Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1903 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1903-08-27 / 9. szám
92 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. A megváltási összeg a megváltandó nyugdíjnak legfeljebb két évi összegében állapilható meg, de a tiszti főorvos által igazolandó, hogy az özvegy egészségi állapotához képest legalább még két évig élhet. Gyermektelen özvegyek, ha várandóságban nincsenek, — ellátási igényök megváltását szabadon kérhetik, ellenben oly özvegyek, kiknek gyermekük van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni. Az egyszer megváltott nyugdíj többé a megváltási összeg visszatérítése mellett sem engedélyezhető. A gyermekek nevelési járuléka megváltás tárgyát nem képezheti, 39. §. Az újra férjhez ment özvegyek ellátása megszüntettetik ugyan, de jogában áll ellátását vagy az előző §. értelmében megváltani, vagy azt újabb özvegysége esetére fenntartani. A megváltás vagy fentartás közötti választásra az özvegynek férjhez menetele napjától kezdve egy évi határidő engedtetik, melynek lefolyása utár. az ellátás többé meg nem váltható, hanem a netaláni második özvegysége esetére fenntartva marad. Az özvegy az egyszer tett választástól vissza nem léphet. Ha az ellátást fentartott özvegy második férje után is özvegységre jut, ellátását, ha arra a tövényes feltételek még mindig magvannak, második férje halála napjától kezdve kapja. TI. Az árvák ellátásáról. 40. §. Azon özvegy, kinek a jelen szabályrendelet 33. §-a értelmében folytonos ellátásra van igénye, akár édes, akár mostoha gyermekei azok, azon törvényes gyermekei számára, kik a szabályszerű kort (42. §.) még nem érték el, ha az elhalt igényjogosult férjtől származnak, szabályszerű koruk elértéig nevelési járulékot kap. Nevelési járulékot kapnak továbbá a szabályszerű kort még el nem ért szülót- len árvák is, ha anyjuk, illetőleg mostoha anyjok, atyjok után folytonos ellátásra igényt tarthatott volna. Ha az özvegynek állandó ellátásra van igénye, az a körülmény, hogy a gyermekek a tényleges szolgálati idő alatt vagy nyugdíjas állapotban nemzettek-e a nevelési járulék igényelhetésére befolyással nincsen. 41. §. A nevelési járulék az anya járulékát képezi s azzal az anya esetleg, gondnok rendelkezik. 42. §. A vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet figyermekei 20 éves, leány gyermekei 18 éves koruk betöltéséig részesülhetnek a nevelési járulékban. Fiú vagy leány gyermekeknek, kik iskolai tanulmányaikat a 20, illetve. 18 éves kornál tovább folytatják s e körülményt igazolják, a nevelési járuléknak megfelelő kegydij 24 éves korukig, feltéve, hogy a tanulást abba nem hagyják^és tanulmányaikban való előhaladásukat igazolják, kiadatik Ezen kegydij az anyának, ennek nem létében a törvényes gyámnak esetleg gondnoknak adatik ki. Ha az özvegytől a 35. §. alapján a nyugdíj megvonatik, az árvák a kegydij azon mérvében részesittetnek, mintha mindkét szülő meghalt volna. (35. 44, 47. §.) 43. §. A nevelési járulék atvátlan árvák részére fejenként és külön minden árva részére az anyát megillető ellátásnak egyhatod részében állapítandó meg. Ez azonban az özvegyi ellátásnak összegét meg nem haladhatja. Ha tehát hat gyermeknél több részesítendő nevelési járulékban, minden egyes gyermek részére csak azon járulék utalványozandó, mely az özvegyi ellátás összegét elosztva a gyermekek számával egy gyermekre esik. Ha azonban később egy vagy több gyermek nevelési
