Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)
1919-03-09 / 10. szám
s»íi5 mscai EfeggvenStöriik évfslyasa. ©© ßapykArsly, 1999. mécczius 9. Egész ÓVF8 Kélé\rre Pgyes szám ara ELŐFIZETÉSI ÁH, 20 korona 10 korona 40 fillér I Hirdstósek «Újai«bis süsrint FaEeüa szorise’eziS ée !s^iii^idoi)«s i TÓTH JÓZSEF. füftüfr # i^náfnrr?6 irt5^ g 1 1 @ 0 i § i«3&«5MKäSSd^@aa SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL K*tjkiroly, Jókai-utcB» 3 sgám. Telefon 56. asim. . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP 9 IIíéi és Isiül tislirá. Alighogy a földreformról szóló, népszerűén a földosztást rendelő néptörvény megjelent, — egy pár nap múltán megkezdődöd a reíorm gyakorlati keresztülvitele. A kálkápolnai ünnepség még élénk emlékezetünkben van. Károlyi Mihály elnök sajátjából elsőnek adott földet ' egy szegény rokkant katonának s a birtokrendező bizottságok ma már — hogy csak a közelben maradjunk— megkezdték Hajdú, Bihar, Heves és Szabolcs megyékben, úgyszintén Szatmármegyc egyes részein is működésüket. Egy-ket év múltán azoké iesz a magyar föld, — akik azt megmunkállak, évtizedes, utópisztikusnak hitt álom válik valóra : az ország földműves munkássága legnagyobb intenzitással, a legcélszerűbb módon és a legmndarnebb esz- közökkel fölszerelve fog termelni, — megszűnik a munknélküü henye élet s a nagybirtok nyomában járó erkölcstelen életmód az egyik, — illetőleg elnéptelenedés a másik oldalon. A földosztással járó egyik legnagyobb probléma az, hogy valóban többtermeiést iog-e eredményezni a nagy birtokoknak 10 holdas parcellázása, vagy legalább 'is az első átmeneti időben még csekélyebb lesz-e a termelés, mint ma ; a latifundiumok korszakában ? ‘Ez a probléma különösen az ipari és az általában a nagyobb városok élelmezése szempontjából fontos. A földbit í«k-reform ellenzőinek íőérve ugyanis az, hogy a nagy birtokok parcellázása esetén a városi lakosság élelmezése lehetetlenné' válik és a 10 ho’das kisgazdaságokból semmi sem kerül a piacra; minek folytán a városi, ipari és szellemi munkásság éhínségnek néz elébe. Hogy az agrárius-osztálynak ez az érvelése mennyire önző, mennyire nem helytálló, azt legkönnyebben úgy bizonyíthatjuk be, hogy Nagykároly város határa között maradva, — a Káiolyi Gyuláné tulajdonát, képező 4500 kafaszt- rál is holdas uradalom mai termelő képességét összehasonlítjuk azzal a jövő termelőképességgel, amit ez a kitűnő termő- íöldü birtok akkor nyújthat, ha majd 400 földmunkás család örökhaszonbérletében fog áliani. v Köztudomású tény az, hogy a Károlyi uradalom a legutóbbi háborús esztendőben oly csekély terményt bocsátott a városi lakosság rendelkezésére, hogy- abbél a közélélmezés mindössze három hónapra volt fedezhető. A jószág állományból alig került ''»Janii piacra, egyedül HZ uradalmi tehenészet jelentett a mai tejinseges időben nemi segítséget. Már most ha ezt az uradalmat kiosztják négyszáz földmunkás közűd, úgy a 400 fiz holdas törpebirtokon intenzív gazdálkodás indul meg. E sorok írója egy me- zoíényi rokkant katonától kérdezte a napokban, mit csinálna a maga tíz hold földjével, milyen gazdálkodást vinne rajta ? Mire a félkezü rokkant meggyőződéssel felelte: „Vetnék két hold lucernát, két hold búzát, vagy gabonát, nárom hold kukor'cáí, fél hold krumplit, tél hold répát, egy hold árpát, egy hold zabot . . . Lenne raja 50 mázsa»! ucernám, ez eltart egy tehenet hornyával s két lovat. Segítene a takaimáuj ozásban 8 mázsa zab a lónak s born> unak 50 mázsa rcpa, 40 mázsa krumpn s 8—10 mám arpa, egy- egy anyasertést kétszeri íiadztatással eltartana a 40—50 má sa kukorica, hat disznót lehetne vele kihizlalni. Lenne 16 —20 mázsa búzám. E! tudnék adni 10 mázsa buzáf, egy kevés kukoricát, krumplit. Eladnék évente egy fiatal marhát, négy kövér sertést, tejet, baromfit, csikót. Okvetlenül eladásra kell termelnem, mert csak abból tudom fenntartani a családot, amit eladok. A i uh üt, a csizmát nem tudom a földön megtermelni. “ Ha a mezőfényi rokkant katona talán kissé optimisztikus számadatait fogadjuk el, — úgy a 400 kisgazdaságból csupán búzában 4000 mázsát kap a varos közönsége. — A földosztás népélelmezési jelentősége e nagyobb állattenyésztésben kulminál. Ha a Károlyi uradalom 400 földmunkás család tulajdonába kerül, úgy mindenki az intenzív állattenyésztésre fog törekedni, mert ebből lehet igazán pénzt csinálni. Minden földmunkás családnak az lesz a célja, hogy legyen neki egy pár lova : ez 800 ló, csikóval 1000—1200 egy asziendőban, lesz legalább is 400 tehén, hornyukkal, tinókkal szaporulatával 800. Most sertés 400 családnál lesz (kétszeri szaporulattal egy anyakocza) 10 —15 darab, ez 4000—5000 disznó, amiből legalább 2000 darabot kihizlal a 400 család. Könnyű már most kiszámítani, mennyit lehet ebből eladni egy esz- I tendoben. Minden kisgazda arra fog töre- ‘ kedni, hogy minél több jószágot adjon el, mert elsősorban az állat árából vesz rnhát, szerszámot, abból fizeti az adót, a gyerekének az iskoláját, mindent. Ha ilyen sok állat kerül piacra, olcsóbb lesz a marha és sertéshús, a városi szellemi és ipari munkásság több húst íog fogyasztani, az egészségesebb élelmezés folytán egészségesebb, cieícrősebb lesz a jövő emberanyag is. A „Szalmái megyei Közlöny“ mai szűk terjedelme nem engedi meg azt, hogy ezt a nagyjelentőségű szociális kérdést a maga egészében kifejthessük. De rá keli itt mutatnunk arra, hogy a földosztó bizottságok munkája csak akkor lesz teljes, ha nyomban hozzá fognak az érdekelt igényjogosultak a termelő szövetkezet megalakításához. Nagykárolyban a városi hatóságnak kell kezébe vennie a termelőszövetkezet megalakításának előkészítő munkálatait, mert csjmí egy ilyen szövetkezet altruisztikus alapokon való működése esetén icsz biztosítható a városi lakosság ésszerű, olcsó élelmezése. Uj tavasz jön, megváltozik a világ s ez a nagy változás ne találjon bennünket készületlenül ! ! HimülisA üli!. Megjelent, a nagy hadínyereségadóról szóló üéptömö], — Saatm«rm«gy*i Közlöny eredsíi tudósítása — »Szegény hadimilliomost »ég az ág i* huzza !« Önkéntelenül ez a refrén jut eszünkbe, amikor a hadinyereségadó fölemeléséről szóló 19i9 évi XXIV ik néptör- ványt olvassuk. Ha ez sokáig igy megy, a szegény hadimilliornosok részére könyör- adományokat fognak gyűjteni. A néptörvény első parajrafm n ugyanis radikálisan a következőket mondja : »A hadinyereségek százezer koronát meghaladó részének 80 százaléka hadinyereségadó címén az államkincstárt illeti :« 25.000 és 100.000 korona jövedelem között azonban a hadinyereségadó 20—70 százalékos lesz. Különös íontossággal bír a nagy károlyi pénzügyigazgatóság területér lakókra nézve a néptörvén/ azon rendelkezése, hogy ott, ahol a hadinyereségadó duótokon még kivetve nincs, úgy a kivetésnél már a fölemelt adókulcsokat kell majd alkalmazni az' 1918. évre szóló hadi nyereségadó kivetésénél is A nagykárolyi pénzügy- igazgatóság területén — a forradalmi napok, zavarai folytán — a hadinyereségadó még kivetve nincsen, így a folyó évben az STERNBERG HANGSZERGtÁR Rákóc?,y-ut 60. sz. „ZErüEPflL0TÄ“-JÄNftK barmenium-terrueib^n pedálos é* ..„anuáiés remekdaraboktól kezdve a miniatűr harmo- niumokig minden fajta amerikai és európai modell raktáron. VIDÉKKÉ PONTOS SZÁLLÍTÁS. 1
