Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1904 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1904-03-24 / 13. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 151 Végül pedig a törvényhatósági bizottság a m. kir. belügyminisztert arra kéri, hogy a íolyó évi 3316. sz. leirattól eltekintve, a gyámpénztári pénzkészletnek, illetve a vármegyei árvaszék által kamatozó letétként már eddig beutalt, de az adóhivatal által kamatozó letétként el nem fogadott pénzösszegnek a kir. adóhivataloknál gyümölcsöző letétként leendő keze­lését elrendelni méltóztatnék. Indokolás. A törvényhatósági bizottság állandó választmánya — a törvényha­tósági bizottsági közgyűléshez azon javaslatot tette, hogy a vármegyei gyámpénztár összes pénzkészlete az ezen határozatban is fent megjelölt öt pénzintézetben gyümölcsözőleg helyeztessék el; — az állandó választ­mánynak azon javaslatát azonban a törvényhatósági bizottság Dr. Péchy Péter bizottsági tag „igen“ szavazatával Pap Gyula, Debreczeni István, Kaufmann Jenő, llosvay Ferencz, Dr. Schönpílug Richárd, Kacsó Károly, Ináncsi Pap Kálmán, Kölcsey Antal, Vagner Lajos, Péchy László, Kovács Dezső, Kepessy László, Kleiszner Károly, Gellért Endre, Borody György, Moson György, Aáron Sándor, Adler Adolf, Kemény Alajos, Szalkay Sán­dor, Sternberg Sándor, Klein Móricz, Mező Károly, Cholnoky Imre, Dr. Serly Gusztáv, Almássy Ignácz, Farkas Jenő, Illés Olivér, Csipkés András, Cukor Lajos, Reök Gyula, Szálkái Zoltán, Rába László, Nonn János, Ne- mestóthi Szabó Antal, Strohmájer Ferencz, Janitzky Albert, Lucz György, Dr. Sternberg Géza, Spitz Antal vármegyei bizottsági tagok „nem“ sza­vazatával, tehát 1 ellen 40 szóval vagyis 39 szótöbbséggel elvetette. A törvényhatósági bizottság az állampapír vásárlást és csakis a pénzkészlet 20 százalékának pénzintézeti gyümölcsöztetését Nagy László vármegyei alispán Nemestóthi Szabó Antal és Bornemisza Géza bizott­sági tagok együttes indítványának elfogadása mellett határozta el, vala­mint — a határozatban feltüntetett — névszerinti szavazással, tehát 11 szó­val 3 ellen, vagyis 8 szótöbbséggel a pénzintézeteket kijelölte. A gyámpénztári pénzkészletnek nagyobb része 80 százalékának állampapírba leendő befektetését a törvényhatósági bizottság első sorban közvetlen a gyámoltak és gondnokoltak vagyoni érdekeire tekintettel azért mondotta ki: hogy a pénzek gyümölcsöztetése lehető veszélynek egyál­talán kiteve ne legyen s mig ezen czélt az állampapír vásárlás által elérni reméli, ugyanakkor nemzetgazdasági szempont feladat teljesítését véli, amennyiben köztudomás szerint az állampapírok nagy része idegen, kül­földi tőkék által van megvásárolva és ehhezképest a gyámpénztári pén­zeknek állampapírokba fektetése kétségtelenül nemzetgazdasági előnyöket mozdít elő, a törvényhatósági bizottság a vármegyei gyámpénztári szabályren­delet módosítására az árvaszéket — azért hívta fel, mert midőn már egy- izben a törvényhatósági bizottság az 1900. évi 773. bjkvi sz. határozatá­ban kimondotta, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek 400.000 korona erejéig terjedő részét állampapírokba helyezi el, — a vármegyei árvaszéknek 1901. évi 7308. sz. jelentésére a m. kir. belügyminiszter az 1901. évi 37617. sz. rendeletében kimondotta, hogy a kérdés szabályozása — a vármegyei gyámpenztári szabályrendelet körébe tartozik s az esetleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom