Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-23 / 38. szám

Nagykároly, 1917. szeptember 23. XLIII. évfolyam. POLITIKAI P SZERKESZTGSEG E3 KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: 0100 NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám Sí poUtiüa üofíójáSan. Abban a politikai kohóban, melyben az uj Magyarország históriai átalakulásá­nak eszmei nagyságát alapozó törvények tisztulnak és érlelődnek kivitelre, épen a vezérelvek azok, melyek csak nem régen hódították meg a magyar törvényhozás legelőkelőbb faktorait. A magyar vidéki hírlapirodalom számra nézve csekély ki­vétellel teljes erejével támogatja azt az irányt, mely. elsőrendű feladatainak tekinti, hogy a haladó kor követelményét kielé­gítse azzal, hogy megosztja a legszebb honpolgári jogokat azokkal, kik páratlan kitartással és odaadássat küzdöttek hazánk megvédéséért, fennmaradásáért! Ezeknek sorába lépett a Szat in ármegyei Közlöny is, amiért legtávolabbról sem érheti az a vád, hogy ócsárolja régi múltját. Lapunk hosszú fennállásában a ki- rályhüség, hazaszeretet, felekezeti türel- messég, a magyar kultúra támogatása, hírlapírói toliunk becsületessége és pol­gártársaink közös .érdekeinek önzetlen szolgálása voltak vezérelveink. Meg kell engednünk, hogy amig ide- genszerü volt az általános választói jog­nak kierőszakolása, várakozó álláspontot foglaltunk el azzal szemben, de mégis ingerlő volt reánk nézve, hogy az elvvel közelebbi ismeretséget kössünk. És amig a lelkekben vonaglott a po­litikai jogok nélkül szükölködők táborá­ban régi szenvedések fájdalmával zakatolt remények és óhajok hangján követelt eszmények, akkor tárult elénk az általános választói jog, mikor már minden magyar­nak kötelessége el nem zárkózni előle. Nekünk csak az indulatos kitörések, láncot csörgető lázadások ellen volt intő, türelemre buzdító szavunk, de a mai em­ber sóvárgó epedését soha el nem tudtuk ítélni!! i Hazafiatlannak, provokálónak soha sem tartottuk a nemzet azon alkotó ré­szét, mely szüntelen eréliyel és faradha­tatlan buzgósággal követelte a korszerű haladást, hogy nemcsak a terheket, ha­nem a jogokat is osszák meg vele ! !! Az elvek, az eszmék forradalma volt az, melyben a hang, a mozdulat, a forma bírt a lázadás jellegével, de nem a haza, hanem a politika irányában és a szemetes közállapotok ellen. FOSZERKESZT DARABÁRT ÁS SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PASKÁOY JÁNOS FŐMUNKATÁRS '•'S' 0000 csoo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évreJ? korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Sajnos, városunkban és vármegyénk­ben tényleg akadnak egyesek, akik az uj, a mai ember jogkövete'ését nem tud­ják és nem akarják megérteni. Szeretnék, ha mi is távol tartanánk magunkat ezen radikális átalakulástól. Azonban a hirlap- irás elemi követelménye, hogy a korral- a kornak, az- élő genetátiónak éljen, szol­gáljon és előrelátó uttörőjepegyen a bol­dogabb, a szebb, a jobb evőnek, mert a múltnak folytonos dicsőítése lehet clas- sicus, de nem feltétlenül és nem kizáró, lag célszerű és bölcs ! A mai intelligens, fiatalabb generá- tió, szabadabban gondolkozik, mint az j előző, politikája, társadalmi elve, tudo­mánya, radikálisabb, mint a most letűnt korszaké és ekként jutott a „ma“ politi­kájának előterébe az a jogkövetelés mél­tányossága, mely a vele szembenálló tá­bort megfosztotta hatalmától, melyet vele szemben nem egyszer kíméletlenül érez­tetett ! Ezért nem tudott és 'rém akart ad­dig megpihenni, mig győzelemre nem vitte elveit: a nagy nenwbti törekvések érvényesítését !! Ezért szegődött társul a magyar vi­déki sajtó, hogy a sallangoktól megsza­badult politikai érettség győzelmét támo­gassa ! Nem fogunk semmitől sem vissza­riadni, mi igaz magyarok, hogy híveket toborozzunk a kormány támogatásara, mert ezer éves álmunk, vágyunk teljesü­lését reméljük. Örülünk és tapsolunk a két kezünkkel!!! Végtelenül sajnáljuk, ha Nagykároly városába akad még olyan ember, ki nem akarja belátni, hogy az idő rohanó hala­dását néhány maradó politikus nem ké­pes megakasztani! Ali nem vagyunk hajlandók velük együtt a kripták dohos légkörébe zárkózni !! Az újabb nemzedék élni akar, káp­rázatos, boldog, szabad, független életet. Ez a vágya nem engedi pihenni, ezért küzd, szenved és ezért nem tűr nyűgöt, bilincset! Ki merné e miatt elitélni ? A nemzet boldogabb jövőjét alapozzák meg, ezért tartunk velük, mert ez a hirlapirás becsületes kötelessége. Ezzel a jelszóval lógjuk Szatmárvár- megye közönségét is bevinni a nagy nemzeti küzdelembe, létérdekének ezen becsületes küzdelmébe. A szent igazság ezer éves óhajaink mellett van, ezért biz­tosította azt már előre is felséges kirá­lyi szó ! Hisszük, hogy Szatmárvármegye kö­zönsége tisztán és nemesen fog viselkedni a pártok tusájában. m -1 !-•. Az uj Magyarország megalapozásához századok hordanak követ- Szakító, dúló villámok tépdesték a nemzet tes­tét égi zivatar, földi zivatar között, számtalan­szor epekedtünk a feltámadás után. És a lel­künk kínos vonaglása, zokogása mindig 'olyan volt mint egy parányi kis sóhaj, mely szárnya- szegetten lehulott a királyi trón bársonya előtt I Az anyag, mit századok összehordanak feldolgozatlanul hempergett az álmok lomjai kiteött, emberek, kik nagy eszmékért lelkesül­tei?, régen elpihentek már és évtizedek borí­tottak rájuk yzemfedőt. Azt gondoltuk, hogy a halál fenséges reggelén állunk, hogy ime be­telt a perc midőn számunkra elkészült a ‘sir. És a hullára éhes vadok már gyülekeztek is. Messze Ázsiából észak borongós bus honán keresztül már napkeleti csordák gyülekeztek a mi országunknak szent kapuja, a Kárpátok tá&A Csőcselék hadak hidat vertek a Száván ’fcsJr'Dunén, hogy. a mi vérrel megszentelt föl­dünkre lépjenek és a fél világ ostromló nyila már neki volt szegezve ezer éves szivünknek. És vihar lett! Véres, tüjes vihari Fogak csikorgatása és halálkiáltás. Évtizedek fojtott dühe lángpallossal tépte szét a nemzetek testét. Mikor a nagy vihar Európa földjét lángba borította, mikor az első gránátok tépdesték a a hazai agyagot, a magyar nem volt többé szelíd, bókességes nép, hanem fészkét féltő mindenható Turul madár 1 És a legyűrt ellenség holt tetemén, büsz­kén kiáltotta a világ szemébe magyar voltát És ekkor már nem pirult senki sem és ekkor már örömkönnyek csillogtak a szemekben és diadalmas kiáltásunk észretéritett mindenkit, kik e honi föld határain régi álmokat rejte­gettek lelkünk méhében. De a mi vágyódásunk, a mi panaszunk felséges és ifjú királyunk szivét is áthatotta és a mi lelkünk óhajainak teljesülése csak rövid idő kérdése már. És mégis akadtak olyanok, kik a királyi Ígéret ellen felemelni merték szavukat. Kik önön testvéreiktől, tőlünk magyaroktól megi­rigyelték a királyi jóság fényes zálogát II A testünk a mi lelkünk. Ä mi szivünk ,megutálja a nemzeti eszmék ellenharcosait. Érjen bár korbácsa önön testéig is 1!! Mégis megfogja védelmezni a nemzet ezer éves jussát, mit őseinktől örököltünk volt!! Szatmár vármegye közönsége is része annak a nagy egésznek kit; magyar nemzet­nek nevezünk. És élvezni akarja a béke örömeit e dúló háborúnk után. Belátja azt, hogy nem szabad oidobm magunktól a nekünk felkínált mérhetetlen előnnyel biró politikai jogokat el­temeti a nemzet önmagát ha ezt cäelekszi! Ä világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüveiy«: MOD1ANO-CLUBSPEC1ALITÉ Vigyázat: Utánzatok vannak forgalomban I Sodorni való papír ára 20 fillér.-X Védjegy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom