Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-29 / 37. szám
536 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 5. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterre egyetértve, kivételesen oly esetekben, midőn azt fontos közgazdasági érdekek kívánják, a jelen törvény 1. §-ának 1. bekezdésében körülirt, már fennálló gyáraknak, illetve ipartelepeknek is megadhassa időlegesen a jelen törvényben biztosított kedvezményeket, részben vagy egészben, tekintet nélkül arra, hogy azok előzőleg részesültek e már az 1881. évi XLIV., vagy az 1890. évi XIII., vagy az 1899. évi XLIX. törvényczikkek alapján ily kedvezményekben. Ez a kedvezmény azonban csak egész iparágaknak adható. Ezen szakasz értelmében azonban se a törvényhatósági, se a községi adók és pótadók elengedés tárgyát nem képezhetik. 6. §. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy : a) a jelen törvény 1. és 2. §§-ban említett gyárak és ipartelepek építéséhez vagy megnagyobbitásához szükséges építési anyagokat, nemkülönben az azok fglszere- léséhez és berendezéséhez szükséges gépeket, gépalkatrészeket és általában berendezési tárgyakat a magyar királyi államvasutakon és állami garancziát élvező vasutakon az önköltségek megtérítése mellett szállíthassa, illetőleg szállíttathassa; b) az ipari, mezőgazdasági, erdészeti és bányászati vállalatok részére szükséges iparvágányokat az a) alatt említett vasutak által az önköltségek megtérítése mellett építtethesse ; c) az a) alatt említett vasutak tolatást költségei tekintetében az ipari vállalatok részére az önköltségi dijakat engedélyezhesse, esetleg ezen vállalatokat a tolatási költségek alól bizonyos időre fel is menthesse. 7. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a jelen törvény alapján engedélyezhető kedvezmények megadását a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a kenvezmények tartamára, a vállalatok helyére, nagyságára átruházhatóságára, termelésük mennyiségére, az alkalmazottak számára és minőségére vonatkozó, vagy a hazai ipar fejlasztése érdekében egyébként szükségesnek mutatkozó feltételekhez köthesse, kölönös figyelemmel a hazai munkások és tisztviselők alkalmazására, akikre nézve megállapittatik, hogy legalább 75%-nak magyar honosságúnak kell lenni. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy indokolt esetekben ezen feltételt módosíthassa. A kedvezményekben részesülő gyárak, illetve ipartelepek kötelesek összes építési és berendezési tárgyaikat, valamint az üzemükhöz szükséges anyagokat és fél- gyártmányokat, amennyiben ezek a magyar korona országaiban megfelelően készülnek, illetve termeltetnek, a hazai ipar, illetve termelés révén beszerezni. A kereskedelemügyi miniszter indokolt esetekben felmentést adhat. 8. §• A gyárak és ipartelepek javára az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében kisajátításnak van helye állami, törvényhatósági, községi, városi vagyont képező ingatlanokra, és ugyanilyen kisajátításnak van helye gyári, mezőgazdasági és erdészeti czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli és csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885: XXIII. t.-ez. alapján hatóságilag engedélyezett vízművekre, szivattyú-telepekre és emelő berendezésekre, ha ezek az ingatlanok kizárólag mezőgazdasági vagy erdészeti megművelés alatt állanak vagy parlagon hevernek. Kisajátításnak azonban nincs helye, ha ezek az ingatlanok egyházi, vallási, közoktatási, tudományos vagy kegyeletes czélokra szolgának, illetve ilyen rendeltetéssel bírnak. Gyári, mezőgazdasági és erdészeti czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli és csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885: XXIII. t.-cz. alapján hatóságilag engedélyezett vízművek, szivattyútelepek és emelő berendezések javára ugyanazon keretben és feltételek között magán- tulajdonban lévő ingatlanok is vonhatók az 1881. évi LXI. t.-cz.-ben foglalt kisajátítás alá. 9. §. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy oly esetekben, midőn valamely iparvállalat létesítését, kibővítését vagy fentartását általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá, a hazai ipari termelés fokozása vagy biztosítása czéljából egyes vállalatoknak az iparfejlesztési czélokra rendelkezésére bocsátott fedezet terhére akár egyszer s mindenkorra, akár több évre szóló államsegélyt engedélyezhessen, vagy ily vállalatok létesítését esetleges állami részesedés utján is előmozdíthassa.
