Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-27 / 43. szám
S Z A T M A R M E G Y EI KO Z L ö N Y. toknak nélkülözhető részét a cseh-tót, a román és szerb határra küldjék Magyarország területének megvédésére és hogy Ausztria számára az élelmiszerek szállítását azonnal szüntessük be. Egyszersmind kérték Wekerlét, hogy mindezeket még ma jelentse be a képviselőháznak, a vonatkozó javaslatokat ter- jeszsze be, mert a parlament és az ország tényeket követel, a teljes elszakadást Ausztriától, csak'ez nyugtathatja meg az or szag hangulatát. Wekerle miniszterelnök csak szombatra Ígérte meg ezeknek a javaslatoknak a beterjesztését és ragaszkodott ahhoz, hogv a gazdasági önállóság csak a jövő év végére lépjen életbe. Mivel a 48-as alkotmánypárfbaa levő volt íüggetienségi képviselőknek ezt a kívánságát a miniszterelnök nem teljesítette elhatározták, hogy kilépnek: Fulussy Árpáddal együtt a következők határozták el kilépésüket: Jármy Béla, Györfív Gyula, Kovács Dénes, jaczkó Pál, Gőzsy libor, Kapotsliy |enö és csatlakoztak hozzájuk Bartos János, Ince Domokos, Giessweio Sándor, Berstyenszky Kálmán, Zelenyák János, Frei János és gróf Scherthoss Béla Valutánk megjavítása. Nincs ma aktuálisabb közgazdasági probléma, mint a valutakérdés, olyannyim, hogy legújabb közgazdasági irodalmunk legnagyobb része ennek a kérdésnek a a tárgyalásában merül ki. Egymíst követik. a valuta megjavítását célzó Írások, de egyik sem áll megvalósításra érett javaslattal elő. Megegyeznek ezek az írások annyiban, hogy hangsúlyozzák a „radikális“ vagyonadó szükségét, mint a pénz vásárlóerejének visszaállítására szolgaló leghatásosabb eszközt. Ezen reform, minél jobban közeledik a megvalósulás stádiuma leié, annál többet vészit szociális szélieméből, mely az egyenlő vagyonmegosztást célozza. Megszoktuk ezt már a mai „demokratikus“ kormány uralma alatt, a mai demokratizmus jelszó pártTársaság épített, hogy vele nagy távolságra, egészen a 3400 kilométerre fekvő amerikai partokig táviratozhasson. A kísérletek tengeren és szárazföld, fölött egyaránt sikerültek : az egyik állomás Poldhu volt, a másik pádig a Carlo Alberto olasz hadihajón felszerelt szikratávíró. A hadihajó Poldhutól 1G00 kilométerre a tengeren pontosan felvette az utána küldött izeneteket, — mikor pedig az olasz part mentén, Spezia közelében horgonyozott, az európai Szárazföld (1000 kilométeres távolság) fölött elhaladó elektromos hullámokat, amelyek Poldhuból jöttek, szintén zavartala nul fogta fel. Ugyanebben az évben érte meg Marconi Vilmos a maga legszebb karácsonyát: Amerikából Európába küldhetett drótnélküli távi ratokat. 19Ö2 december 22-iko volt az a m ve- zetes nap, mikor a feltaláló az ószakamerikai Cap Bretonból Poldhuba továbbított sürgönyt : ez volt az első marconigram, amely a nagy Óceánon keresztülment és az újvilágból, tehát a Föld'másik feléről jelentelte az emberiségnek a lángeszű Marconi Vilmos gyönyörű diadalát ! Marconit szülőföldje, Olaszország az 191-1- ik évben nagy kitüntetéssel tisztelte meg : Viktor Eminuel király a szenátus tagjává nevezte ki, amiért világszerte dicsőséget szerzett az olasz névnek. politikai és egyéni célok szolgálatába szegődött. A devizák vá’.tóáf folyamai a háború alatt hihetetlen csökkenést szenvedtek minden államban. Nem képezi feladatún- . kát áz okok felsorolás-;, hanem azon mód ismertetése, amelynek segítségével ezen nz állapoton könnyíteni lehet. A „Világ“ augusztus 3 iki számában olvassuk, hogy Sargent francia pénzügyi államtitkár felvetetté az „Entcntközi Valutaintézet“ eszméjét. Alapgondolata e teóriának isméi a behozatal megszorítása, de egyszersmind aranyban való fizetése. Tény, hogy közösen tudnak az entente államok hős-zu ideig aranyban fizetést eszközölni, felmerül azonban a kérdés, hogy meddig akarják ezt a közös valuta- központont Dníanuni és célszerű volna c hasonló intézet felállítása a mi szövetségünkben is ? Valutánk paritásának megjavítására és pénzünk belföldi vásárlóerejének visszaállítására a behozatal megnehezítését és a radikális vagyonadó szükségét hangoztatják. Ezen lap hasábjain fejtettem ki a behozatal csökkentését célzó javaslatok helytelen áll 1 áspontját, de nem tartom helyesnek a fogyasztás korlátozását sem, mivel ez a hazai kereskedelmet teszi szc gényeböé, az idetartozó adóalanyok anyagi | helyzetét rosszabbá; ami nem lehet az | állam érdeke. A vagyonadó behozatalának tárgyald- I sánál már egyéni mesgvén kell haladnom. Mert nem az eddigi számtalan helyen is- ! métdt nagy vagyonadó a fontos, hanem | az, hogy a vagyonadó szigorú igazság- I gai legyen kivetve, különben gyógyító j hatása nem igen mutatkozik. Az ingatlan vagyon eltitkolása I-ehe- ! tetlen, de kívánatos a földbirtok sokkal í erősebb megadóztatása. Az ingó vagyon J elrejtését pedig lehetetlenné tenni minden j államnak egyformán érdére. Készpénzben alig tartja valaki a va- j gyonát, mert igy gyümölcsözik a legke- 1 vesebbet; ezt a vagyont a saíe-k felnyi- i tásával és a takarékbetétek fokozottabb 1 megadóztatásával lehet sújtani. Sokkal fogasabb kérdés azonban az j értékpapir-vagyon elrejtésének lehetőségét í megsemmisíteni. Tegyük fel, hogy az ál- 1 lám értéktelennek nyilvánít minden olyan í papirt, melyet nem bélyegzett (elül; elő- I kerülnek a safe k értékpapír eldugott ér- tékpapirkészletei, ha valaki értékpapírján túladott, ezt rögtön köteles lesz az illetékes hivatalnál (mely a tőzsdén is teljesítheti funkcióját) bejelenteni, de nem lesz titok az sem, hogv kinek adta el azo- kát. Miután minden állam érdeke, hogy az adóalanyok az igazságnak megfelelőieg jelentsék be vagyonukat és a vagyonadó reformja úgyis csak a háború után lesz aktuális, ha az értékpapapir forgalom két ország közöd boriyoütódik le, vevő és eladó egyaránt be lesznek jegyezve. Az. idegen államot egyszerűen értesítik, hogy X. Y. nevű polgára ilyen vagy olyan értékpapírt vett, iíietve eladott. Kölcsönösen segédkezhetnek tehát egymásnak az államok a vagyonadó igazságos kivetésében. Ezt pedig már csak közös érdekekből is meg fogják tenni, ha a nacionáiia eílen- ségeskedéá tovább is fog dúlni közöttük. De nemcsak ezzel az előreláthatólag legsúlyosabb adóval, hanem uj adónemekkel is vissza kell vonni' az államnak a kellő fedezettel nem bíró ''bankjegyeket. Nem szabad azonban ezen adóknak a fogyasztást sujtaniok, hogy az amúgy is drága „élet“ még jobban megdráguljon. Hanem sújtsa az állam az érdekköröket és forduljon igenis a nagytőkéhez, kobozza e! bizonyos meghatározott maximumon íchili vagyonukat es adóztassa meg a rész vényiá rsaságo k alaplőkcemelését. Azonban az alaptőkeemelés, amely a háborús konjuktura folytán előállott pénzbőség következtében annyira lábrakapott, veszedelemmel járhat a részvényesekre akkor, amikor ezek a konjukturák megszűnnek. A részvénytársaság nem fog akkor olyan osztalékot fizethetni a részvényeseknek, amely, a mai százalékot megközelíti. Ez pedig a részvénytársaság papírjainak bomtása ellen szólna. Itt tehát nagy óvatosságra van szükség és ezért ehhez az állam engedélyezése szükséges. Állami engededelemmel lehessen csak alaptőkét ernenn s mivel ez újabb tőkekoncentrációt jelent a részvénylarsa* sag javára, ennek bizonyos százalékát adóban kelljen az állam részére lefizetni. Pénzünk a külföldön napról-mipra értéktelenedik, aminek egyik okát a behozatal rovására Írják. Ma nagyon csekély a behozatal, ámbár ez, — mint már több alkalommal kifejtettem, — a fontosabb és legszükségesebb és kár kül lehet engedélyezni, ha a küifö.di két beengedjük. A magyar ipar és resksdelem még olyan kezdetleges fokon áll, a munkaerő annyira kihasználatlan és a körülmények olyan kedvezőek, hogy mindez a külföldet a háború után keli, hogy tőkefektetésre inspirálja. A szegény és gazdag ország közöüi gazdasági kapcsolatból, így a szegény ország csak hasznot húzhat. Ily módon a bankjegyeket fokozatosan be lehet vonni a forgalomból, amelynek gyorsaságával egyöntetűen fog a pénz értéke azonban emelkedni, a behozatal folytán az áruk értéke csökkenni, bár a „béke-árakat“ elérni nem fogja. Mindazonáltal nem lesznek az árakban olyan eltolódások mint ma vannak, mert a világpiac árai végre is egymáshoz fognak igazodni s igy horribilis differenciák — amelyek ma mindennapiak, —megszűnnek. Verő Lászió. leg: ítéltükéTeljesei uj asztalos munkák, i i sziran ajl, ili | eladok Nagykárolyban, Majtény-uica 13. szám alatt. Kitűnő hangú, szép munka & 30. Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ......................... 6£ EO. Vo nó . . H 8 - üi Í2.— K E5 Rendel>$nel a pénz előre beküldendő. BSEHHEBSSNBaasssEa s S T HEQEDŰ " ^ ...^ .. v hangja páratlan! Budapest, Vila, Stáüéczi-ut 60, saját palota.
