Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-21 / 42. szám

S 2 A TM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY mert mi nem érünk rá lamentálni és Ausztriát szidalmazni, nekünk még meg kell másznunk a Karszt szikláit, olasz 28-asoktól kell csontunkat szétveretnünk és az orosz síkság méteres havába kell beletúrnunk magunkat, hogy minél ha­marább kivívjuk azt a nehéz diadalt, mely újra lehetővé teszi Ausztriának gazdasági erőnk önkényes kizsákmányo­lását ! A nagy idők türelemre intenek ben­nünket. Lelkünk belső tobzódása csak gyengit^ené erőnket! Egyet azonban meg­üzenünk a levegőn keresztül nemzetünk aljas rágalmazóinak és pedig azt, hogy most a harcok nagy alkonyán fáradtak vagyunk és pihenni vágyunk, de az em­beriség piszkos salakjai ne ringassák ma­gukat abban az örömben, hogy gyengék is vagyunk! Nem! Annyi erőnk még mindig marad, hogy a stréberek piszkos nyelvét kihúzzuk a tarkójukon ! Ezért kell a nemzeti egyesülés, mert bár hadba szállott ellenünk a fél­világ, igazi ellenségeink csak most je­lentkeznek ! A csatatér dög madarai csak most kezdenek felettünk keringeni 1 Első károgásuk fülünkbe jutott már, de csaló­dottan röppenhetnek tova, mert egy egy­séges, színben, lélekben, politikai hitval­lásban egyesült erős magyar nemzet szerteszét fogja tépni őket. M-y. é\ reformátió megünneplése. A protestáns világ nagy ünnepélyre készül. Négyszázados évforduló nagy napja érkezik el október hó 3l-en. Az egyházmegyék, egyházkerületek és a vi­lág protestáns hívői ezen a napon róják le nagy hálájukat és kegyeletüket a re formatorok emléke iránt. Ellenséges és békés országokban egyformán készülnek e nagy nap megünneplésére, mert a sze­retetnek ez a hangja, mint egy fehér jó­ság tulemelkedik a fegyverek zajan, hogy a szivek és lelkek emlékezetét meg­nyissa a világ protestáns népeinek. kezett gyanús cselekedetre, mindenki szerette volna ha elítélik, örülve hogy az egész falu megszabadul a tartós gyanútól. Sok tanút idéztek be, de bárinint igye­keztek is, egyikük sem tudott terhelő bizo­nyítékokat előállítani. Már az utolsó tanú kihallgatására került a sor. Morin, a vádlott, ellenszenves arcú paraszt, konokul összeszoritott szájjal ült he­lyén. — Igen, elnök ur, — kezdé a tanú — ott dolgoztunk a mezőn, éppen Simonneték határa mellett a füzes mögött . . . azért nem láthattunk semmit . . . De hallottuk a sikol­tozásba kiáltást jól hallottuk . . . S ekkor a vádlott egyszerre lángoló ar­cai felháborodva kiálltá a tanú felé: Hazudsz! Nem kiáltottak 1 Meg sem muk­kantak i Zaj lárma . . . Morin védőügyvédje heve­sen integet neki, hogy üljön le.- - Szerencsétlen, elveszett I — Nem bánom — vág vissza, magánki- vül a gyilkos — de nem tudom tűrni a ha­zugságot ! Mint a messzi rónaságokon felhangzó pacsirta dal égi háború idején, úgy fog e napon a lelkek sóvárgó, ünnepi danája feltörni a hatalmas magasság fölé, Isten fényes zsámolyához. A hálaadás napja, a szeretet órája ez és mikor felharsan az ének, megnyílnak a templom tetők, hogy szabaddá tegyék az utat lelki sóhajok sok ezreinek, hogy még mindig „erős várunk nekünk az Isten !“ A mi protestáns olvasóinknak békés, boldog ünneplést kívánunk, hogy a meg­értés hangján hívhassák a rég elmúlt idők nagy szellemeit. Emlékezés szelid nemtője Gyújts égi fényt fejünk felett, Néyyszázados sirok lakói Ti ősapák ébredjetek ! Világa a hitjavitásnak, Már ég, lobog nyugat felől Tüzet fog itt is a szivekben Bár oltanák mindenfeiő ! Margitay Imre. Színház. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy szombat és vasárnap kivételével a szín­ház kong az ürességtől. Ha a múlt idényre gondolunk, amikor mindig jutott a közön­ségből a pótszékekre is, alig értjük, hogy mi lehet oka a jelenlegi gyér látogatott­ságnak. Az okot, azt hisszük a színtársula­ton kívül a közönség megváltozott viszo­nyaiban kellene keresnünk, mert a társu­lat most sem rosszabb a múlt évinél. Szombaton és héttőn »Királynőm meg­halok érted« c. színmű ment, melyben Váradi — úgy lászik — neki igen megte­lelő szerepével, Simon Jenő pedig hadbíró személyében jól érvényesült. Neményi László művészi érzéke tagadhatatlan. Vasárnap és kedden este a Milliomos Kati t játszották. Egy minden tekintetben hálás darab Azt hisszük, ezt vallják a színészek is, mert alig van benne jelenet, melyben ne kellenne enni, inni. N. Szelényi Ilonka a főszerepben na­gyon kedves és bü. — Tímár orgánuma azonban nagyon emlékeztet pl. a cseh zenetanári szerepére, pedig emitt' gróf volt. Szerdán itt másodszor játszották a családtő t. Ebben Váradi és Győri — mint rendesen igen jók voltak.'N. Szelé­nyi Il'onka kitűnő technikája Trombitás Julcsa szerepében érvényesült és játéká­ból nagyszerű megfigyelő erőre is követ keztetni Az igazgatóhoz volna még néhány szavunk. Ugyanis több oldalról azt a kér­dést intézték hozzánk, miért nem közlik ebben ez idényben a heti műsort előre, úgy minta múltakban tették azt. Felele­tünk az volt : egyszerűen azért, mert az igazgató nem bocsátja a lap rendelkezé­sére. Kérjük hát Neményi igazgatót, igye­kezzék a közönség ebbeli kívánságának i eleget tenni E héten a jegyek kiadásánál rendetlenséget tapasztaltunk. Egy és ugyanazon jegyet kettőnek is eladták. A közönség jogosan elvárja, hogy az ilyen felületességből származó kapkodással ne zavarják sem az illetőket, sem a közönsé­get. M. Gy. Hírek:. — Szemelyi hírek. Jékey Sándor, főis­pán, hivatalos ügyek elintézése céljából t. hó 17 én Nagykárolyba, székhelyére ér­kezett, honnan másnap Fehérgyarmatra utazott. — Plachy Gyula miniszteri taná­csos, pénzügyigazgató és Debreceni Ist­ván polgármester t hó 18-án hivatalos ügyek elintézése céljából Budapestre utaztak. — Dr. Róth Ferenc budapesti kir. Ítélőtáblái tanácselnök városunkból Buda­pestre visszautazott. — Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár- vármegye törvényhatósága rendes őszi közgyűlését november 29-én tartja meg. Előtte való nap az állandó választmány tart ülést. — Kitüntetés. Őfelsége, a király, legfel­sőbb elhatározásával Kiss May er, gacsályi körjegyzőnek sok évi hü és buzgó szolgá­lata elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Kiss Máyer 34 évi körjegy­zősége alatt kötelességtudó, munkás ember volt. Egész életének munkássága a lakos­ság anyagi jólétének előmozdítására irá­nyult. Egész életében támogatója volt a közjótékonyságnak, semmiféle mozgalomtól nem zárta el sem szivét, sem erszényét. A hosszú működés és fárasztó munka után ma is fiatal lélekkel és kitartó szorgalom­mal áll a közügyek és a haza szolgálatá­ban és a társadalomnak ma is értékes tagja. — Hadi esküvő. Érdekes esküvő volt városunkban í. hó 20-án. Ugyanis e napon esküdött örök hűséget a jelenleg orosz hadifogságban levő llosvay Péter m. kir. honvédszázados, llosvay' Erzsébet urle- ánynak. A polgári esküvőnél a vőlegényt a mennyasszony édesapja, Illosvay László helyettesítette. A polgári szertartást lios- vay Aladár, Szatmárvármegye alispánja végezte. Tanuk voltak llosvay Gusztáv határrendörségi főnök és Kálnay Gyula miniszteri segédtitkár, íőispáni titkár. — Gyorssegély. A belügyminiszter Szinfalu tüzkárosultjainak javára 10J0 ko­rona rögtöni segélyt engedélyezett. — Heiyettesites. Vármegyénk főispánja Serényi Erzsébet vm. dijnokot, a vm. tör­vényhatóságnál üresedésben levő iroda- segédtiszti állásra ideiglenes minőségben helyettesítette. — A kassai bakak dicsősége. Nem min­dennapi ünnepélyességgel folyt le Vil mos császár látogatása a 34-es kassai ez­rednél a lronton. A császár maga adta át a kitüntetett katonáknak a vaskeresz­tet. Örökké felejthetetlen marad az a kép, amit ez az ünnepély mutatott. A császár oly közvetlenül beszélt katonáinkkal, mintha mindegyiket régen személyesen ismeiné. Derék harcosaink arcáról csak úgy ömlött a boldogság erre a nagy megtiszteltetésre. Két ilyen gyönyörű fényképfelvételt mutat be e heti szamá- ban-a Tolnai Világlapja, — Esküvő. Singer Márton nagykárolyi borkereskedő ma, 21 én esküszik örök hű­séget Budapesten Huppert Lilinek. — Halaiozds Csipkés József, zsolnai fő- reáliskolai tanár t hó 11-én Zsolnán el­hunyt A megholtat hazahozták szülőváro­sába és a cssaládi sirboltoan temették el. — Hazafias misszió. Mint a trencséni lapokból olvassuk, Branecky József, kr. háztőnök, az ottani rk. templomban okt. 5 én magyar nyelvű szent beszédet tartott, ahol pedig több mint 200 éve, hogy nem hangzott el magyar szó! A magyar szó a túlzó tótoknak sehogysem tetszett, mert néhányan tüntetőleg kivonultak. Különös, hogy még most is mernek panaszkodni. — Eljegyzés. Péter Gerö kesztvárai rét. lelkész, f. hó 14 én Szabó Ilonka ur- leánnyal jegyet váltott. Ä világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahiiveiye: „MODI AN O - CLUBSPEC1A LITE Í6 Vigyázat Utánzatok vannak forgalomban I Sodorni való papír ára 30 fillér. /> O. /, -

Next

/
Oldalképek
Tartalom