Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-06 / 40. szám
ffa^vkárely, !9S8#október 6. 40 ________________._____________XLW. cKfolfsm, SZ ERKESZTŐSE« ES KÍA8CHIVATAL Hová alap szellem! és anyagi részét illető közlemények küldendők : ewo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PASKÁÜY JÄS3 0 FŐMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASARNAP csen Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K, Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyiittés1'sora I K 20 fillér A közegészségügy, A múlt papokban Budapesten összegyűltek Középeurcpa orvosai. Nagy megtiszteltetés még háborúban is és szerfölött komoly esemény egy ilyen európai orvoskongresszus. Szép es komoly beszédek hangzottak cl és c komoly beszédek valami dissonan- ciát kellettek azok fülében, akik ennek az országnak a közállapotaival tisztában vannak. Magyarország semmiesetre sem tartozik -— sajnos — azok közé az országok közé, amelyek közegészségügyük állapotával dicsekedhetnének. Sajnos, az ország közegészségügyi állapotai — amelyekről már több Ízben volt alkalmunk megemlékezni — ma a legelhanyagoltabb állapotban vannak. Szinte összeszorult a szivünk, amikor hallottuk és olvastuk az előkelő középeurópai orvosok beszédeit, amelyekben elmondták, hogy milyennek kell lenni egy ország egészségügyi közállapotainak, hogy mi mindennek kell lennie egy országban, ha azt akarjuk, hogy közegészségügyi közállapotaink elbírják a kritikát. Magyarország — e beszédekből nyilvánvalóan kiviláglik, nem áll még sajnos azon a nivón, ahol a középeurópai orvostudósok szerint az országnak állniok kellene. Ez a megáilapitás súlyos reánk nézve, azonban a bajnak még jó oldala, hogy itt hangzott el a mi körünkben, tehát legközelebb és legközvetlenebbül érhet bennünket. Bizonyos az, hogy a legerősebb kritikát is kénytelenek volnánk elfogadni abban az esetben, ha megnézzük, hogy közegészségügyünk milyen szomorú nivón áll. Kétségtelen, hogy a kormánynak e kongresszuson jelenlévő képviselője nem a legjobb impressiókk&l távozhatott erről a gyűlésről, amely a legméltóbb helyről, a leg- hivatottabb emberektől mondott kritikát a közegészségügyünk szánalmas állapotáról. Ha ez a kritika nem is volt olyan közvetlen és olyan egyenesen nekünk szóló, mint az, amelyet nemrégiben báró Müller Kálmán mondott el, annál súlyosabban esik a latba, mert hiszen valósággal a világ orvosainak szeme előtt és füle hallatára hangzott el. Wekerle miniszterelnök valamikor a nyár elején úgy nyilatkozott, hogy a kép viselőház nyári ülésszakában 21 szociális törvényjavaslatot akar beterjeszteni, amelyek mindegyikének nagy céljai és szempontjai vannak. Ebből" a 21 törvényjavaslatból eddig még nem láttunk semmit, de mindennek dacára azt kell remélnünk, hog}' a közegészségügy számára is jut belőle valami. Oly régen ígérik már illetékes köreink a közegészségügy államosítását, hogy ez Ígéretüket ma már minden lelkifurdalás nélkül teljesíthetnék. Erre a teljesítésre igazán a legerősebb és legkomolyabb figyelmeztetés volt ez a tegnapi kongresszus, amely mindenkit, aki szivén viseli az ország közegészségügyének érdekeit, gondolkozóba kellett, hogy ejtsen. Nem tudjuk elégszer mondani, hogy egész jövő fejlődésünknek a jövő generáció fennmaradásának és Magyarország egész jövőbeli elhelyezkedésének egyik legfontosabb tényezője a közegészségügy reformálása kell, hogy legyen. A mi szavunk az országban természetesen nem elég erős arra, hogy az ország illetékes köreit figyelmeztesse, azonban reméljük, hogy éppen arról a magas pódiumról, ahonnan a legutóbbi kritikák elhangzottak, el fog jutni a figyelmeztető szó azokhoz is, akiket illet. A nagytőke ellen kell felvennie a jövőben a versenyt a kiskereskedelemnek és kisiparnak. A nagytőke a háború alatt nyomasztó erejével ráfeküdt egész gazdasági életünkre s meg- tolytással fenyegeti mindazokat, akik nálánál gyengébbek. A hatalmon, a befolyáson, az üzleti merészségen kivül az ö javára billenti a mérleget az a kétségtelen nemzetgazdasági tény is, hogy a nagyüzem gazdaságosabban, a munkaerő intenzivebb kihasználásával és pontosabb beosztásával aránylag olcsóbb rezsivel és nagyobb forgalommal képes dolgozni, mint a kisüzem. Külső és belső körülrnények, szerencsés elhelyezkedés és nemzetg'azdaságtani A HOLDFÉNY. A holdról szóló tudomány egyik legérdekesebb, bár legnehezebb fejezete a hoidfénnyel foglalkozik. Itt elsősorban a teli hold fényerőssége érdekei bennünket. Ennek legújabb alapos mérése dr. Gráltól, a hamburgi csillagvizsgáló obszervátorától származik, aki három tiszta holdvilágos éjjelen át j végezte a mérési munkát s azt találta, | hogy a hold úgy világítja meg a föld felül étét, mint 0 25 normál gjmrtya 1 m. távolságból. Ez az eredmény jól egyezik régebbi mérésekkel. A hold által visszavert naplényt mi egészen sárgának találjuk. Hogy miért éppen sárga, árra nem olyan egyszerű a válasz. Richard marburgi tanár a következőképpen próbálta ezt megmagyarázni : A hold felületén talán nagyon sok a sárgás vashidroxid, melytől a visszavert fény sárgás színeződést nyer. De lehetségesnek, sőt valószínűbbnek tartja azt, hogy a sárga szint a levegő, mint zavaros közegen való áthatolás idézi elő. Ennek azt vethetni ellene, hogy a közvetlen naplény is áthatol ugyanazon a levegő rétegen és mégis teher marad.- Erre azonban azzal válaszol Richárz, hogy a közvetlen napfény hasonlithatlanul erősebb és íogy a nagyon intenzív sárgát a szem fehérnek érzi. A holdnak nappali fényét halvány- fehér és kék színekből összetettnek gondolhatjuk. Az ég kék szine, ami szintén a levegő zavarosságának következménye, egyesült a holdíény sárga színével úgy, hogy a hold a nappali égen szükségképen fehérnek mutatkozik, ha az ég kék szine nem túl erős. Olyankor, mikor a hold csak keskeny sarló alakjában látszik a reggeli, vagy esti égbolton, tiszta időben és jó szemmel a közvetlen napfény által erősen megvilágított sarló mellett gyenge szürkés tényben megláthatjuk a holdkorong megvilá- gitatlan részét is, A hold éjjeli felének ez a halvány világítása nem egyTéb, mint,,földfény“ amint azt már „LionaVuo da Vinci“ felismerte. Ilyenkor ugyanis a föld a napsugarak ál.- tal megvilágított félgömbjét egészen a hold felé fordítja s a raptól kapott fényből oda is ver vissza valamit. Úgy kell tehát gondolnunk, hogy amint a hold megvilágítja a földet, úgy a föld is megvilágítja a holdat, de sokkal nagyobb lénytömeggel; a föld 14teli bold- nyi fénytömeggcl világítja meg a holdat. A napfény háromszoros visszaverődése Nap — Fold — Hold — Föld miatt természetesen sokat vészit erejéből; amit a Földfény gyenge szürkeségéből látunk. A legrégibb és szinte kiirtbatatlan babonák közé tartozik ama hit, hogy a Hold befolyással van az időjárás szeszélyeire. Megállapították ugyan, hogy a hold vonzása a földi légkörben is idéz elő apály és dagály jelenségeket, melyek gyenge barométer ingadozásokban mutatkoznak. A forró égöv alatt, ahol nagyon egyenletei a légnyomás, ezeket a hold állásától függő légnyomás ingadozásokat 02 mm.-nek találták. Újabban Weggener marburgi meteorológus a mi földrajzi szélességünk alatt is ki tudott mutatni hasonló barométer ingadozásokat. Ezeknek a parányi ingadozásoknak azonban semmi befolyásuk sem lehet az időjárásra A tudománynak ezek a megfigyelései legalább gyengén megerősíteni látszanak a régi babonát, a holdállás és az időjárás közötti összefüggésről. De teljesen légből kapott a szintén nagyon elterjedt néphit, hogy a holdsugarak nemcsak nem melegítenek, hanem ellenkezőleg hütő hatásúak. Bizonyságul mindig arra hivatkoznak, hogy holdvilágos éjjelekéit hidegebb van. Az időpontban véletlenül találkozó eseményeket itt is okozati összefüggésbe hozzák. Pedig ime a dolog helyes" magyarázata : a hold akkor süt, ha az ég felhőtlen és a föld erősebben lehűl, ha az ég derült, mert nincsenek felhők, melyek megakadályoznák a kisugárzás utján való melegveszteséget. Mellóni olasz tudós már 1846-ban megállapítani vélte kísérletek utján, hogy a holdíény szintén melegit, de nem tudta ennek a mértékét meghatározni Azonban a modern hő elektromos készülékekkel, amilyeneket nagy távcsövekkel kapcsolatban a csillagok hősugárzásának meghatározására használnak, bizonyára sikerülni fog ez is. Különösen érdekes vitás kérdés a holdfény vegyi hatása. A nép a holdfényt mindenféle különleges erőkkel rnházza fel, melyekkel megérthetlen dolgokat akar megmagyarázni. Az ókori és középkori csillagjósoknak is gyakran kellett evvel élniök, hogy az égnek egyes büntetéseit
