Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-02-07 / 7. szám
49 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. Ekkor egy egyenesen lefelé menő 10—12 cz.-m. hosszú lyukat vájnak a földben úgy, hogy az útjukban álló földet is megeszik s a lyuk a legalsó végén egy kis üreget késziteneket, s ebben összezsugorodva áttelelnek. A következő tavaszon, amint a föld fagya kiengedett, azonnal felfelé másznak a pajorok s újra hozzálátnak a gyökerek, farészek stb. rágásához, s első évi falánkságukat most már mohó étvágygyal tetézik. A földben kis menetek jelzik megtett útjaikat, a melyek rendesen az elvetett növények sorába esnek, s ahol a kikelt kis növénykék már fonnyadnak, ott már tönkre tette, felfalta a gyökereket a pajor. A pajor ekkor már a földet is folyton eszi, s úgy váj magának menetet. A bennük levő földből hátsó részüknek színe undorító kékes-szürkéssé viliik. A vetemények soraiban a pajort egy ásónyomnyi mélységben, a fonnyadó növények után a következő növények alatt meglehet találni s el lehet pusztítani. A pajorok most már szeptember hó közepéig folytatják növénypusztitó munkájukat. Ekkorra 20—30 m.-m. nagyságot érnek el, és lejebb mennek s egy kis üregben összehuzódva áttelelnek. A következő év tavaszán még fokozottabb étvágygyal s falánksággal pusztítanak egészen augusztus közepéig s 40— 50 m.-m. hosszúra megnővén, teljesen kifejlődnek. Potrohúkban igen sok földes rész van s e miatt különben fehér testük színe csúf kékessé válik. A kifejlett pajorok augusztus közepén 30—50 cz.-m. mélységben behúzódnak, összezsugorodnak s néhány hét alatt vedlenek. Ekkor már bogár formájú, puha testrészekkel biró fehér vagy fehéresszürke, avagy sárgás-feli érsz in ü testük. Ez az alakjuk tovább fejlődik. Szárnyuk s vázuk (a bőrük) megkeményedik, szemük kifejlődik s lábaik kinőnek. így telelnek át, s tavasszal az átalakulás alatt már foszlányokká szakadó bőrszerü bürökjükből a kifejlett bogarak lépnek elő, s a pajor fúrta lyukon felfelé menve, a földet maguk előtt kaparják, s végre a szabadba érnek s repülnek. Ekkor kezdődik újra a már leirt életfolyamatuk. A cserebogár kifejlődése újólag való rajzása nálunk három évig, hidegebb vidéken négy évig tart. P. o. nálunk Í907. évben kifejlődött bogarak ivadéka 1910. tavaszán fog bogár alakban kirepülni. Második négyes évszámot vesznek fel, t. i. 1907. 1908. 1909. évben fejlődik s 1910. év tavaszán repül ki. Legjobb a hármas szám szerint következőleg számítani: 1907— 1908. tavasz egy év 1908— 1909. „ „ „ 1909— 1910. .. „ „ A cserebogár a mint a leírásból kivehető két alakban káros u. m. Mint bogár, minden harmadik évi gyümölcstermést tönkre tesz, s igy kártékonysága az összes három évi gyümölcstermésnek 33 %-ára terjed ki; mint pajor, a fü, gyökér, szőlő, répa, burgonya, szőlőgyökér, fagyökér, vetések gyökerein tesz kárt, mely értékben nehezen fejezhető ki, de a 3 év' alatti átlag az összes fü és vetésekben 0.2%-ra, a burgonya, répában 0.3-4%-ra, kisebb fák közt 0.3°/o-ra, kisebb szőlők közt 0.5°/o-ra becsülhető károkat okoz. Mindezeket összevéve, a kár 3 év alatt az összes termésnek 1.5%-ára, vagyis évi átlagban fél százalékra tehető, amely pénzértékben évi fiz millió koronára tehető. A cserebogár káros hatását nagyban lehet mérsékelni a védekezéssel, amely kizárólag a pusztításból áll. A pajoroknak pusztítása nehéz és drága. Gyümölcsösben, szőlőben, veteményes kertben kát. holdanként nagy átlagban 10 pajornál többre nem igen lehet tenni az ember által elpusztítottak számát. Sokat elpusztít a vakond. A szántóföldeken a vetési varjú már több pajort pusztít el. Veteményes kertben sokat el lehet pusztítani, ha a gyomláló ösvényeket, gyalogutakat begyepesedni engedjük s áprilban trágya kukaczokat helyezünk el 15—20 méterre egymástól az utakon.
