Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-25 / 12. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY érintetlenül való fenntartása mellett kivételesen lelmentetnek a vagyonadóra vonatkozó vallomásadás kötelezettsége alul. A vallomások zárt borítékban is beadhatók. Ez esetben azonban a nevet és lakóhelyet a borítékon pontosan ki kell tüntetni. A vallomások átadójának kivánatára e vallomások benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha a vallomásra kötelezett a valló - mási iveket nem tudná kitölteni, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a tollbámondott vallomás alapján a val- lomási iveket díjtalanul kitölteni s annak megtörténtét hivatalból bizonyítani. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1917. márciuus 31-ig be nem adja, pótlék tejében fizeti a kiszabás során megállapított jövedelemadónak 5 százalékát, a vagyonadónak 1 százalékát s a hadi nyereségadónak 10—25 százalékát. ft vármegye közgyűlése. Alispánhelyettes egyhangúlag Péchy István. Nagykároly, márc. 22. Az utóbbi, hadiközlekedés által megnehezített időkben ritkán látott a vármegyeház öreg terme olyan népes közgyűlést, mint aminőt ma tartott Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága. Népes számmal vonultak fel a bizottsági tagok, függetlenségiek és munkapártiak a kilátásba helyezett alispánhelyettes választásra, anélkül azonban, hogy ezúttal a választásra való előkészületek során a pártvillongások kiélesedtek volna. A bizottsági tagok — vagy népszerűbb nyelven : a választók — ezúttal nem pártszempontok szerint oszlottak meg és amig kilátás volt választási küzdelemre, addig sem pártok szerint, hanem lojálisán, egyéni szempontok szerint oszlottak meg a szavazási készségek, amelyek végeredményben csak késziégek maradtak, mert mire az alispánhelyettest meg kellett választani: egyetlen jelölt maradt, Péchy István, akit a mai közgyűlés a leglelkesebb egyhangúsággal meg is választott. Az izgalmasnak ígérkező szavazás, amely a bizottság tagjait becsábitotta, elmaradt és a törvényhatóság tagjai kénytelenek voltak megelégedni azzal, hogy szavazhattak az 1 százalékos pótadóra, a mely az ellenség által elpusztított kárpáti falvak segélyezésére megszavazott 40000 korona fedezetéül szolgál. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: fogatta. A leány egyik szemének irisén „Napoleon“, a másikou az „Empereur“ szó volt olvasható markáns éz kaligrafikus tiszta Írásban. Ama kiváló orvosok közül, akik Joseüne Louist megvizsgálták (pedig voltak közöttük olyan tekintélyesek, mint Rougette, Giraldés, Cornaz és Vilde) az egyie Vilde a következőket Írja: Nehány évvel ezelőtt egy gyermekleányt mutogattak, akinek irjsére a „Napoleon“ és „Empereur“ szavak voltak Írva. Ezt a tüneményt valószínűleg az erek és idegszálak különös elhelyezkedése idézi elő. Ugyancsak Vilde, nagynevű dublini orvos egy másik munkájában írja : Josefme Louisról igen jó litográfia van a birtokomban. A balszem irisének alsó végében olyan jelek vannak, amelyek megtévesztésig hasonlítanak az „Empereur“ szó betűihez. A balszem irisén körülbelül ugyanazon a helyen „Napoleon“ szó áll. Már a 18-ik században is említést tesz a kor egyik leghíresebb szakorvosa, a tudós Jacques Dániel egy hasonló esetről, közölvén s tudományos körökkel, hogy Rouen környékéről való parasztasszony szemében a következő latin szavakat olvasta: „Post mortem“ Tenon orvos végül, akikről ugyancsak nem lehet: feltenni a misztifikáció célzatát, szintén említést tesz egy ilyen esetről, úgy hogy a feliratos szemek meséjét nem lehet csak úgy egyszerűen a mesék birodalmába utalni. Csaba Adorján főispán megnyitván a közgyűlést, őszinte részvéttel emlékezik megSzintay Gábor vármegyei aljegyző elhunytáról, aki fiatal korában elborult elmével évek óta küzködött az élettel, amig szenvedéseitől megváltotta a halál. Indítványára a közgyűlés kimondja, hogy Szintay Gábor emlékét jegyzőkönyvében megörökíti. A közgyűlés tudomásul vette a nyomtatásban minden bizottsági tagnak már elküldött alispáni jelentést. Majd az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének Ilosvay Aladár vármegyei alispán felfüggesztése tárgyában kiadott rendelete került tárgyalásra és ezzel kapcsolatban az alispáni állásra az ideiglenes helyettes megválasztása. A választás megejtése előtt dr. Fa- lussy Árpád ny. főispán utal arra, hogy az országos sajtóban Ilosvay Aladár felfüggesztéséhez általában azt a kommentárt fűzték, hogy a vármegyébe kiküldött kormánybiztos az alispán hivatalában visz- szaéléseket konstatált. E felett nem lehet napirendre térni, szükségesnek tartja annak a jegyzőkönyvbe vételét, hogy Ilosvay Aladár semminemű visszaélést, sem mint magán ember, sem mint köztisztviselő tisztességbe ütköző dolgot el nem követett. C§aba Adorján főispán hozzájárul Fa- lussy Árpád előterjesztéséhez és jelenti, hogy az alispán felfüggesztése körül elter jedt téves hírek rektifikálása iránt ő maga is intézkedett. — Ha rövid ideig tart is a helyettesítés, mondotta a főispán, a törvény értelmében még is meg kell választanunk a felfüggesztett alispán helyettesét. A helyettesítésre legalkalmasabbnak tartja e vár megye főjegyzőjét (általános éljenzés) aki mint köztisztviselő eddig is mindig a leg nagyobb megelégedésre töltötte be helyét és helytelenül járna el a vármegye közönsége, ha őt ez állás betöltésénél mellőzné. Indítványozza, hogy a törvényhatóság alispánhelyettesül egyhangúlag Péchy Istvánt válassza meg. A főispán szavait követő lelkes éljenzés bizonyította, hogy a vármegye közönsége valóbban nem akár méltatlan lenni a vármegye főjegyzőjével szemben. Miután a főispán Péchy Istvánt egyhangúlag megválasztottnak jelentette ki, az alispánhelyettes hálás szavakban köszönte meg a "beléje helyezett bizalmat és ígérte, hogy állásában mai nehéz körülményei között is igyekezni fog helyét meg- állani. Ezután a közgyűlés sablonos, apró és érdektelen ügyeket intézett elHírek;. — Iskolalátogatás. Géressy Kálmán, tankerületi főigazgató f. hó 2l-én a gimnázium látogatása céljából városunkba érkezett. — Legfelsőbb dicsérő elismerés. Ő Felsége a király Dr. Sternberg Ferenc segédorvost, Dr. Sternberg Géza helybeli közkórházi igazgató fiát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a kardok egyidejű adományozása mellett legfelsőbb dicsérő elismeiésben részesítette. — Bírósági kinevezés. A király Szegedy László szatmárnémetii törvényszéki jegyzőt a kisvárdai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Előléptetés és áthelyezés. A király Szuhányi Andor szatmárnémetii kir. törvényszéki bírót a zsibói kir. járásbírósághoz a VII. fizetési osztályba sorozott já- rásbiróvá nevezte ki. Választás. Thurzó Oszkárt, a Központi Takarékpénztár érdemes főkönyvelőjét, a Magyar Általános Hitelbank rozs nyói affiliált intézete osztályfőnökké választotta meg. — Gyászeset. Ujtalussy Béla földbirtokos, Dr. Ujfalussy Dezső Szabolcsmegye főispánja édes atyja f. hó 20-án, 72 éves korában Nyíregyházán elhunyt és ugyanott tétetett Örök nyugalomra" — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagykárolyi Közgazdasági Bank R-t. í. hó 18-án d. e. tartotta meg közgyűlését Róth Károly intézeti elnök elnöklete alatt. A gyűlésen, melynek jegyzőkönyvét Dr. Antal István intézeti ügyész vezette, Brichta Miksa, Marián Ferenc, Pucser Károly részvényesek hitelesítették, 761 részvény képviseletében 22 részvényes jelent meg. A közgyűlés tudomásul vette az 1916-ik üzletévről szóló jelentést, melyből kitünö- leg a részvénytársaság betét állománya a múlt évihez képest egymillió korona emelkedést tüntet tel, mig visszleszámitolása közel kettő és fél millió váltótárca mellett félmilliót sem tesz ki. E gyűlésen számolt be az igazgatóság az intézetre vonatkozólag a Magyar Általános Hitelbankkal és a Szatmarmegyei Takarékpénztárral létrejött affliális szerződésről. A folyó évi nyereségből az igazgatóság javaslatára százezer koronát leírtak, 30000 koronát haditartalékba helyeztek, a fennmaradó 98440 K nyereségből 48OO0 K-át a részvények 8 százalékos osztalékára, 21000 K-át tartalékalapra,1000K át pedigjótékonycélra fordított a közgyűlés. A felügyelő bizottság tagjaivá Kleiner Dezső gyógyszerész, Markovits Dániel gözmalmi főkönyvelő, Dr. Falussy Alajos rendőrkapitány nagykárolyi lakosok, Scher István a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókjának íönökhelyettesse és Hirsch Sándor Szat- mármegyei Takarékpénztár r. t. igazgató helyettese, póttagokká pedig Lukács Mihály nagykarolyi és Fischer József mező- fényi lakosok választattak meg. Ez alkalommaljelentette be az igazgatóság, hogy az intézeti áruosztály fejlődését biztosítandó a pénzügyi kormány által felállítani elhatározott központi szeszfőzde engedélyének elnyerése céljából a helybeli Népbankkal együttesen »Szatmármegyei Központi Szesztőzde és Gyümölcsfeldolgozó Részvénytársaság« cég alatt uj vállalatot alapított. — A hadbavonultak családjait segélyező szatmármegyei központi bizottsága márc. hó 22-én Csaba Adorján főispán etnöklete alatt ülést tartott. — A kereskedő tanonciskoL ünnepélye. A nagykárolyi kereskedő tanonciskola március 15-ét vasárnap délelőtt ünnepelte meg, a nagy nap emlékéhez méltóan. Az ünnepély programmjának legkiemelkedőbb pontja Ambruszter Sándor tanár ünnepi Deszéde volt, ki gyönyörűen emlékezett meg az 1848-iki márczius 15-éröl. — Népfelkelők bevonulása. A hivatalos lap közli, hogy 1867—1899-ben született összes magyar állampolgároknak, ha a pótszemlén alkalmasnak bizonyultak, ápr. 16-án be kell vonulniok. Ugyancsak ápr. 16-án vonulnak be az 1872—-1891. közt született azon népfelkelők is, kiket a pót- sze lén vagy felülvizsgálaton fegyveres szolgálatra alkalmasoknak találtak. — Vöröskereszt kitüntetésben részesültek Szatmár-Németiben. Weimandt Gizella, Kun Wilhelm Mina, Augsburger Betti, Augsburger Mariana, Baumgartner Annie, Eric Lotte, Ekárdt Hedvig, ßechler Krisztinia, Vollert Hedvig, Nokk Karolina, Haiszlain- ger Paula, Enárd Tini, Basier Lini, ßren- tel Ruth, Hier Emmi, Schwartz Aline, Wohinger Jakobine, Stadler Anna, Ber- nardi Mina, Bilfilger Inge, Bauverger Erzsébet, Bardt Emma, Baungartner Katalin, Gugel Elsbeth, ßallaut Erzsébet, Smidt Lisbeth. Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kincs Margit áll. tanítónőt az apai állami iskolához szolgálattételre osztotta be. — A király képe az uj pénzeken. A péz— ügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a képviselöházban a koronaérték megállapításáról szóló törvény némely intézkedésének módosításáról. IV. Károly király trónralépte ugyanis szükségessé teszi a magyar szent korona országaiban vert arany- és ezüstérmék veretének megváltoztatását. A javaslat szeint a 10,20, és 100 koronás arany értékérmék képlapjára Károly király egész alakja kerül koronázási öltönyben a következő körirattal: „Károly' I. K. A Cs. és M. H Sz. D. Ap. Kir,'1