Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-09-15 / 37. szám
S Z A T M A R M E G VEI KÖZLŐ N Y. srawgimyrygr vatva gondoskodni, lázas buzgalommal folyik az egész országban a legszebb si kér reményével. Az organizációs munkálatok végrehajtására a kormány az Országos Sertés forgalmi Irodái létesítette, mely á. löldmiveJésügyi és közélelmezési minisztériumok sertés és zsirellátási hivatala ; tisztán és komolyan altruista alapon működő intézmény, mely minden nyerészkedési célzat nélkül dolgozik, miután minden nyereség és veszteség kizárólag a kor mányt illeti. Az Országos Sertésforgalmi Iroda kiterjedt bizománvi hálózatával és ellenőri karával gondoskodik a Ironton levő hadsereg és a front mögötti katonaság zsirszükségletének kielégítéséről, továbbá az ország polgári lakosságának a zsirellátásáról is. Az iroda iontos feladatainak .csak úgy felelhet meg. ha jó korm inyrendcle tek és azoknak pontos betartása támogatják. Ami az idei sertései!átásra vonatkozó kormányrendeleteket illeti, azok amellett, hogy az egyessel szemben liberálisak és méltányosak, intézményesen kívánnak gondoskodni a zsirellátás biztosításáról Így az uj hizlalási rendelet lehetővé teszi, hogy' minden háztartás a maga házi szükségletére sertést hizlalhasson a községi elöljáróság engedélyével. Ugyancsak ez a rendelet gondoskodik a gazdasági szükségletre való hizlalás lehetőségéről is. Az ilyen hizlalásokat a gazdasági szükséglet mérvéhez képest a főszolgabíró engedélyezi, 20 darabon felül a földmi velős - ügyi minisztérium jóváhagyásával. A nagy egész ellátási szempontjából azonban legfontosabb szerepet játszik a közszükségleti célokra való sertéshizlalás, amelynek sikerétől, vagv sikertelenségétől függ, hogy elláthatjuk-e a hadsereget és az országot elegendő zsírral és szalonnával, vagy sem? A közszükségleti célokra való sertéshizla- Ms ma már nem csak eminens érdeke minden sertéstartónak, hanem elengediie- tetlen szükség, melyet kikerülni nem lehet. A töldmivelésügyi minisztériumnak minap kiadott rendeléte értelmében' ugyanis mindazok, akik a házi és gazdasági szükségletre hatósági engedély alapján hizlalható mennyiségen felül darabonként 85 ki- iógramnál nehezebb súlyú sertésekkel rendelkeznek, tartoznak azokat szeptember 20-ig az Országos Sertésforgalmi Iroda rt. utján közszükségleti célokra hizlalásra, vagy sovány állapotban leendő megvételre felajánlani. Aki ezt nem teszi, kihágást követ e! és hat hónapig terjedhető elzárással s 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A sertéseket pedig, amelyekre nézve a kihágás történt, a hatóság el koboz tatja Ez a reedelkezés tehát minden más célra való hizlalást lehetetlenné' tesz szeptember 20-ika után s k,izá rólag -a közfogyasztás céljaira való hizlalást statuálja. S ez jói is van igy. Az ősz- szesség szükséglete másképpen ki nem elégíthető, mintha a termelés egységesen és egy helyről ellenőrzőt ten történik az összeség javára. De nem csak a föídmi- velésügyi miniszteri rendelet szigorú hangja és büntető sanktióia következtében kell minden sertéstartónak sertéseit köz fogyasztású célra való hizlalásra az Országos Sertésiorgálmj Irodának szerződésileg lekötni és nem csak azért, mert sertéseit más célra már amúgy sem hizlalhatja, hanem- lcgelsösorban azért, mert ezáltal olyan előnyökhöz jut, amelyek a hizlalás rolahiUtasát és z av urt a Inni tásá í teljesen biztosítják. így a löldmivelésügyi miniszter a közszükségleti célra hizlalt sertések részére szükséges takarmányt feloldja, ha pedig a hizlalónak nincs elegendő takarmány, vagy azzal egyáltalán nem rendelkezik, a miniszter ki is utal takarmányt a hizlalás részére. Remélhetőleg minden ez iránt való hitetlenséget és bizalmatlanságot eloszlat az az örvendetes körülmény, hogy a iöídmiveiésügyi kormány már meg is kezdte a hizlalás részére szükséges árpa készletek kiutalását. Fontos akciója még a iöídmiveiésügyi kormánynak az úgynevezett olőhizlalás, amelynek az a céljai, hogy a sertéstenyésztést fokozza s jövő tavaszi beállításra alkalmas soványsertés anyagot készítsen elő a hizlalás céljaira. Az eiőhiztalás abból áll, hogy a sertés tartók már malacaikat is lekötik szerződésileg az Országos Sertésforgalmi Irodának, amely gon doskodik arról, hogy az igy szerződésileg lekötött malacok tartására ineghagyassék a takarmány, vagy ha az1 egyáltalán nincs, a löldmivelésügyi kormány által kiutaltas-, sék. Minden gazda a saját érdekében cselekszik, ha malacait ilyenformán előhizkt; lásra szerződésileg leköti, mert szállítási engedélyt is csak azokra a malacokra ad ki a minisztérium, amelyek a Sertéslor- galmi Irodának szerződésileg leköttettek. Az országszerte nagy arányokban megindult hizlalási akció eredményességét remélhetőleg csak lokozni fogja a »értések maximális árait lényegesen felemelő kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a tenyésztő és hizlaló egyaránt megtalálja számítását és bőséges ellenértékét kapja meg munkájának. Teljes is az intéző körök bizalma, hogy minden sertéstartó haladéktalanul és pontosan eleget tesz a kormányrendeletben előirt kötelezettségének és sertéseit — különösen tekintettel a szeptember 20-iki közeli terminusra — legsürgősebben leköti közfogyasztási célra való hizlalásra. Ez annál fontosabb, mert ezután úgyis minden sertésről számot kell a-.lni, milyen alapon és mily jogcímen van hízóba állítva A rendeleceket senki nem fogja tudni kijátszani, viszont azoknak betartása igen nagy anyagi előnyökkel kecsegtet amellett, hogy a hadsereg és az ország nagy ügyét szolgálja. Mindenkinek odaadó komolysággal kell tehát teljesít ént a közellátás iránt tartozó kötelességét, hogy kellő végezettséggel küzdhesstík meg az ötödik háborús esztendő közélelmezési nehézségeit. De uram, —’ tiltakozott Parmeuquet kétségbeesve —• hisz már egy hét óta játszunk ugyanezekkel a kandeláberekkel s baj még soha se történt, az még nem jelenti azt, hogy ezután ne lehetne, Ne tessék makrancoskodni ! A kandelábereket nem lehetett a darabban nélkülözni. A dráma leghatásosabb jelenetéből nem hiányozhattak a kápráztató fényeffektusok. Parmeuquet elvesztette minden hidegvérét, érzékét az árnyalatok s a tekintély iránt. — De nézze csak, kedves öregem! — csúszott ki száján akaratlanul. — Nem vagyok öreg s kikérem magamnak az ilyen bizalmaskodást. Az ügy határozottan rossz fordulatot vett. Egyszerre csak egy ugrással egy alacsony, tömzsi emberke perdült a megsértett hivatalnok elé s kifogástalanul szabályos katonai tisztelgéssel köszöntötte. Tortillon volt, az AIcazor-Royal sánta gépmestere, testestül-lelkestüi szociálista, aki rajongott »A lerázott igá« ért. — Uram! — jelentette ki érces hangon — a huzalvégek invertálva vannak. — A kandelláberek ellensége hátra szegte a fejét, egy pillanatig ünnepélyesen eltűnődött, majd a mégérléstöl hirtelen iel- derülő arccal felkiáltott: A huzalvégek invertálva vannak ? Igen, uram, én magam invertáltam — ismételte Tortillon tűzzel, két ujját esküre emelve. A hivatalos hatalom képviselője még egy ideig gondolataiba .mélyedt. — Ha iJy áll a dolog, megkezdhetik az előadást.S méitóságos léptekkel eltávozott, mire rögtön felhangzott a három kalapács- ütés. Az előadás után Parmeuquet, kit a kíváncsiság nem hagyott nyugodni, előhívatta Tortillont, akinek arca csak úgy sugárzott a büszkeségtől, hogy az ö közben- lépése mentette meg az estét. — Mondja csak, micsoda értelme van annak, hogy a huzalvégek invertálva vannak ? Micsoda ? Hát semmi! Egyáltalában semmi !-- De mégis tudni szeretném. — Hát csak annyi, hogy olyat mondtam neki, ami annyira magas, hogy magam sem értem 1 Szatmár város pennája, A vármegyék kikerekitésénck tervevei kapcsolatosan, Szatmár városának kiujuk egy régi sebe — a székhely kérdés — amely ismét sajog és mely mellett eltörpül még a mindennél előbbrevalónak hirdetett kórházkérdése is. — A kórház ügye miatt egymás haját görcsösen markolásző városi bizottsági tag urak kezei kisimulnak és békés parolára közelednek egymás felé, mert hiába a székhely, az még az erdöeladásn.íl és kórházépítésnél is jobb' üzletnek Ígérkezik. -— Minden eszközt, minden módot meg kell ragadni, hirdetik erősén. És megragadnak Demonstrációs gyűlést kell Szátmáron csinálni, mondja egy ur. Hs lön. — De egyelőre csak egv értekezlet, amelyen bizony a megye nem igen volt képviselve. Álljanak csatasorba az alkalmi írók, mondja egy másik ur. És elő állt a város főjegyzője, aki valószínűleg úgy hallotta valahol, hogy a város főjegyzője a város pennája. Ha tehát Donnája, hát írjon az a penna, gondolja ö. És a penna irt. — Irt sok, sok__ szót egymás meilé Elmondja, hogy a Károlyiak grófi címere tizenegy ágú Elmondja, hogy a világbékét Wilson fogja megkötni. Elmondja, hogy Károlyi Sándor kuruc generális volt Elmondja, hogy Wekerle Sándornak van egy bicskája és ha nem adja Szatmárnak á nagykárolyi megye székhelyt, akkor ez a bicska bele fog valamibe törni. Megtudtuk tőle azt is, hogy a mi agilis képviselőnk Faiussy Árpád érendrédi birtokos és hogy mindig Budapesten van Wekerle kegyelmes ur mellett. Szóval nagyon sok sok érdekes dolgot ira főjegyző ur, megírja még, hogy volt egyszer egy Dalai Láma. Elmondja, hogy Szatmárnak van püspöksége, ipara, kereskedelme, kertészete és megtudjuk tőle azt is. hogy ott folyik a* Szamos. — Végül pedig .azt mondja, — de már egészen haragosan — hogy ha a megye székhelyét át nem viszik Szutmárra akkor, ö elő keresi a lokost. — Én pedig kezdem sajnálni a főjegyző urat, mert aki ilyen sok mindenfélét össze-vissza tud írni, miért akar irkálás helyett egész életében fokost keresni. (—y—)
