Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1903 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1903-07-02 / 1. szám

8 Szatmárvármegy e Hivatalos Lapja. ^

h) a mészáros, hentes és kolbászkészitő iparnál az elkészítés, elárusitás és

elszállítás;

i) sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása, sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása.

A junius és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyeknek lakossága a 20000-et meghaladja, a jelen 3-ik pont c), e), f), h) alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók.

4. Délelőtti 10 óráig .

a) minden, a napi élelmezés körébe tartozó czikkek, úgymint: zöldségfélék, só, liszt, czukor, kávé, fűszer, bor, thea, rum, csemegék, főzelékek, husnemüek elárusitása és házhoz szállítása, nemkülönben a szatócsüzletekben is az elárusitás és házhoz szállítás;

b) a pékipari munkálatok, ideértve a pékmükelyekből történő elárusitást és házhozszállítást is ;

c) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás ;

d) a vidéken és Horvát-Szlavonországok területén minden, a jelen rendelet II. A) 1., 2. 3. pontjai alatt meg nem nevezett ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és házhozszállítás.

5. Délelőtti 9 óráig :

Az iparszerüen űzött ablaktisztítás és szobapadló-fényezés (60067/902—IX/29.) :

B) Szent István napján:

az A) 1. alatt felsorolt üzletekben, kivéve a h), 1) és n) pontok alatt felsoroltakat, továbbá a 2, a 3. a), b). d), f), g), i), a 4. a), b), és 5. pontok alatt felsorolt ipari munkák, az ott említett időn belül.

C) A munkaszüneti napot követő napon az ipari munka

megkezdhető:

1. Éjjeli 1 órától:

A pékipar kivételével — mindennemű élelmiszerek előállítása és szállítására nézve, a mennyiben azt az illető iparág természete indokolja.

2. Reggeli 3 órától :

A fuvarozás előkészítésére és foganatba vételére nézve. (27584/99VI/28.)

3. Reggeli 5 órától :

Élelmiszereket és italokat árusító és kimérő üzleteknél.

4. Reggeli 6 órától:

a pékipar körébe eső összes munkálatok.

a kemenczefütés azonban, a mennyiben az nem a rendes üzleti segédszemélyzet igénybevételével történik, hanem az iparos házi cselédje által végeztetik, az 1884. évi XVII. tcz. rendelkezései alá eső ipari foglalkozásnak nem tekinthető s ehhez képest e munkálatra az 1891. évi XIII. tcz. rendelkezései nem terjednek ki.

III. Mert a közforgalom vagy valamely hadászati vagy egyébb közérdek a folytonos

üzemben tartást feltétlenül követeli:

1. Árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák;

2. hadászati szempontból sürgős építkezési felszerelési, vagy szállítási ipari munkák ;

3. a hordár és targonczás ipar;

4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet, továbbá a tengeren járó hajók kazánjain, gépein és egyébb alkatrészein halaszthatlanul teljesítendő sürgős ipari munka (45677/902—VIII28.) ;

5. a társas- és bérkocsi-ipar;

6. a temetkezési vállalatok ;

7. ünnepélyeknél bármily díszítési munka ;

8. a vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta-, távirda- és távbeszélőüzemeknél előforduló ipari munka.

IV. Az idézet törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondottjnapokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybe vétele nélkül lakásukon dolgoznak.