Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1904 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1904-12-08 / 50. szám
680 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. és munkás egyéni elhatározásán alapulván, a szerződésileg megállapított munkaviszony jogosulatlan fölbontásááért az ipartörvény a munkaadót és munkást ugyancsak egyénileg teszi felelőssé. A munkás munkaszerződésének megkötésénél, illetőleg a munkafeltételek elfogadásánál szabad akarata szerint járhat el és ha a munkaadó és munkás között szerződés jött létre, a szerződésben elvállalt feltételek mindkét félre nézve egyaránt kötelezők. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkásnak nem áll jogában a kölcsönös megegyezéssel létrejött munkaszerződést, ennek érvénye és tartama alatt egyoldalúan felbontani és az elvállalt munkát tetszése szerint bármikor félbehagyni. Ha a munkás a megállapított munkafeltételeket nem találja már megfelelőnek és jobb feltételeket akar magának biztosítani, módjában áll munkáját akár a törvény 92. §-ába, akár a munkarendbe, akár a közte és a munkaadó közt létrejött megegyezéssel megállapított felmondási határidő pontos betartása mellett megszüntetni, a mi ellen még az esetben sem emelhető kifogás, ha a munkások a munkaviszonyt tömégesen összebeszélés folytán mondják fel. Ha azonban akár egyenkint, akár összebeszélés folytán tömegesen, a törvény rendelkezése, a munkarend, vagy a megegyezés ellenére a íölmondási határidő betartása nélkül, a munka- viszonyt megszakítják, ezen jogosulatlan felbontásból származó, a munkásra, illetőleg munkásokra háruló jogkövetkezmények nem vesztik el érvényüket. Ebből önként tolyik, hogy azzal a munkással szemben, a ki a törvény 92. §-ába, a munkarendbe, vagy a szabad egyezkedés alapján létrejött megegyezéssel megállapított felmondási határidő mellőzésével, tehát jogosulatlanul lép ki a munkából, akár egyenként, akár összebeszélés alapján tömegesen történik is ez, az 1884. évi XVII. t.-cz. 159. §-a nyer alkalmazást. A törvény ezen hivatkozott szakassza természetesen minden egyes munkással szemben külön alkalmazandó és minden munkásra nézve külön állapítandó meg, hogy a kölcsönös megegyezéssel létrejött munkaszerződés ellen vétett-e, tömeges eljárásnak helye ez esetben nem lehet. Jelen rendeletem azonnal hatályba lép, s ugyanakkor hatályukat vesztik az ezzel ellenkező összes előző rendeletek, mig az ipartörvény 159. §-ának alkalmazásánál követendő eljárásra nézve íolyo évi junius hó 8-án 10993—VII. szám alatt kibocsátott körrendeletem irányadó. Felhívom a Il-od fokú iparhatóságot, hogy e rendeletemet az I-ső fokú iparhatóságokkal és azok utján a hatósága területén levő összes gyárakkal és ipartestületekkel közölje, egyben pedig annak végrehajtását saját hatáskörében is ellenőrizze. Budapest, 1904. október hó 22. Hieronimy, sk. 23137—1904. sz. Szatmárvármegye alispánja. A felsőbányái marharakodó vasúti állomásra kirendelt szakértő kirendelésének közlése. A földmivelésügyi miniszter ur a m. kir. államvasutak igazgatósága alatt álló Nagybánya—felsőbányái h. é. vasút vonalán Felsőbánya vasúti állomásra kirendelt szakértő ügyében 103624. szám alatt kelt rendeletét megküldi.
