Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1904 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1904-01-14 / 2. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 15 Rendelet az eleven hasznos vadaknak s a hasznos szárnyas vadak tojásainak külföldre szállítása tárgyában A hazai vadtenyésztés érdekében az 1883 évi XX. t. ez. 50. §-a alapján a belügyi-, igazságügyi- s a kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőig rendelem : 1. Élő hasznos vadat, hasznos szárnyas vad tojását külföldre (beleértve Ausztriát és a megszállott tartományokat is) szállítani csak hatósági engedélylyel szabad. 2. Az engedély iránt a kérvényt közvetlenül a földmivelésügyi miniszterhez kell beadni. Az engedélyt kérő, ha nem tulajdonosa a vadászatnak, igazolni köteles azt, hogy a vad befogást, tojás szedést a vadászat tulajdonosa a szerződésben nem tilalmazta. Az engedélyt a m. kir. földmivelésügyi miniszter adja meg. Az engedély alapján a törvényhatóság első tisztviselője a mellékelt minta szerint szállítási igazolványt állít ki, mely a szállitmánynyal együtt a vasúti, hajózási, illetve postai felvételi hivatalnak átadandó. Ha élő hasznos vad, vagy hasznos szárnyas vad tojása külföldre való szállítása végett ilyen szállítási igazolvány nélkül a vasúti, hajózási, illetve posta felvételi hivatalnál továbbítás végett feladatni czéloztatnék, azoknak felvétele megtagadandó s ha mégis tévedésből ilyenek felvétettek, akkor azok visszatartandók, a községi elöljáróságnak átadandók s erről a község illetékes első fokú rendőri hatósága azonnal, esetleg távirat utján is értesítendő. 3. A ki élő hasznos vadat és hasznos szárnyas vad tojását az I. pontban meghatározott engedély nélkül külföldre szállít, kihágást követ el s az 1880. évi 38547. számú B. M- körrendelettel kiadott eljárási szabályok 8. §-ban megjelölt hatóságok által 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, s nemcsak az eljárási költségben, hanem a vadak etetési, kezelési költségeiben is elmarasztalandó. A lefoglalt vadak és tojások a lehető legrövidebb idő alatt még a kihágási ítélet meghozatala előtt az eljárásra illetékes első fokú rendőr- hatóság által elkobzandók és nyilvános árverés utján eladandók. — Tilalmi időben az árverésben csak vadász terület tulajdonosa, vagy bérlője illetve ezeknek megbízottjai, nem tilalmi időben pedig mások is részt vehetnek, A kihágást elkövető árverésben részt nem vehet. Ha jogosult árverező nem jelentkezik, a vadak azon község határában bocsájtandók szabadon, ahol azok lefoglaltattak, a tojások pedig haladéktalanul az országos vadászati felügyelő (Budapest, V. földmivelésügyi minisztérium) rendelkezésére bocsátandók. Az árverésen befolyandó összeg az 1901. XX. t. ez. 23. §-ában megjelölt czélokra fordítandó Ha az árverési, etetési és kezelési költségek a kihágást elkövetőtől nem hajthatók be, azok az árverésen befolyt összegből levonandók. 4. E rendelet 1904. évi január 1-én lép életbe. Budapest, 1903. évi deczember hó 8-án.
