Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-28 / 17. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY szabályozni az árak alakulását. Különösen j áll ez a kereskedelmi forgalom terén, ahol : a szabad verseny mondhatni mindig teljes ; tisztaságban tudott érvényesülni. A háború ideje alatt azonban az erők szabad játéka nem tudott érvényesülni és ily módon a szabad verseny árszabályozó hatását nélkülözni voltunk kénytelenek. Az árak emelkedését ismeretes körülmények okozták: igy elsősorban a termelők igen nagy részének katonai szolgálatra valód vonása, továbbá hadfelszerelési cikkek elő­állítására való igénybevétele; a fogalmi és egyéb nehézségek, a külföldről való beho­zatalnak csaknem teljes elmaradása stb. Ezenfelül természetesen egyéb okok is közreműködtek, főként a közvetítői tévé kenységbe befurakodott hivatatlan elemek megszaporodása, amelyek a lendes keres­kedői tisztességtől eltérő módon nem arra törekedtek, hogy minél olcsóbb áron szerez zék be áruikat,~s azt tisztességes polgári haszonnal továbbadják, hanem minden áron vásároltak árukat, s azoknak visszatartása révén is hozzájárultak ahhoz, hogy az árak minden rendszer nélkül emelkedjenek. Az állam ilyen körülmények között kénytelen volt visszatérni az árak hatósági megszabásának korához, s elsősorban az oly cikkek árát maximálta, amelyek mint tö­megcikkek hasonló minőségben fordultak elő, maximálásuk tehát könnyen volt lehet­séges. Az iparcikkek ármaxiinálása azonban a dolgok természete szerint nem könnyű feladat. Ezek ugyanis oly sokféle minőség­ben fordulnak elő, hogy maximálásuk eddig szinte lehetetlennek bizonyult. A közvéle­mény, főképp a mezőgazdasági érdekelt­ség azonban mind hangosabb szóval köve­teli ezek árának hatósági megszabását is, s ugylátszik, a kormány ez elöl már nem igen térhet ki. Amint halljuk, Szterényi Jő zsef, az uj kereskedelemügyi miniszter, szin­tén programmjába vette ezen kérdés megol­dását. Minthogy tehát el kell készülve len­nünk az iparcikkek ármaxmálására is, he­lyénvaló, hogy e kérdéssel lapunk hasáb­jain is foglalkozzunk. Köztudomású, hogy az ármaximálások terén észlelt eddigi tapasztalatok igen szo­morúak. Az ármaximálás igen sokszor azért nem sikerült, mert csak egyes meg­határozottcikkekre nézve történt, de sok hasonló minőségű és rendeltetésű árut nem érintett. Igen természetes tehát, hogy a maximált áru a piacról eltűnt és hasonló minőségű és rendeltetésű, de nem maximált áru került forgalomba. Sok esetben a ma­ximálás csak egyes meghatározott terüle­tekre szólt, amikor is a maximált áru ezen területekről kiszivárgott és oly helyeken került eladásra, ahol a maximális ár nem ! volt érvényben. Az árak meghatározása to- j vábbá igen ritkán történt teljes szakérte- i lem mellett, mert az összes számbajöhető ! szakértőket nem hallgatták meg. Egészen természetes, hogy olyankor, amidőn az ár maximálás folytán a termelés rentabilitása nem volt a következménye, hogy a kérdé­ses árucikket nem állították elő többé. Amint az eddigiekből is látjuk, az ár­maximálás kérdése igen nagy körültekin­tést és alapos hozzáértést igényel. Ezt azért emeljük ki, hogy amennyiben az iparcikkek ármaxiinálása tényleg be log következni, az eddigi szomorú tapasztalatokat ne hagy- j ják figyelmen kívül és pedig annál kevésbé, ; minthogy az iparcikkek maximálása, amint ; már azt előbb is említettük, tulajdonképp a legnehezebb feladatok közé tartozik. Nem elég ugyanis a kész árucikkek árát maxi­málni, hanem az annak előállításához szük­séges összes nyersanyagok és félkész gyárt­mányok árait is meg kell határozni és ezen- j kívül a munkabérek állandósítására is tőre- ! kedni kell, mert ha ezen alaptényezők árai ; rendszer nélkül és rohamosan változnának, 1 úgy az ármaximálás tulajdonképpen lehe­tetlenné volna téve. Az iparcikkek ármaximálásánál még egy újabb nehézség is számbaveendö És pedig az, hogy vájjon Ausztria is hajlandó é ezekre vonatkozólag a maximálás terére lépni. Ha Ausztria ezt nem tenné meg, úgy semmi gyakorlati eredményt a maximálás­tól nem várhatunk, minthogy mint pár ex­cellence agrár állam csak kisebb mérték­ben állítunk elő iparcikkeket s azokat túl­nyomó részt Ausztriából szerezzük be. Tér mészetes, hogy mi nem írhatjuk elő Auszt­riának, hogy milyen áron szállítsa áruit, tehát ha a maximálást Ausztriában nem eszközölhetik, úgy az iparcikkek túlnyomó része maximálatlan marad, sőt még az itt­hon termelt árucikkekre is könnyű lesz rá­fogni az osztrák eredetet. Föltéve, hogy az iparcikkek űrmximá- lását Ausztriábban is eszközölni fogják, ami tehát egy conditio sine qua non, vizsgál nunk kellene, hogy melyik szerv állapítsa meg ezen legmagasabb árakat. Természe­tes, hogy erre a nemrég megalakult, s mű­ködésüket nemsokára megkezdő árvizsgáló bizottságok volnának a legalkalmasabbak. Ugyanis feltétlenül ügyelni kell azon ban, hogy ezen árvizsgáló bizottságok ily- irányu működésűknél az előbb említett szempontok leltétlenül figyelembe vétesse­nek. Különösen súly helyezendő a terme­lés rentabilitásának elvére, amelyet éppen azért kellene féltenünk, minthogy ezen ár­vizsgáló bizottságokban igen nagy,sőt túl­súlyban levő szerepe van a laikus fogyasz­tói elemnek, amely azt hiszi, hogy az árak leszorítása kényszerintézkedések utján is lehetséges. Ha azonban ezen bizottság az általunk említett szempontokat, lóképp a legutolsót kellő figyelemre fogja méltatni, szóval az összes nehézségeket sikerülne le­küzdeni, úgy az iparcikkek ármaximálásá­tól a tisztességes kereskedelem érdekében is kedvező eredményeket várhatunk. Hírek:. — Személyi hir*k Jékey Sándor, vár­megyénk főispánja, kedd reggel hivatalos ügyek elintézése céljából'a fővárosba utazott. — Uj kamarás. Néhai Isö Ferenc Jó­zsef megboldogult királyunk berencei Ko­vács Sándor Ernő erdődi főszolgabírónak és földbirtokosnak a kamarást méltóságot adományozta. — Kitüntetés. A király Kálnay Gyula miniszteri segédtitkárnak a II-od osztályú polgári hadikeresztet adományozta. Kál­nay Gyula föispáni titkári, minőségben a háború kitörése óta szakadatlanul, nagy buzgalommal, fáradtságot nem kímélve, kiváló szorgalommal fejt ki emberfeletti nagy és kiváló fontosságú, sokoldalú tévé kenységet, miért is méltán megérdemli ezt a kitüntetést. — Kór h ti látogatás Kissling Ottó lovag vezérőrnagy a Vöröskereszt Egyesület helybeli tiókja által fenntartott kórház megvizsgálása céljából titkára és Wider József dr. ezredorvos kíséretében f. hó 20 án városunkba érkezett. A tábornok orvosilag megvizsgáltatta az összes bete­geket, meghallgatta azok' óhajait, pana­szait, megtekintette az összes helyisége­ket, konyhákat, kamarákat és készleteket és a látottak és tapasztaltak feletti elis­merésének adott kifejezést az egyesület vezetősége előtt. — Lemondás Récsey Ede róni. kath. plébános, k r. háztönök, a Polgári Olvasó­kör elnöki állásáról lemondott. — Újabb., kitüntatés. A hivatalos lap közli, hogy Őfelsége a jelenleg idehaza szabadságon levő Dr. Somossy Miklós ügyvéd, az 5. gyalogezred tart. hadnagyá­nak, az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartásának elismeréséül a ka­tonai érdemkeresztet adományozta a hadi­ék itménnyel és a kardokkal. — Szatmármegysi köztisztviselők kitünte­tése és elismerés a buzgó működésért. A hiva­talos lap vasárnapi száma közli, hogy a király a személye körüli magyar minisz­tere előterjesztésére a háború tartama alatt kifejtett buzgó működésűk elismerésé il dr. Péchy István szatmárvármegyei főjegyzőnek, Gáspár Pál vármegyei árva- széki elnöknek, Szuhányi László csenged járási főszolgabírónak, ßerenczei Kovács Sándor kamarás erdődi, Jeszenszki Béla mátészalkai, Domokos Ferencz nagybányai, Madarassy István nagykárolyi és Komo- róczy Iván szinérváraljai járási töszolgabi- ráknak, Péchy László kamarás, mátészal­kai járási nyug. főszolgabírónak, dr. Doma- hidy Pál Szatmárnémetii ]árási helyette; főszolgabírónak a II. osztályú polgári hadi- érdemkeresztet, dr. Schusterich Béla vár- megyi aljegyzőnek, dr. Mangu Gyula közi­gazgatási gyakornoknak, Kínál Antal vár­megyei irattárnoknak, Papp Jenő vármegyei irodatisztnek, Schöberl Ferencz vármegyei irodasegédtisztnek, Eltszner Rezső máté­szalkai és Bort Zsigmond nagybányai járási irodasegédtisztnek a III. osztályú polgári hadiérdemkeresztet, Kádár Lajos várme­gyei dijnoknak, Túrna Ferencz fehérgyar­mati járási dijnoknak és Nagy Dániel hiva­talszolgának a IV. osztályú polgári hadi érdemkeresztet, Farkas Jenő kir. tan. Fel­sőbánya város polgármesterének és dr. Makray Mihály Nagybánya város polgár^ mesterének a II. osztályú polgári hadi ér­demkeresztet, Smaregla Mihály Nagybánya város rendőrkapitányának, Mostis Lajos Nagybánya város pénztárnokának és Bá­nyai Józse f Nagybánya város pénztári ellen­őrének a III. osztályú polgári hadi érdem- keresztet, Debreczeni István kir.tan. Nagy­károly város polgármesterének, Néma Gusz­táv Nagykároly város főjegyzője és polgár- mesterhelyettesének a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet, Andó Ferencz nagy­károlyi városi iktató és irattárnoknak és Serly Ignác nagykárolyi árvaszéki iktató, és irattárnoknak a III. osztályú polgári hadi­érdemkeresztet, Czégényi József nagyká­rolyi városi rendőrbiztosnak és Gara Lajos nagy károly városi rendőrnek a IV. osz­tályú polgári hadiérdemkeresztet, Hadndy József tyukodí körjegyzőnek,Soltész József krasznabéiteki községi jegyzőnek; Tolnay Albert hiripi, Szenes Jenő krasznaterebesi Stromár Miklós ttszabecsi körjegyzőknek, Rohay Gyula mátészalkai községi főjegy­zőnek Bállá Béla nagyecsedi községi jegy­zőnek Komoróczy Jenő györteleki, Weisz Jenő bajfalui és Kiss Miklós láposliidegkuti körjegyzőknek, Gruber Márton szamszlói községi jegyzőnek, Gnáudt Antal csornaközi, Bodoki Kálmán nagymajtényi,Becski Sán­dor váliaji körjegyzőknek, dr. Szauermann István szatmárzsadányi községi jegyzőnek, Dézsi Mihály kiskolcsCKormos Gyula nagy- peleskei. Borgida József szamoskrassói kör­jegyzőknek, Sepsy Károly szinérváraljai községi jegyzőnek, Rédey István apai, Szentiváriyi Sándor aranyosmegy esi, Becsky I Géza érdengelegi körjegyzőknek, N. Székely j Mihály ornbódi, Kató Gábor apai és Szabó | János szamosveresmarti községi bíráknak i a III osztályú polgári hadi érdemkeresztet i adományozta. — A posta hivatalos óráját li megmoz­j gáttá a nyarára való berendezkedések ki- ; tartó lovagja : Szent György, április 25-töl | kezdve a régi becsületes hivatalos óra áll : a közönség rendelkezésére, vagyis d. u. ; 5 óráig általános le és feladás, 5—óig pe­dig csak levél leiadás, sürgöny telefon i szolgálat. -— Na ennek igazán ideje, mert A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye: „MOD1ANÖ-CLUB3PEC1ALÍTÉ“ Vigyázat: B0T Uiánzaiek vannak forgalomban i Sodorni való papir ára 30 fillér. Védjegy Z5 cZ g/ T

Next

/
Oldalképek
Tartalom