Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1903 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1903-08-27 / 9. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 87 III. t.-cz. értelmében a vármegyei központi számvevői teendők ellátására hivatott és a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke a nyugdíj- választmány üléseire mindig meghívandó, ki is a szakmájához tartozó kérdésekben véleményt mond, szavazati joggal azonban nem bir. Az előadó és jegyzőkönyvvezető jegyzőt a törvényhatósági aljegyzők közül az alispán rendeli ki. 8. §■ A fentebbi szakaszban elsoroltakból álló 11 az az tizenegy tagú választmány feladata: I. Előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, hogy az alap vagyona mely pénzintézetnél, illetve mely értékpapitokba helyeztessék el, vagy egyébként miként gyümölcsöztessék. Az alap vagyona gyümölcsözés végett csak magyar állampapírokba, az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti záloglevelekbe és jóhitelü pénzintézetekbe helyezhető el; magánfeleknek kölcsönképen bármely biztosíték mellett sem adható ki. II. Az ellátásért, nyugdíjazásért, végkielégítésért, avagy a nyugdíj megváltásáért folyamodók kérvényeinek véleményes jelentés végett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé való terjesztése. III. Az ellátást vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására emelt panaszokra nézve véleményt nyilvánít. IV. A nyugdíjalap múlt évi állapotáról az állampénztártól és a számvevőségtől beszerzett adatok alapján a nyugdíjalap múlt évi állásáról szóló kimerítő jelentésnek a vármegyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való terjesztése s annak utján közhírré tétele. V. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazatnál a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint iktatandó be. VI. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli tenndőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. VII. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül legalább négy tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt. 9. §. A vármegyei bizottsági közgyűlésnek az 1896. XXVI. t. ez. 45. §-ában felsorolt ügyekben hozott határozatai ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, minden más ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, képviseli a nyugdíj alapot és a választmányt a hatóságok és magánosokkal szemben, kitűzi a választmány és a közgyűlés határnapját s a napirendre kerülő tárgyakat, összehívja a választmány üléseit, s minden tisztujitás után a nyugdíjintézet összes részeseiből álló rendes, s esetleges rendkívüli közgyűléseket, gyűlésen elnököl. Ezekből folyólag minden folyamodvány az alispánhoz nyújtandó be s minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki jelentendő be. Az alispán felelősség terhe mellett utalványozza az alap kezeléséből netán felmerülendő költségeket s beutalványozza az alapot illető járulékokat és jövedelmeket. Ő Írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet s minden a választmány és közgyűlés nevében kiadott iratot. Az alap vagyonára vonatkozó pénztárvizsgálat tekintetében az alispán az 1902. évi III. t. ez. 9. §. értelmében jár el, bármelyik választmányi tag kivánatára azonban köteles az alispán az idézett t.-cz. 9. §-ának második bekezdésében érintett jogával élni és szükség esetén a továbbiak iránt megfelelően intézkedni. Az alispánt akadályoztatása esetén a főjegyző helyettesíti. 11. §. A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnal kell aláíratni.
