Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-10 / 10. szám
szatmArmegyei közlöny. szociális és társadalmi védelme, a prosti- itució kiküszöbölése és a többi. Eddig az volt az elv a parlamentben és társadalomban egyaránt: »Rólunk, de nélkülünk !« Már pedig minden társadalmi osztálynak, szervezetnek bajait, kívánságait, követelményeit azok ismerik, azok tudják, akik magok szenvednek a hiányok miatt. Bármily alapossággal ismerje, jóakarattal kezelje férfitársunk az ügyünket, nem képviselhet bennünket úgy mint a nő. Azt hisszük, a nömozgalom itt vázolt eszméi, céljai, minden gondolkodó, a kor irányát megértő ember előtt csak rokon szenvesek lehetnek és sok téveszmét, mely a feminizmusról kering, eloszlatnak. Reméljük, hogy azok, akik ez eszmék iránt érdeklődnek, minél nagyobb számban fognak megjelenni a városunkban rövid időn belül megtartandó feminista gyűlésen s igaz érdeklődésüket megjelenésükkel is dokumentálják. Mezőgazdaság és közigazgatás. Magyarország fenállásának és nagy belső erejének, amelyről a háború íolyamán tanúságot tett, kétségtelenül a mezőgazdaság az alapja. Az a tény, hogy az ország saját magát tudja nyesterményekkel ellátni, szerencséje volt ennek az idegen népfaju országnak a békés időkben, és sokszoros szerencséje leti most a háborúban. Kétségtelen tehát, hogy ha a háború után igyekszünk is bizonyos mértékben indusztriálizálódni, a főbázTunk mégis a Mezőgazdaság, az agrikurtura iesz. Közéletünknek tehát még jobban, mint eddig a mezőgazdasághoz kell alkalmazkodnia. A mezőgazdaságról a háború bebizonyította, hogy az ország életerejét jelenti, tehát minden társadalmi és állami megnyilatkozásunknak ezen a plat lormon kell állnia. Éppen cz;" í igen helyesnek és életrevalónak tartjuk az+ a kérdési, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik legutóbbi irodalmi szakosztályülésén szóbakerült. Ezen az ülésen ugyanis azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy miképen lehelne a magyaróvári gazdasági akadémiát belekapcsolni a poszonyi tudományegyetembe. Ideglenesen azt kéri a szakosztály a közoktatásügyi minisztertől, hogy a gazdasági akadémiát végzett balgátok folytathassák jogi tanulmányaikat a pozsonyi tudományegyetemen és itt megszerezhessék a közigazgatási pályához szüséges államvizsgái kvalifikációt. A végleges megoldást úgy kívánják, hogy a pozsonyi tudományegyetemen 5 éves tanfolyamból álló fakultás alakuljon. Az első három évfolyam tanszékei a pozsomi egyetemen, a második két évfolyam Magyaróváron legyen szervezve. Kívánja ezenkívül az Omge irodalmi szakosztálya, hogy a minősítési törvény megfelelő meg- valtoztatatásával a gazda jogászok is érvényesülhessenek a közigazgatási pályán. Az Omgének ezt a javaslatát mindenkinek helyeselnie kell, aki tudja, hogy magyar hazánkban mit jelent a mezőgazdaság és aki tudja, hogy milyen nagy érdekeink fűződnek a papíron már sokszor hangoztatott, de gyakorlatba még egyáltalában nem érvényesülő több termelési akcióhoz. Azt ma megállapíthatjuk, hogy a magyar közigazgatásból sajnálatos módon hiányzik a közgazdasági szellem, a magyar közigazgatás tisztviselőitől teljesen idegen a közgazdasági eszmekor és a termelő munkának illő elismerése és megbecsülése. E nélkül pedig- hiába akarunk többtermelési akciót indítani, a köz- igazgatás nem fogja tudni azt hathatósan támogatni. A többtermelési akciót pedig társadalmi alapon mint valami jótékonysági mozgalmat, lehetetlen megcsinálni. A többtermelési akciónak a legerősebb és céltudatosabb hatósági közigazgatási támogatásra van szüksége, ha eredményt akar elérni és azért van szükségünk arra, hogy íj. közigazgatásban is legyen gazdasági szaktudás, hozzáértés és megértés. A háború után egészen uj aera kö- következik, amely uj aeraban az ország megújhodásának kell elkövetkeznie. Ezt pedig egyoldalú jogászi műveltséggel és államvizsgái kvalifikációval lehetetlen elérni és keresztülvinni. Látjuk az ukrajnai békeszerződésen, hogy a jövő problémái különösen a mi részünkre elsősorban és eminenter közgazdasági természetűek. E problémák megoldásában vezető szerepet kell játszania az ország közigazgatásának. Ehhez a vezető szerephez pedig szaktudásra és hozzáértésre van szüsség. Aki tehát a jövőbe lát, az csak helyeselheti ezt az akciót, amely lehetővé akarja tenni, hogy a többtermelési akció ne csak pompás jelszó es cikktéma legyen, hanem átplántálódjék a valóságba, s ha majd megakarja nyitni a közgazda- sági szellem előtt a közigazgatási pálya felé vezető mindeddig zárva tartott kapukat. Mipek. — Szemeli hírek, Jékey Sándor főispán Nyíregyházán való több napi tartózkodás után i. hó 6-án székhelyére, Nagykárolyba érkezett. —- Medve" Zoltán ny. főispán, kormánybiztos, t. hó 7-én Nagykárolyba érkezett, Bán elnökölt a törvényhatósági hadigondozó bizottsági ülésen Itt tartózkodása alatt főispánunk vendége volt. — Közigazgatási bizottsági ülés. Szatrnár vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését t hó 8-án tartotta meg jékey Sándor főispán elnöklete alatt. Elnöklő i főispán megnyitó szavai után az alispáni jelentés olvastatott lel. Jelentéséből kiemeljük, hogy az ellátatlanok lisztszükségletének fedezésére közélelmezési miniszter a múlt hóra 40 waggon lisztet utalt ki. Bár a kiutalás emelkedett, azonban arányitva az ellátatlanok számának emelkedéséhez, a kiutalás még igy is elégtelen. Egyéb élelmiszerekből is kevés bocsáttatott rendelkezésre. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után dr. Schön- pflug Béla tőorvos jelenti, hogy a vm. egészségügyi állapota jó. A többi kevésbé érdekes jelentés után az ülés véget ért. — A főispán Szatmáron. Jékey Sándor főispán ma vasárnap Szalmáira utazik és elnökölni fog a hétfői városi közgyűlésen. — Hadigondozó bizottsági ülés Szatmár- vármegye hadigondozó bizottsága jékey Sándor főispán elnöklete alatt t. hó 8 án ülést tartott, jelen voltak : Medve Zoltán ny. főispán kormánybiztos, Ilosvay Aladár, Bodnár György, Gáspár Pál, Debreceni István, Ta’ttay Irén, Luby Béla, Holéczy Gyula, Illés Olivér, dr. Vetzák Ede, Ve- réczy, Kálnay Gyula, Tóth Mór és Schönfeld Lázár. Elnöklő főipsán üdvözlő szavai után Medvey Zoltán kormánybiztos ismerteti azon feladatok megoldását, amelyek reá, mint kormánybiztosra várnak. Nevezetesen a) az özvegyek, árvák és rokkantak megélhetésének biztosítása ; b) társadalmi szervek beállítása a hadigondozásba olyan módon, hogy a jótékony egyletek összességükben és önerejükből egy intézményt létesítsenek ; c) hg. bizottságok működésének ellenőrzése ; d) népirodák szervezése (a helyi bizottságok helyett). Szatmárvármegyében három helyen állítanak lel népirodát: Nagykárolyban, ide tartozik a nagykárolyi és mátészalkai járás ; Szatmár-Németiben, ide tartozik a szatmári, erdödi, csengeri, gyarmati és avasi járások; Nagybányán, ide tartozik a nagyj bányai, a szinérváraljai és a nagysomkuti I járások; e) alapokra való lelügyelet; 1) végül az aranyosmegy esi vár megvétele, melyet hadiárvák részére ipari loglaikoz- tató mühelylyé rendeznek be. Nagybányán pedig, mint gyümölcstermelő vidéken, rokkant katonák részére kertészeti iskolát állítanak tel. Főbb vonásaiban ez a kormánybiztos programmja. A programul- pontok megbeszélése után elnöklő főispán az ülést bezárta. — Hadikurzus. Főgimnáziumunkban befejeztetvén a hadikurzus, í. hó 7-én levizsgáztatták az érettségire jelentkező t> ifjú katonát. A jelentkezők közül egy jeles. egy jó, kettő elégséges eredménynyel vizsgázott, kettő pedig egy-egy tantárgyból javító vizsgálatra utasittatott. —- Újabb vetőmag. A földmivelésügyi miniszter a vármegye gazdaközönsége részére már az eddig is kiutalt mennyiségen kívül még 250 métermázsa vetőmagot engedélyezett. — Iskolalafayatás. Bodnár György kir. tanfelügyelő t. hó 7-én Nagykárolyba érkezett, hogy az áll. polg. leányiskola tanulmányi rendjét megfigyelje. Az iskola/látogatas három napi/ tartott. A látogatás befejezése után konferencia volt, melyen a legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. — Ugyancsak iskolalátogatás céljából városunkba érkezett dr. Ottó József torna-szakfelügyelő is, ki a gimnáziumi tornatanitást figyelte meg. — Kinavezés. A főispán Kovács Géza jegyzői írnokot szakállasfalvai anyakönyvvezető heij'ettessé teljes hatáskörrel kinevezte. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Debreczeni Katalint Dobról Nagykárolyba, Bcrey Lászlót Szaniszlóra az állami elemi iskolához áthelyezte. — Kinevezés. Az átmenetgazdaságügyi miniszter Szatmár-Németi leszerelési állomás területére Ferencz Ágoston tanácsost és Bölönyi Ákos ipartestületi elnököt átmenetgazdasági biztosokká kinevezte. EBSBEsasisn Jtassmsss&ssB&Sí A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye; MÓDIAM O ■ CL U BSPEC1A LITE Vigyázat: |P§§? Utánzatok vannak forgalomban I ‘ i^f Sodorni való papír ára 30 fillér. Védjegy