Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1903 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1903-07-16 / 3. szám
24 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. évi XXVIII.t.-ez. 14. §-ában körülirt iparfelügyelői vizsgálatok czéljaira a gyári vállalatok, vagy a gyári jellegű ipartelepek külön törzskönyvekben állandóan nyilvántartassanak. Az idézett rendelet az egyes ipartelepeknek a gyári törzskönyvbe való sorozását az 1893. évi XXVIII. t. ez. 15—17. §-aira alapítja s minthogy a 23068—1902. sz. rendelet a bér vagy rész fejében cséplő vállalatokat az ipari üzemek közzé sorozta, e vállalatok közül azok, a melyek elemi erőt alkalmaznak, a hivatkozott törvény 15. §-a alapján a gyári törzskönyvbe is felveendők, vagyis az iparigazolvány kiállítása alkalmával nemcsak az E) hanem a C) (gyári) iparlajstromba is bevezetendők volnának. A kérdés elbírálásánál azonban nem szabad figyel- menkivül hagyni azokat a szempontokat, a melyeket a törvény 14. §-a az iparfelügyelői telep-vizsgálatok irányára vonatkozólag részletesen megjelöl. A vizsgálat teendői közt fölemeli a törvény a tanonezügyet, továbbá a segédeknek és a munkásoknak a vállalathoz való viszonyát, a vasárnapi munkaszünetről és a munkás-betegsegélyezésről szóló törvények végrehajtását, a baleset elleni védelmet,a balesetelleni biztosítást; vizsgálatot követel továbbá abban az irányban, hogy a telepen nincsenek-e olyan intézmények, melyek a munkások keresetének élvezetét hátrányosan befolyásolják. Az iparfelügyelői vizsgálat jelzett irányelveiből az tűnik ki, hogy a törvényhozó az ipar- felügyelet hatáskörét az olyan ipartelepekre óhajtotta kiterjeszteni, a mely ipartelepeken a fölsorolt körülmények, vonatkozások és intézmények előfordulnak, tehát a mely telepek ily irányban való megvizsgálása kívánatos, sőt szükséges. — A vizsgálat irányelveit a bér vagy rész fejében való cséplést végző vállalatokra vonatkoztatva szükségképen következik, hogy az ilyen vállalatok iparfelügyelői megvizsgálása egyáltalán nem szükséges, mert a törvény által megjelölt körülmények, vonatkozások és intézmények e vállalatoknál, talán egyes igen ritka kivételektől eltekintve, egyáltalán nem fordulnak elő. A cséplési vállalatok az egy fűtőn kívül általában sem munkásokat, sem tanonezokat nem foglalkoztatnak, a mennyiben munka alkalmával a gép kezelését rendszerint maga a vállalkozó végzi; állandó munkahelyiségük nincsen, a hol az egészségügyi és biztonsági követelmények betartására kellene felügyelni s igy semmi ok nincsen arra, hogy e vállalatoknál iparfelügyelői gyár- vagy telep-vizsgálat tartassák. Sőt e vizsgálat megtartása akadályokba ütköznék, mert a bérért cséplő vállalatok munkahelyüket folytonosan változtatják. Ezen indokok alapján az 1893. évi XXVIII. t. ez. és az ipari törzskönyvek ügyében kelt 83405—1900. számú rendelet intentióinak figyelembe vételével úgy kellett határoznom, hogy a mezőgazdasági terményeknek bér- vagy rész fejében való cséplé- sével üzletszerüleg foglalkozó vállalatok az iparhatósági C) lajstromba nem jegyzendők be, az ilyen vállalatokról zöld szinü gyári törzskönyvi lapok nem állitandók ki. Budapest, 1903. junius hó 11. A miniszter helyett: Wickenburg, s. k. államtitkár. A hivatalos másolat hiteléül; Mra György, s. k. miniszteri s. h. igazgató. ad. 15999—1903. sz. Szatmárvármegye alispánjától. Második kimutatása a Rákóczi emlékre befolyt adományoknak. Első kimutatás szerint befolyt 249 K 20 f, 13. Szatmári róm. kath. káptalan 50 K, 14. Mándy Zoltán 3 K, 15. Bogcha Márton (Nagybecskerek)
