Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-24 / 8. szám

Nagykároly, 1918. február 24 8. szám XLIV évfolyam. POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hjvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: e >oo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooe Telefon 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PASKÁDY JÁNOS FŐMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP eoor Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. I Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora I K 20 fillér. 51 ßirtoü és a fiäßoru. Régóta megállapított igazság az már, hogy Magyarországnak nemcsak azért volt és van döntő szerepe ebben a világ­háborúban, mert földrajzi határai ott te­rülnek cl, ahol elterülnek, nem is csak azért, mert népességéhez képest aránylag a legtöbb és legjobb katonát küldte a harcterekre, hanem és talán főleg azért, mert termelő, mert mint mezőgazdasági állam ellátta magái, a hadsereget kenyér­rel és meg a szövetségeseknek is juttatott feleslegéből. Mikor azonban ez az igazság álta­lános megállapítást nyer, akkor ezzel ön­ként megállapítottnak kínálkozik az a tény is, hogy a háborúnak a legnagyobb áldozatot mi hoztuk, mi hozzuk ma is, mi merültünk ki legjobban s nekünk lesz legtöbb pótolni valónk. És ezt ki kell bírnunk ; bízhatunk is benne, hogy kibírjuk, ha intézményileg gondot fordítunk arra, hogy teljesítmé­nyeink tekintetében soha semmiben nem fogjuk szem elől téveszteni a rendszeres­séget s minden e téren teljesítendő mun­kánkban'célirányos vezetés fog bennün­ket támogatni. Ebből a célból szükségét érezzük mi olyan intézménynek, mely nem aktasze- rüleg, nem csupán a mások véleménye­zése alapján, hanem a viszonyok ismere­tével, közvetlen tapasztalatok alapján, in­! tenzive kisérje figyelemmel, győződjön I meg az állapotokról s irányítson minden j munkát, ami gazdasági téren szükséges. Nem gondolunk uj hivatalra, — Is- | ten őrizzen — de valami meglevő intéz- i ménvnek megfelelő kiszélesitése és ki- | bővítésére. Ismerünk gazdasági felügyelőséget, S aztán föidmivelésügyi kirendeltséget, a 1 neve u'án Ítélve ezeket az intézményeket j akármelyik igen jól megfelelne a célnak, mert a fő csak az, hogy ezek az ügyek | ne az Íróasztalnál, ne élőii átokból láttas- 1 sanak el, hanem a helyzetek, viszonyok közvetlen ismeretéből a valódi célnak megfelelőleg, helyesen es főként igaz- ; ságosan. Sok minden tekintetben volna áldá j sós a közre mindnyájunkra most is és a | jövőben is egy ilyen intézmény. Vegyük csak például közelebbről a j felmentéseket szemügyre. A mezőgazdasági okból való felmen- ; lések körül egyáltalán nem látjuk sem j az okszerű egyöntetűséget, sem a helyes í gazdasági szempontot következetesen ér- I vényesülni. Ismerünk felmenietteket, akik a birtok nagysága okából nyertek felmentést,» de a nagy birtok még sem produkál, vagy ha pro­dukál is, a felmentettnek nem sok érdeme van benne. Viszont ismerünk nagyon sok 50-60 holdas kis gazdát, sőt 100-120 hol­dast is, melyeknek tulajdonosai nagyon sokat termelnének, de vagy nem kértek, vagy nem kaptak felmentést. A világért sem Írjuk azonban ezt a körülményt a közigazgatási hatóságok rovására, hiszen túlterhelt munkakörük­ben a maguk dolgát elvégzik, de hogy országos gazdaság!’ szempontokból is el­bírálói legyenek az ilyen dolognak, azt senki sem kívánhatja tőlük s erre a leg­jobb akarattal sem képesek, mert bizony az egyik községben a viszonyok egészen más milyenek, mint egy másikban, a kérdés pedig egyöntetű eljárást igényelne, aztán a hatóság sem menthet, illetve nem menthet fel valakit, aki nem kéri, pedig felmentése első rendit érdek volna, mert a jegyző közhivatalnok ugyan, de nem országos közgazdasági intéző. A jegyző vé­gezze teendőit a felmentések terén, de akárhogy végzi is, közgazdasági téren marad még tennivaló bőven, ezen felül is. Aztán itt van az ingatlan tulajdonos változás kérdése is. Dolgozhatik az az el­lenőrző bizottság akármilyen ideális altru­izmussal, nemzeti szempontból akármennyi dicséretre méltó szempontból vezetheti, mi, akik közvetlen ismerettel bíráljuk el a dolgot, már is szomorúan konstatáljuk, hogy nem végez mindig jó munkát, nem célra vezető az ítélkezése. Egy pár példa elég volt, hogy erről meggyőződjünk. Láttuk, mint gátolt meg olyan adásvevést, ahol nemzeti szempont­tól, gazdasági, termelési szempontból Hol teremnek a hősök ? 44 I Nemcsak a költők, hanem a hősök is születnek, de alkalomnak kell jönnie, hogy a ; világ is megismerhesse őket. A háború lezaj- i lása után költők fogják magasztalni 0. I. j utászzászlós hőstetteit. Apját jól ismerjük, na­gyon tisztességes, szolid ferencvárosi zsidó pot- j gár-A háború kitörésekor két fia volt önkéntes, j A harmadik is azonnal beállott. Édes j apjuk ezt. mondta: — Csak hadd menjenek, legalább világot próbálnak, én is voltam háborúban, a boszniai okupáeiófean és kutya bajom sem lett. Es elment mind a három. I. Lekerült Zimonyba. Magas, csonlos fiú, merész, mint a sas, vakmerő mint a j párduc. Már altiszt volt Egy napon 25 kalo- j nával és 2 kormányossal csónakon indult a túlsó partra. Szétakarta rombolni az ellenség I teleton-berendezését. Alig indultak el, a túl- i só parton megeredt a golyó-zápor. Mint mikor a kosova (hirtelen támadt , roppant erejű orkán) tombol a vaskapu szó- j rosban, s minden recseg, inog, ropog és vo- I naglik, olyan rettenetes zugás, harsogás, pattogós és sivifás viharzott a felvert hullá­mokon. A golyók villámgyors kopogással verték a csőinik oldalait, mintha bősz titánok óri­ások koporsóit szegezték volna. Mindenki lehuzódott a csónakba, csak O I. Állott fent, magasan és mozdulatlanul, mint egy kőszikla a tenger tajtékzó hullámaiban Ne feküdjetek le, hanem evezzetek ! riadt rá a katonákra és kifeszitetle mellét az ellenség felé, i Ide iőjj, ez a jó céltábla — ezt mondta az a széles mell, de a bátraktól gyakran a halál is megretten, lompos kuvaszként lapul meg előttük. A két kormányost megölték a golyók. Egyik a másik után bukott le, vérűk végig- fröcesent a bajtársuk ruháin. Dermesztő lát­vány a kis csónakban a két halott. Mi is azzá lehetünk minden pillanatban, ez a gondolat vág tüzes nyílvesszőként a ka­tonák agyában. Evezzetek fiuk, evezzetek, buzdítja bajtársait az ifjú, de kezében a re­i vorvelét is megvillantja, hogy fokozza haiál­j megvetésüket. A golyók oly sűrűn követték egymást, mint a rostán a lyuk, földrengésszerű tompa moraj, folytonos pukkanás, visitás, zúgás kíséretében. A hős rendületlenül állott a rendületlen golyó-viharban. Csodás hidegvére, szobor- szerű nyugalma varázserőt lehelt a bajtársaiba. Azok is hősökké váltak. Nem törődtek a golyó fergeteggel, hanem elszántan eveztek, végre átjutottak. Hurrá! — dörgött mindenfelé a magyar parton. Hurrá 1 — kiáltották az átjutott hősök, gapkájukat lengetve. A szerbek azt hitték, hogy Szibinyány .Tank hősi szelleme szállta meg a magyarokat. Egy két lövést tettek, aztán menekültek. A telefonvezetéket O. I. szétrombolta és bajtár­saival visszatért. Ugyanaz a süvitő, velőt- hasitó golyózápor kisérte, mint odafelé. A tisztek a parton várták és lelkes éljen­zéssel fogadták. Brávó hadapródjelölt és melegen szórón­Qternberg HEGEDŰ hangja páratlan! 1'Budapest, VXIo, Staüóczi ul 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30.— Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ..............................IC 60 — Vo nó . . K 8.-, K 12. -, IC 15 — Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom