Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-22 / 8. szám
mert a valódi érme fémanyagában rejlő, esetleg a forgalomban támadt repedés a csengést kedvezőtlenül befolyásolhatja, vagy teljesen meg is szüntetheti. Lényeges ismertető jele a hamis érmeknek a széliratnál „Bizalmam az ősi erenyben. — illetve „Wiribus unitis“ mutatkozó s könnyen felismerhető fogyatkozás, mely széliratoknak utánzata különös nehézségekkel jár. Ezért a hamis érmek szélerői a jelmondat vagy teljesen hiányzik, vagy a hamis érmében beleöntve elmosódott, alig kivehető, vagy pedig utólagosan egyes betűkkel s egyébb jelekkel beütve, szabálytalanul es rendetlenül van elhelyezve. Az eddigi észleletek és tapasztalatok szerint a forgalomban levő hamisítványok között legelterjedtebbek az 1897. évben Sopron és Szombathely vidékén feltűnt s innen „sopron szombathelyi typus“-nak elnevezett hamisítványok. A hamisítás kezdetben csak ezüst egy forintosokra szorítkozott, az 1902 év vege óta azonban az egykoronás és 1903 évi julius óta az ötkoronás ezüst érmekre is kiterjedt. Ennek a három ércznemnek úgy Magyarországban, mint Ausztriában folyton nagyobb mennyiségben forgalomba kerülő hamisítványai úgy vegyi összetételükre, mint külső kivitelükre nézve teljesen megegyeznek. Anyaguk körülbelül 40°/o ezüstből és a brittaniafém alkatrészéből ón, horgany, antimon és rézből áll. Az ezüstnek ily nagy mennyiségben való hozzákeverése egyfelől alkalmas arra, hogy felületes vegyi vizsgálatnál a a vizsgálót meg- teveszsze, másfelől azt eredményezi, hogy a hamisítványnak csengése tisztább. A hamisítványokban foglalt ezüst azonban az érmek színére majdnem semmifele befolyással nincs, mert ez esüttartalom daczára homályos, fénytelen és oxydativ haladásához képest többé kevésbé sötét szürke marad. A fémanyag gyakran annyira merev, hogy a hamis érme nagyobb erővel kémény fém — vagy kőlapra dobva, darabokra törik A sopron—szombathelyi typushoz tartozó hamisítványok anyagának különösen feltűnő s jellegzetes ismertető jeleként kiemelendő, hogy a hamis érmek megtapintása az újakban olyan érzést vált ki, mintha zsíros tárgyat vagy anyagot érintenek. Minthogy az említett hamisítványok méretei a megfelelő valódi érmek méretével egyenlők es minthogy az ezüst fajsulya nagyobb, mint a hamisítványokhoz használt színek átlagos fajsulya: a hamisítványok súlya természetszerűleg kisebb, mint a valódiaké. így a valódi ezüst egy forintos érme 12"3 gr. súlyával szembe a hamis erem súlya 11-9 gr., a valódi ezüst ötkoronás 24 gr. súlyával szemben a hamis érem súlya 22-18 gr., a valódi ezüst egykornás érme 5 gr. súlyával szemben a hamis érme súlya 4-5-3-6 gr. között váltakozik. E sulyhiány tehát szinten íényes ismertető jele a hamisitványnak. A sopron—szombathelyi hamisítási typushoz tartozó érmek szintén nem sajtolás (veretés), hanem öntés utján készítettnek s ennélfogva felületük nem teljesen sima, hanem érdes és a rajzok valamint köriratok kevésbé élesek. Az érmek karimáján levő mélyített szélirat, a mint azt a betűk
