Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-02-23 / 8. szám

SZATMÁRI IGYEI KÖZLÖNY. II illis SillS!. Néma Gusztáv városi főjugyzö helyettes prlgsrm«ster beadta ezen tisztségről való lemondását. — A Nsptanacs Komat a lemondás visszavonására kéri*. — Pa­naszok a közélsimezés rosszasága mi­att. — Tüdőbeteg-gondszó istezst Nagy­károlyban. • A Snatmirintjyei Köilőny eredeti tudóéit»«». — A nagykárolyi Néptanács az elmúlt csütörtök délután tartotta megalakulása öta a második közgyűlését. Sok, sok 3zé, meddő közjogi vita volt ezen a gyűlésen. Egyes dolgok radikális, az uj időket jel­lemző megoldását, sajnos, nem tapasztal­tuk. Ilyen fontos dolognak tartjuc Nagy­károly város közélelmezését, amely talán az országban a legrosszabb. Nem panaszko­dunk most arról, hegy egyes élelmi és közszükségleti cikkek egyáltalán nem kap­hatók. Például a csökkent mennyiségben kiosztásra kerülő kenyérliszt kenyérsütésre egyáltalán alkalmatlan. A legnagyobb mű­vészettel se lehet belőle élvezhető kenye­ret készíteni. Csak egyre alkalmas: beteg­ség előidézésére. A közélelmezési viszo­nyok javulására kilátás sincs. A közgyűlésnek egyik pikáns része volt Dr. Somossy Miklós városi tanácsnok az a kijelentése, hogy a Néptanács mai összetételében »nem egyéb, mint egy szo­morú, reakciós társaság.« Tudósításunk a következő : A gyűlés elején Nagy Antal adóta­nácsnok elnökölt.'Napirend előtt Dr. Ad ler Adolf felolvasta a Népszava egy tudó­sítását, mely azon körülményt, hogy Nagy­károly város régi képviselőtestülete a f. évi február 2-ára kitűzött közgyűlést meg tartotta, ellenforradalmi cselekménynek minésiti. A Néptanács tiltakozását jelen­tette ki az alaptalan gyanúsítás miatt és el­határozta, hogy a Névsravától, a közgyű­lés halaszthatatlan megtartásának szüksé­gességét igazoló tények közlése mellett, a kifogásolt cikk cáfolatát fogja kérni. Néma Gusztáv h. polgármester, ugyan­csak a fent említett közgyűlés megtartása jogossága körül közte és a Néptanács tágjai között felmerült nézeteltérés miatt, a főispán-kormánybiztoshoz benyújtotta helyettes polgármesteri állásáról való le­mondását. Ennek alapján a főispán-kor­mánybiztos lelhivta a Néptanácsot a helyettes polgármesteri állás betöltésére sürgős javaslattétel iránt. Dr. Somossy Miklós tanácsnok tartalmas felszólalás ke­retében ismertette Néma Gusztáv érde­meit és kijelel tette, hogy Néma távozása szerencsétlenség lenne a városra, mert nála alkalmasabb embert a polgármesteri állásra ez idő szerint nem tudnának ta­lálni. Dr. Kovács Lajos és Dr. Balázs Jó­zsef hozzászólásai után a Néptanács elha­tározta, miszerint Atir a főispán kormány- biztoshoz, hogy Néma lemondását ne fo­gadja el. Egyes városi szabályrendeletek lé­nyegtelen módosítása és több segélyügy letárgyalása után megérkezett Néma h. polgármester. A közgyűlés további folya­mán már ő elnökölt. Az elbocsátott női dijnokok ügyében több panasz lett előterjesztve. A panaszok elintézéseképen panaszosok mindegyiké­nek 150 korona segélyt szavazott meg a Néptanács. A yárosi tanács bejelentette, hogy a városi közellátási ügyek vezetésével Preisz Miklós aljegyző bízatott meg s egyben ja­vasolta, hogy nevezett részére havi 200 K pótdi] állapittassék meg. Tóth Gusztáv nem kifogásolja a pótdij megadását, de ha fizetésről beszélünk, hasson oda a közel­látás vezetője, hogy a város lakossága hiányt ne szenvedjen. Szerinte a közelíá- tás Nagykárolyban a lehető legrondább. Kifogásolja, hogy a munkásosztály nem jut cukorhoz, holott tudja, hogy a város­ban van cukor. Javasolja, hogy a közélel- mezéi vezetősége hozzon meg minden ál­dozatot, hogy cukor legyen kapható. A Néptanács a" határozati javaslatot elfo­gadta. Elhatároztatott, hogy Nagykároly vá­ros Tüdőbeteg Gondozó Intézetet létesít, melyhez a kormány 1000 korona leiszere lési segélyt és évenként 3000 korona kü­lön segélyt ad. Ez az intését nem lesz se kórház, se szanatórium jellegű, hanem a vagyontalan tüdőbetegeket ingyenes orvosi tanáccsal, gyógyszerekkel látja majd el és megfelelő lakásokról és élelemről való gondoskodással inkább társadalmi utón kívánj* gyámolítani. Kimondotta a Néptanács, hogy csat­lakozik »Magyarország Területi Épségé­nek Védelmi t .igájához.« M.ÍM adakoztak a háborúból hazatérj katonák javára? — A Szatmirmegyei Közlöny eredeti tudósítása. — A forradalom kitörése után követ kezö napokban a harcterekről haza özön­lött katonaság javára és a hirtelenül meg­változott viszonyok okozta munkanélküli­ségből keletkezett népnyomor enyhítésére Nagykároly városban gyűjtés indult meg, amely eddig mintegy 130000 koronát ered­ményezett. A segélyezéseket a Nemzeti Tanács utalta ki és utalja még ma is. A nagyobb összegeket adományozók névsora a következői: Feiler Ede gyűjtése 3500 K, Nagykárolyi Közgazdasági Bank 3000 K, Lukácsovics János 3(X)0 K, Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár 3000 K, Kovács György 2000 K, Dr. Löblé László 2000 K, Weisz Lajos 2CÜ0 K, Nagykároly—Erdöd- vidéki Takarékpénztár 1500 K, Nagyká­rolyi Központi Takarékpénztár 1500 K, Róth Karoly 1500 K, Weisz Vilmos 1500 K, Dr. Váradi János 1000 K, Áron Mór 1000 K, Brichta Miksa 1000 K, Ecsedi Láp Lecsa­poló Társulat, Friedenstein Sámuel, Kala- toni Jenő, Nonn Gyula, Pucser Károly, Ró- senberg Sámuel, Róth Lajos, Weinberger Ferenc, Stromájer Ferenc, Kaufmann De­zső 1000-1000 K, Dr. Antal István, Cső­kör Ferenc, Grüníeld Mihály, Grünfeld Miksa, Hahn János, Jurcsek Béla, Kardos Aurél, Markovics Menyhért, Mózes és Ker­tész cég, Nemesíőthi Szabó Antal, Papp László, Policzcr Ignác, Róth Lipót, Rub letzky Kálmán, SchifTbeck Károlj’, Steib Márton, Dr. Vetzák Ede, Singer Márton és társa cég, Spitz Dénes, Schiflbeck Ká­roly 500 —500 K, Akkerraann Antal 400 K, Tisztviselők gyűjtése 450 K, ifj. Gindele Ignácz, Lukács í.ajos, Lochmájer Márton, Szabó Pál 400—400 K, Gőzner Kálmán, Kaufmann Adolf, Klein József, özv. Kauf­mann Izidoráé, Petz János, Róth Mátyás és társa, Dr. Vetzák Sándor, Slésinger Salamon 300 —300 K, Sternberg Dénes 250 K, Asztay István, Braun Márton, Deb­receni Sándor, Épstein Márkusz, Felber- mann Adolf, Piriinkéi Dezső, Grieszháber Albsrtné, Gindele Márton, Gulácst Tibor, Hágen József, Dr. Jékcl Lásxió, Kerekes Vilmos, Kuszka Lajos, Klein Ignácz, Dr. Kölcsey Ferencz, Németh Kálmán, Protes­táns Társaskör, Paneth Márton, Dr. Péchy István, Dr. Tóth Zoltán, Weisz Aatal, Schuszterits Ferencz, Schönpflug Béla, Serly Gyula, Steib Antal, Kekécs Gyula 200—200" K, Leíkovics Samud 150 K, Bogsch Kálmán, Bnip Dávid, Bandur Ber- talan, Csaba Adorján, Fried Lajos, Gin­dele János, Grósz Ignác*, pzv. Grieszháber Alb*rtné. Gedeon Jakab, Gindele Ignácz, Hosszú Endre, Hosszú Zoltán, Holéczí Gyula, Hadnagy Ignácz, Hájek Ferencz, Májer Orbán, Juszt György, Janitzky Al­bert cég, Jakab József, ílosvav Aladár, Jokas István, Kaü Sámuel, Klie László, Kegyesrendi társház, Kuszka Mihály né, Kun Ferencz, Klein Bernár, Liebhauser Lajosné, Lövy Dávid, Márkis Romulus, Matuska István, Melinda malom. Mécz Ig- nácz, Nagy Károly, Patfly József, Rosen­berg Bernit, Réth Viktor, Ringelhamai Gyula. Szendrey János, Szilágyi István, Schönpflug Viktor, Dr. Starke Antilláé gyűjtése, Újvárosi rész. Weinberger Sá­muel, Záreczky Géza, Schuszterícs Béla, Schnébli János, Szilágyi István, Mann Gusztáv 100—ICO korona. A többi adományok 50, 10. és ennél kevesebb tételekből állanak. 'W 'W * ■jg „ — Kéina marad a helyettes polgármester. Lapzártakor jelentik, hogy Néma nagyfeá- roivi h. polgármester lemondását — mely­nek okával lapunk mai számának más helyén foglalkozunk — a főispán-kormány­biztos nem fogadta el. — Dernidor lynícz hívfctsSnoki pítyafuLsa. Jelentettük a múlt héten, hogy Dernidor Ignácz Nagykároly város rendőrkapitánya, nyugdíjazását kérte. Egy negyven éves, változatos közhivatalnoki pálya befejezé­sét jelenti ez a kérelem. Hivatalnokosko- dása idejéből negyven esztendőt Nagyká­roly rendezett tanácsú város közigazgatá­sáriak szolgálatában töltött cl Dernidor Ignácz. Hivatalnoki pályája — szülőváro­sában, Szatmáron kezdődött 1875. év feb­ruárjában a pénzügyigazgatóság számvevő osztályánál A következő évben a szat­mári kataszteri igazgatóságnál kataszteri ügyvezető lett. 1878. évben a nagy károlyi adótelügyelőséghez állami végrehajtóvá nevezték ki. Nagykároly város szolgála­tába 1879. cv július 1 én lépett, mint adó­hivatali írnok. Később helyettes adőta- nácsnok lett, ugyanez évben a jegyzői ok­levelet is megszerezte. 1881. évben rendőr- hadnaggyá, majd rendőrkapitány helyet­tessé lett megválasztva, 1886. évben mint városi számvevő-helvettes működött. Vá­rosi számvevővé az 1887. évben válasz­tották. A következő évhen az állami szám- viteltanból oklevelet nyert. O készítette Nagykároly város első és törvényszerű költségvetését, zárszámadását és leltárát, mely számviteli dolgok ma is azon az ala­pon szerkesztetnek. Rendőrkapitánnyá 1889. áv augusztus havába« lett kinevezve. Pontos, szorgalmas és önérzetes tisztvi­selő volt, aki senkinek a kegyeit se felfelé, se lefelé soha nem kereste. Hivatali mű­ködését a minden viszonyok közötti pár­tatlanság és a törvények feltétlen betar­tása jellemezte. Nagykároly város rendőr­ségének mai szervezete az ő érdeme és ha ideáljait a rendészet terén nem is tudta teljesen megvalósítani, annak kizárólag a város ósdi szellemű képviselőtestülete volt az oka, amely a szükséges anyagi erők megoldása cdől mindenkor elzárkózott. Társadalmi téren is élénk és közhasz-nu tevékenységet fejtett ki. Az önkéntes tű­zoltóságnak 1878. évtől, annak 1885. évben történt feloszlásáig, tagja volt. 1887 - i k i tűzvész után ő dolgozta ki a kötelezett tű­zoltóság szabályrendeletét. E testület pa­rancsnoki minőségében tette le Budapes­ten a tűzoltó tiszti vizsgát. A kötelezett tűzoltóság megszűntével 1898. évben meg­szervezte az önkéntes tűzoltóságot, melv testületnek ma is elnöke és parancsnoka. A nagykárolyi Dalegyesületnek 26 évig volt működő tagja és 14 éven át elnöke. Működő tagja volt több éven át a Zenemű­FELÜLMÚLHATATLAN ICVÁZZIAK A VÉDJEGYRE ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom