Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-25 / 12. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY érintetlenül való fenntartása mellett kivé­telesen lelmentetnek a vagyonadóra vo­natkozó vallomásadás kötelezettsége alul. A vallomások zárt borítékban is be­adhatók. Ez esetben azonban a nevet és lakóhelyet a borítékon pontosan ki kell tüntetni. A vallomások átadójának kivánatára e vallomások benyújtásáról hivatalos elis­mervényt kell adni. Ha a vallomásra kötelezett a valló - mási iveket nem tudná kitölteni, a köz­ségi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a tollbámondott vallomás alapján a val- lomási iveket díjtalanul kitölteni s annak megtörténtét hivatalból bizonyítani. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1917. márciuus 31-ig be nem adja, pótlék tejében fizeti a kiszabás során meg­állapított jövedelemadónak 5 százalékát, a vagyonadónak 1 százalékát s a hadi nye­reségadónak 10—25 százalékát. ft vármegye közgyűlése. Alispánhelyettes egyhangúlag Péchy István. Nagykároly, márc. 22. Az utóbbi, hadiközlekedés által meg­nehezített időkben ritkán látott a várme­gyeház öreg terme olyan népes közgyű­lést, mint aminőt ma tartott Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága. Népes számmal vonultak fel a bizott­sági tagok, függetlenségiek és munkapár­tiak a kilátásba helyezett alispánhelyettes választásra, anélkül azonban, hogy ezúttal a választásra való előkészületek során a pártvillongások kiélesedtek volna. A bizottsági tagok — vagy népsze­rűbb nyelven : a választók — ezúttal nem pártszempontok szerint oszlottak meg és amig kilátás volt választási küzdelemre, addig sem pártok szerint, hanem lojálisán, egyéni szempontok szerint oszlottak meg a szavazási készségek, amelyek végered­ményben csak késziégek maradtak, mert mire az alispánhelyettest meg kellett vá­lasztani: egyetlen jelölt maradt, Péchy István, akit a mai közgyűlés a leglelke­sebb egyhangúsággal meg is választott. Az izgalmasnak ígérkező szavazás, amely a bizottság tagjait becsábitotta, el­maradt és a törvényhatóság tagjai kény­telenek voltak megelégedni azzal, hogy szavazhattak az 1 százalékos pótadóra, a mely az ellenség által elpusztított kárpáti falvak segélyezésére megszavazott 40000 korona fedezetéül szolgál. A közgyűlés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő: fogatta. A leány egyik szemének irisén „Na­poleon“, a másikou az „Empereur“ szó volt olvasható markáns éz kaligrafikus tiszta Írás­ban. Ama kiváló orvosok közül, akik Joseüne Louist megvizsgálták (pedig voltak közöttük olyan tekintélyesek, mint Rougette, Giraldés, Cornaz és Vilde) az egyie Vilde a következő­ket Írja: Nehány évvel ezelőtt egy gyermekleányt mutogattak, akinek irjsére a „Napoleon“ és „Empereur“ szavak voltak Írva. Ezt a tüne­ményt valószínűleg az erek és idegszálak kü­lönös elhelyezkedése idézi elő. Ugyancsak Vilde, nagynevű dublini orvos egy másik munkájában írja : Josefme Louisról igen jó litográfia van a birtokomban. A balszem irisének alsó végében olyan jelek vannak, amelyek megtévesztésig hasonlítanak az „Empereur“ szó betűihez. A balszem irisén körülbelül ugyanazon a helyen „Napoleon“ szó áll. Már a 18-ik században is említést tesz a kor egyik leghíresebb szakorvosa, a tudós Jacques Dániel egy hasonló esetről, közölvén s tudományos körökkel, hogy Rouen környé­kéről való parasztasszony szemében a követ­kező latin szavakat olvasta: „Post mortem“ Tenon orvos végül, akikről ugyancsak nem lehet: feltenni a misztifikáció célzatát, szintén említést tesz egy ilyen esetről, úgy hogy a feliratos szemek meséjét nem lehet csak úgy egyszerűen a mesék birodalmába utalni. Csaba Adorján főispán megnyitván a közgyűlést, őszinte részvéttel emlékezik megSzintay Gábor vármegyei aljegyző elhunytáról, aki fiatal korában elborult elmével évek óta küzködött az élettel, amig szenvedéseitől megváltotta a halál. Indítványára a közgyűlés kimondja, hogy Szintay Gábor emlékét jegyzőkönyvében megörökíti. A közgyűlés tudomásul vette a nyom­tatásban minden bizottsági tagnak már elküldött alispáni jelentést. Majd az Országos Közélelmezési Hi­vatal elnökének Ilosvay Aladár vármegyei alispán felfüggesztése tárgyában kiadott rendelete került tárgyalásra és ezzel kap­csolatban az alispáni állásra az ideiglenes helyettes megválasztása. A választás megejtése előtt dr. Fa- lussy Árpád ny. főispán utal arra, hogy az országos sajtóban Ilosvay Aladár fel­függesztéséhez általában azt a kommen­tárt fűzték, hogy a vármegyébe kiküldött kormánybiztos az alispán hivatalában visz- szaéléseket konstatált. E felett nem lehet napirendre térni, szükségesnek tartja annak a jegyzőkönyvbe vételét, hogy Ilosvay Aladár semminemű visszaélést, sem mint magán ember, sem mint köztisztviselő tisz­tességbe ütköző dolgot el nem követett. C§aba Adorján főispán hozzájárul Fa- lussy Árpád előterjesztéséhez és jelenti, hogy az alispán felfüggesztése körül elter jedt téves hírek rektifikálása iránt ő maga is intézkedett. — Ha rövid ideig tart is a helyette­sítés, mondotta a főispán, a törvény értel­mében még is meg kell választanunk a felfüggesztett alispán helyettesét. A helyet­tesítésre legalkalmasabbnak tartja e vár megye főjegyzőjét (általános éljenzés) aki mint köztisztviselő eddig is mindig a leg nagyobb megelégedésre töltötte be helyét és helytelenül járna el a vármegye közön­sége, ha őt ez állás betöltésénél mellőzné. Indítványozza, hogy a törvényhatóság alispánhelyettesül egyhangúlag Péchy Ist­vánt válassza meg. A főispán szavait követő lelkes éljen­zés bizonyította, hogy a vármegye közön­sége valóbban nem akár méltatlan lenni a vármegye főjegyzőjével szemben. Miután a főispán Péchy Istvánt egy­hangúlag megválasztottnak jelentette ki, az alispánhelyettes hálás szavakban kö­szönte meg a "beléje helyezett bizalmat és ígérte, hogy állásában mai nehéz körül­ményei között is igyekezni fog helyét meg- állani. Ezután a közgyűlés sablonos, apró és érdektelen ügyeket intézett el­Hírek;. — Iskolalátogatás. Géressy Kálmán, tankerületi főigazgató f. hó 2l-én a gim­názium látogatása céljából városunkba érkezett. — Legfelsőbb dicsérő elismerés. Ő Fel­sége a király Dr. Sternberg Ferenc se­gédorvost, Dr. Sternberg Géza helybeli közkórházi igazgató fiát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a kardok egyidejű adományozása mellett legfelsőbb dicsérő elismeiésben részesí­tette. — Bírósági kinevezés. A király Szegedy László szatmárnémetii törvényszéki jegy­zőt a kisvárdai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Előléptetés és áthelyezés. A király Szuhányi Andor szatmárnémetii kir. tör­vényszéki bírót a zsibói kir. járásbíróság­hoz a VII. fizetési osztályba sorozott já- rásbiróvá nevezte ki. Választás. Thurzó Oszkárt, a Köz­ponti Takarékpénztár érdemes főkönyve­lőjét, a Magyar Általános Hitelbank rozs nyói affiliált intézete osztályfőnökké vá­lasztotta meg. — Gyászeset. Ujtalussy Béla földbirto­kos, Dr. Ujfalussy Dezső Szabolcsmegye főispánja édes atyja f. hó 20-án, 72 éves korában Nyíregyházán elhunyt és ugyan­ott tétetett Örök nyugalomra" — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagykáro­lyi Közgazdasági Bank R-t. í. hó 18-án d. e. tartotta meg közgyűlését Róth Ká­roly intézeti elnök elnöklete alatt. A gyű­lésen, melynek jegyzőkönyvét Dr. Antal István intézeti ügyész vezette, Brichta Miksa, Marián Ferenc, Pucser Károly részvényesek hitelesítették, 761 részvény képviseletében 22 részvényes jelent meg. A közgyűlés tudomásul vette az 1916-ik üzletévről szóló jelentést, melyből kitünö- leg a részvénytársaság betét állománya a múlt évihez képest egymillió korona emel­kedést tüntet tel, mig visszleszámitolása közel kettő és fél millió váltótárca mellett félmilliót sem tesz ki. E gyűlésen számolt be az igazgatóság az intézetre vonatko­zólag a Magyar Általános Hitelbankkal és a Szatmarmegyei Takarékpénztárral létrejött affliális szerződésről. A folyó évi nyereségből az igazgatóság javasla­tára százezer koronát leírtak, 30000 koro­nát haditartalékba helyeztek, a fennma­radó 98440 K nyereségből 48OO0 K-át a rész­vények 8 százalékos osztalékára, 21000 K-át tartalékalapra,1000K át pedigjótékonycélra fordított a közgyűlés. A felügyelő bizott­ság tagjaivá Kleiner Dezső gyógyszerész, Markovits Dániel gözmalmi főkönyvelő, Dr. Falussy Alajos rendőrkapitány nagy­károlyi lakosok, Scher István a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókjának íönökhelyettesse és Hirsch Sándor Szat- mármegyei Takarékpénztár r. t. igazgató helyettese, póttagokká pedig Lukács Mi­hály nagykarolyi és Fischer József mező- fényi lakosok választattak meg. Ez alka­lommaljelentette be az igazgatóság, hogy az intézeti áruosztály fejlődését biztosí­tandó a pénzügyi kormány által felállí­tani elhatározott központi szeszfőzde en­gedélyének elnyerése céljából a helybeli Népbankkal együttesen »Szatmármegyei Központi Szesztőzde és Gyümölcsfeldol­gozó Részvénytársaság« cég alatt uj vál­lalatot alapított. — A hadbavonultak családjait segélyező szatmármegyei központi bizottsága márc. hó 22-én Csaba Adorján főispán etnöklete alatt ülést tartott. — A kereskedő tanonciskoL ünnepélye. A nagykárolyi kereskedő tanonciskola március 15-ét vasárnap délelőtt ünnepelte meg, a nagy nap emlékéhez méltóan. Az ünnepély programmjának legkiemelkedőbb pontja Ambruszter Sándor tanár ünnepi Deszéde volt, ki gyönyörűen emlékezett meg az 1848-iki márczius 15-éröl. — Népfelkelők bevonulása. A hivatalos lap közli, hogy 1867—1899-ben született összes magyar állampolgároknak, ha a pótszemlén alkalmasnak bizonyultak, ápr. 16-án be kell vonulniok. Ugyancsak ápr. 16-án vonulnak be az 1872—-1891. közt született azon népfelkelők is, kiket a pót- sze lén vagy felülvizsgálaton fegyveres szolgálatra alkalmasoknak találtak. — Vöröskereszt kitüntetésben részesültek Szatmár-Németiben. Weimandt Gizella, Kun Wilhelm Mina, Augsburger Betti, Augs­burger Mariana, Baumgartner Annie, Eric Lotte, Ekárdt Hedvig, ßechler Krisztinia, Vollert Hedvig, Nokk Karolina, Haiszlain- ger Paula, Enárd Tini, Basier Lini, ßren- tel Ruth, Hier Emmi, Schwartz Aline, Wohinger Jakobine, Stadler Anna, Ber- nardi Mina, Bilfilger Inge, Bauverger Er­zsébet, Bardt Emma, Baungartner Katalin, Gugel Elsbeth, ßallaut Erzsébet, Smidt Lisbeth. Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kincs Margit áll. tanítónőt az apai állami iskolához szolgálattételre osztotta be. — A király képe az uj pénzeken. A péz— ügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a képviselöházban a koronaérték meg­állapításáról szóló törvény némely intéz­kedésének módosításáról. IV. Károly ki­rály trónralépte ugyanis szükségessé teszi a magyar szent korona országaiban vert arany- és ezüstérmék veretének megvál­toztatását. A javaslat szeint a 10,20, és 100 koronás arany értékérmék képlapjára Károly király egész alakja kerül koroná­zási öltönyben a következő körirattal: „Ká­roly' I. K. A Cs. és M. H Sz. D. Ap. Kir,'1

Next

/
Oldalképek
Tartalom