Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1903 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1903-08-27 / 9. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 99 hatósági zászlót vivő bandéristát és azok lovait vezető hajdúkat ki­rendeljék. Amennyiben pedig Beregvármegye alispánja 10468. sz. a. kelt át­iratában jelezte, hogy Beregvármegye az ünnepségen nagyobb számban óhajtja magát képviseltetni: megkerestetik Beregvármegye alispánja, hogy a Rákóczi zászlót kibontó Beregszász városi, Mezővári, Tarpa ésVásáros- namény községbeli lakosságot, s egyáltalán a Rákóczi zászlót először ki­bontó Beregvármegye közönségét, — az ünnepség minél fényesebbé téte­lére az ünnepségben bandériummal és zászlókkal való tömeges résztvételre felhívni és lelkesíteni szíveskedjék. — Szintúgy megkerestetik Máramaros- vármegye alispánja, hogy Maramaros hazafias közönségét az ünnepségben való tömeges résztvételre felhívni és lelkesíteni, s lehetőleg oda hatni szíveskedjék, hogy a Dolhai kuruczhősök ivadékai az ünnepségen magu­kat képviseltessék. A Rákóczi Ferencz rajongó hazaszeretetének megünneplésére egy közös ünnepben egyesült 3 törvényhatóság pedig mindent elkövetvén arra, hogy a Rákóczi nagy nevéhez méltó ünnepség keretében az ő nagyjelentő­ségű nemzeti szabadságharczában korszaknyitó tiszabecsi győzelem emlé­két fényes emlékművel örökítse meg; a vármegye közönsége elvárja haza­fias érzelmű fiaitól és leányaitól, hogy megjelenésükkel az ünnepség minél fényesebbé tételére teljes szívvel és leiekkel közre fognak működni. Egész bizalommal fordul e végből a vármegye közönsége a népet vezetni hivatott lelkészekhez és tanítókhoz, községi elöljárókhoz, hogy lelkesedésük egész melegével működjenek közre, hogy a nép minél nagyobb számmal vegyen részt az ünnepségen. Szatmárvármegye hazafias bizottsági tagjai pedig mindenkor elől járván ott, a hol a hazaszeretet megnyilatkozásáról volt szó, miután ezt a megnyilatkozást úgy anyagi mint véráldozattal is sokszor beigazolta ; közgyűlésünk a vármegyei bizottsági tagok ezen kipróbált hazafias áldo­zatkészségére hivatkozva, oly kérelemmel fordul a vármegye bizottsági tagjaihoz, hogy a nagy jelentőségű szent ünnepen teljes számban megje­lenni szíveskedjenek, tanúságot tenni az ő hazafias meleg szivükről, beigazolva az ünnepségen közreműködő nagy költő fia azt a költői gon­dolatát, hogy Rákóczi lelke tényleg visszatért közénk. Mert nem tartjuk elégnek, hogy a vármegye lelkesedése felállította elsőül az első nagyobb szabású emléket Rákóczi emlékének; a fényes emlékmű leleplezésénél arról is tanúságot kell tennünk, hogy időt és fáradságot nem kiméivé is egyek vagyunk a Rákóczi szent emléke iránti tiszteletben. Az ünnepség külső fénye nagy hatással lévén a szivekre; az e czélból tervezett lovas bandérium megvalósításának feladata a szatmári, fejérgyarmati és mátészalkai járási főszolgabirákra vár; miért is felhívja a vármegye közgyűlése a nevezett járási főszolgabirákat, hogy a bandérium megvalósításának ügyét teljesen magokévá téve, egész buzgalommal has­sanak oda, hogy a lovas bandérium minél nagyobb számban állíttassák ki, s úgy azok mint az ünnepségre székéi eken jövő nép hozza el községüknek összes zászlóit, hogy lengő zászlóikkal elénk varázsolják a nagy kurucz idők legendás korszakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom