Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)

1907-08-29 / 37. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 543 Ezen korlátozás azonban nem vonatkozik a kivitel czéljaira termelő válla­latokra, amelyeknek kizárólag kivitel czéljaira szolgáló üzernága, ha a gyártás fokozását általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá, még abban az eset­ben is kedvezményezhető, ha az illető czikk a belföldi szükségletnek megfelelő mennyiségben állittatik elő. 18. §. A törvény 3. §-a szempontjából, amely a munkáslakások adómen­tessége tekintetében intézkedik, munkásoknak tekintendők — a szó szorosabb ér­telmében vett ipari, mező- és erdőgazdasági munkásokon kivül — az előmunká- sok, gépészek, fűtők és a műegyetemi képzettséggel nem biró művezetők, valamint a hasonló minősítéssel biró bányamunkások is. Munkáslakok azon osztályok, épületek és tartozékaik, amelyekben kizáró­lag az előző pontban emlitettek és hozzátartozóik laknak és amelyek kizárólag ezek által használtatnak. A törvény ezen §-ának első bekezdésében említett vállalat alatt a munka­adóvállalat értendő. A második bekezdés az építtető tekintetében korlátozást nem tártál . az, tehát az ebben említett 20 évi ideiglenes adómentesség harmadik sze­mélyek által épített munkáslakokra vonatkozik. 19 §. A törvény 6. §-ának a) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. miniszter fölhatalrnaztatik, hogy a törvény 1. és 2. §-aiban említett gyárak és ipartelepek építéséhez vagy megnagyobbitásához szükséges építési anyagokat, nem­különben az azok felszereléséhez és berendezéséhez szükséges gépeket, gépalkat­részeket és általában berendezési tárgyakat a m. kir. államvasutakon és az állami garancziát élvező vasutakon a jelen végrehajtási utasítás 20. §-ában részletezett önköltségek megtérítése mellett szállíthassa, illetőleg szállíttathassa. A törvény ezen pontja alapján engedélyezhető szállítási kedvezmények csakis oly tárgyakra nézve adhatók meg, melyek a hazai termelés révén állíttattak elő, vagy amelyeknek külföldön való beszerzésére a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a törvény 7. §-a alapján engedélyt adott. A törvény szempontjából építési anyagnak, a felszereléshez és berendezés­hez szükséges gépnek,' gépalkatrésznek és berendezési tárgynak általában a követ­kezők tekintendők : Az építéshez szükséges kőanyag, kavics, homok,- tégla, mész, ezément, gipsz, vasszerkezetek, épületfa, deszka, lécz, üveg, fedőanyag, vízvezetéki és egyéb csö­vek, villamos vezetékek; iparvágányok létesítése esetében a fentebbi anyagokon kivül a sinek, sinkapcsoló szerek, talpfák, kitérők, .fordító korongok, váltó-biztosi- tási berendezések, továbbá az összes berendezéshez szükséges gépek, gépalkatré­szek, készülékek, szerszámok, kazánok, tartányok. Mennyiben minősíthetők netán egyéb itt fel nem sorolt tárgyak olyanok­nak, melyeknek önköltségi kedvezmény engedélyezhető, arra nézve esetről-esetre a kedvezmény engedélyezése alkalmával, a mérvadó körülmények figyelembe vétele mellett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter dönt. 20. §. 1. Az előző §-ban felsorolt teheráruként szállítandó építési és beren­dezési tárgyak után, amennyiben azok darabáru-osztályokba vagy az A) osztályba tartoznak: kocsinként és fuvarlevelenként legalább 5000 kilogramm súly után való díjfizetés esetén 100 kilogramm és kilométerenként 0'32 fillér egységtétel 100 kilo­grammonként 8 fillér kezelési illeték és a törvényes szállítási adó alapján esedé­kes viteldijak; amennyiben pedig a kérdéses czikkek a többi kocsirakomány- osztályok valamelyikébe tartoznának, a tényleges súly, de kocsinként és fuvarle­velenként legalább 10.000 kilogramm után való díjfizetés esetén 100 kilogramm és kilométerenként 0'20 fillér egységtétel, 100 kilogrammonként 4 fillér kezelési ille­ték és a törvényes szállítási adón alapuló díjtételek fognak számíttatni. Legcsekélyebb illeték gyanánt 100 kilogrammonként 8 fillér fizetendő. 1. A felsorolt építési anyagoknak az ipar- és bányavágányokon, valamint a nyílt pályán való díjszámításra nézve a következő szabályok a mérvadók: a) A magánfelek tulajdonát képező ipar- és bányavágányokon az illető vágánytulajdonossal kötött üzemviteli szerződésben megállapított kocsikiállitási illetékek alkalmazandók. Oly esetekben azonban, midőn a nyílt vonalból kiágazó s magánfél tulaj­

Next

/
Oldalképek
Tartalom