatalos Lap 1907. évi 36. számában közzétett 4064. sz. rendelet alapján a dögterek berendezésére vonatkozó, hozzam beérkezett I. fokú hatósági jelentésekből meggyőződtem arról, hogy a szinérváraljai járási főszolgabíró egyáltalán nem tett hozzám jelentést; a csengeri, fehérgyarmati, nagysomkuti és szatmári járások községeinek legnagyobb része pedig nem tett eleget a szóban forgó rendeletnek. Vannak u. i. ezen járásokban községek, a melyek 1—2—3 évi haladékot kérnek, mások (mint Ököritó, Hápolt) dögterüket árokkal körülvettnek jelentik, a csengeri járás községei továbbá jelentik, hogy a bírákat utasították a dögtér berendezésére és hogy hullaszállító kocsit nem szereznek be, mert nincs hozzá költség, végül a fehérgyarmati járásban 19 község a főszolgabíró ismételt sürgetésére még csak jelentést sem tett. A midőn a közigazgatási bizottság 4064—I9ü7. sz. rendeletét meghozta, egyrészt szorgalmazta a 20 év óta fennálló 1883. VII. t -cz.-nek és végrehajtási rendeletének a dögterekre vonatkozó rendelkezései végrehajtását, másrészt pedig állattenyésztésünk és állatforgalmunk biztosítása s ez által a gazdaközönség érdekében is tett szolgálatot. — Mert a midőn a külfölddel kötött állategészségügyi egyezményeink biztosítják a külföldnek, nevezetesen Ausztriának azt a jogot, hogy hozzánk minden előzetes bejelentés nélkül megbízottakat küldhetnek a kik állategészségügyi intézményeink berendezéséről, állategészségrendőri szabályaink miképen történő foganatosításáról tájékozást szerezhetnek, a midőn tehát állategészségügyi intézményeink állapotától függ allatfor- galmunk szabadsága, nem tűrhető, hogy a hullák eltakarítására Szolgáló dngterek továbbra is rendezetlen állapotban maradjanak. Ép ez okból semmiféle haladékot, semmiféle felmentvényt egyetlenegy községnek sem engedélyezek, hanem feltétlenül ragaszkodom a közigazgatási bizottsági rendeletben foglaltakhoz, s a községi elöljárókat az 1888. VII. t.-cz. 19 §. és V. K 60—69. §§-aiban előirt rendelkezésnek azonnali végrehajtására szigorúan utasítom ; feltétlenül megkívánom, hogy minden község dögterét az 1888. VII. t.-cz. r. k. 60. §-ához képest kerítéssel vagy élősövénynyel körülvegye, utóbbi csak akkor pótolhatja a deszka vagy drótháló kerítést, ha már annyira sürü és tüskés, hogy állat rajta keresztül nem hajthat. Árkolás semmi szin alatt nem pótolhatja a kerítést. Megkívánom továbbá az 1888. VII. t.-cz. v. k. 62. §-a alapján, hogy mindenütt és mindenkor elegendő mennyiségű fertőtlenítő szer legyen készletben s hogy a dögök szállítására legalább a városokban, járások (Szatmári kivéve) és jegyzőségek székhelyén megfelelő fedett szekerek legyenek. És itt mellékes, hogy bádoggal van-e kibélelve vagy sem, a fődolog, hogy a hulláknak a dögtérre való szállítása ne a tulajdonosok járműveivel történjen, hanem egy külön e czélra szolgáló kocsin, a mely azután a község elöljárósága által esetről-esetre fertőtlenítendő. — Nincs kifogásom az ellen, ha a megye területén a dögterek helyett hullaégető kemenezéket építenek a milyen erdődi járás Károlyi Lajos majorjában van téglából építve. Egy ily kemencze előállítási árra nem haladja még a 200 koronát, a tüzelő anyag szalma és benne egy nagy hulla 1V2—2 óra múlva teljesen szénné ég. Ezen rendeletem a tavaszi állatvizsgálatok foganatosításáig végrehajtandó ; a járási (városi) m. kir. állatorvosok áltál ellenőrizendő s az ő meghallgatásuk mellett kötelesek hozzám a főszolgabtró és polgármester urak ez év május 15-éig jelentést tenni. — A magán dögterekről külön rendeletben'fogok intézkedni. Ezen rendeletem a Hivatalos Lap II. rovata alá külön mellékletként is közzéteendő. Nagykároly, 1908. január 24-én. Ilosvay, alispán.
