Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-05 / 23. szám
262 Szairpárvármegye Hivatalos Lapja. Előfizetési felhívás az elmebetegek körüli eljárásról. Irta: Dr. Szentkirályi Sándor ügyvéd. Nálunk az elmebetegek körüli eljárás a közigazgatási teendők együk félreeső csücskén félénken húzódik meg, mint a falu árvája a tornáczos porta liátulsó veréczéje mellett. Kevesen vesznek róla tudomást; — de még kevesebben foglalkoznak vele. Pedig - a lelki betegséggel - pusztítás tekintetében semmiféle néven nevezendő testi nyavalya, vagy társadalmi kór, a versenyt sikerrel fel nem veheti. Bánat, köny, helyrehozhatatlan hibák és anyagi romlások fái, bokrai- és örvényei jelzik utait. A betörések ellen a különféle biztonsági zárakkal, a liíilés ellen melegebb takaró eszközökkel védekezünk. Csak az elmebetegség ellen nem; annak a gyámoltalanok módjára egyszerűen czélpontul kiteszük magunkat. Legfeljebb az is csak egy néhány megyében — mint a vak botjával tapogatózunk, - és igy nincs mit azon csudálkozrii, hogy egész váratlanul lepi meg hol az egyik, hol a másik ösmerősiinket, barátunkat, vagy rokonunkat. Olyankor fájdalom teli kétségbeeséssel kapkodunk, hol ide, hol amoda, mint a vizbefuló egyén a látni vélt mentő eszközhöz. Legtöbbször hasztalan. Az illető feje felett már összecsapódtak az elmebetegség hullámai - melynek mélységeiből azután vajmi nehéz az elmegyógyász búvárnak felszínre hozni az elmerült kincset. Az előzés elvét ha valahol sikerrel lehet alkalmazni, akkor ez a betegség az első alanyok közzé tartozik; mert klinikailag bebizonyított tény, hogy e betegség az első jelentkezéseiben az elmegyógyintézetileg elhelyezett egyének közzül majdnem 60 százaléka gyógyultan és 30 százaléka pedig javultan visszaadhatok a társadalomnak. Tehát ha a betegség nyomban fel van ösmerve és szakszerűen kezelve, fényes eredménynyel lehet ellene védekezni. E munkának a czélja: hogy a néppel folyton érintkezésben levő községi jegyzők, lelkészek, tanítók és közjó iránt érdeklő faíusi földbirtokosok és ügyvéd uraknak legyen egy olyan könyvük a házban, mely könnyed, minden tudományos póztól mentes elbeszélő modorban tárgyalja: 1. Az elmebetegség tüneteit és okait, mi a betegség felismerésére és gyors segélynyújtásra ad alkalmat. 2. Az elmebetegség formáit. 3. A beteggel való bánásmódot otthon, mivel nem szükséges mindenik a beteget családi köréből kiszakítani. A fellépett lelkizavar helyes kezelés mellett ottan is lefoly és kigyógyul teljesen. Súlyos eset fenforgásánál addig, mig annak elmegyógyintézetbe való beszállítása bekövetkeznék. 4. Az elmegyógyintézetbe való szállítás, hogy történjék és minő óvintézkedések tartandók szemelőtt. 5. A szegény vagy fizetőképes elmebetegnek az elmegyógyintézetben való elhelyezése minő feltételek mellett történik. 6. A javult beteg az elmegyógyintézetből — minő feltételek mellett vehető ki — házi ápolásba. 7. l\li módon történhetik a betegnek égjük intézetből a másikba való elhelyezése ; p. o. hogy hozzátartozóihoz közelebb lehessen. 8. A beteg állapotáról miként kapható értesítés. 9. A betegnek látogatása, hogy és miként történhet. 10. Hogy lehet a beteg élelmét javíttatni. 11. Hogy lehet a beteget ideiglenesen szabadságra egy pár napra vagy egy pár hétre kikérni. 12. A fizetési módozatokról és jobb élelmezési osztályba való elhelyezésről, p. o. valaki szegény de valameljük fizetésre nem kötelezhető hozzátartozója — az osztály fizetési külömbözetet megfizeti, ami a III. osztály és II. osztály között 25 forint — ez esetben mi az eljárás. 14. Alapítványokról. Azok elnyerése mi uton-módon történik (I., II. ésIII. fizetési osztályú alapítványok vannak.)
