Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
Nagykároly« 1916. márcseius 19. XLII. évfolyam 12. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: oioo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : páskAdyJános FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ooon' £ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér. József napkor. Elértük az ibolya nyillás idejét. A levegőnek szine, illata van. Éreztük már a napnak azt a melegét, mely meggyorsítja ereinkben a vér forgását s kicsal mindnyájunkat a szabadba, hogy lássuk, csodáljuk meg a természetnek magas minisztériumát. Ez az az idő, mikor hitetlen, az ateista érzi, hogy üres a lelke és boldogtalan. Ez az az idő, mikor a hit emberének a vallás megtölti lelkét hálával, bizalommal. A természet örökké ismétlődő és mégis mindig bámulatba ejtő magasztos csodájának láttára mindannyiszor eltöltötte az emberi lelket a hála érzete, de a hála kifejezésének nyilvánítására soha soha nem volt annyi oka, mint az idén, ezen az áldott tavaszon. Elmúlt tehát a tél, melynek beköszön- tével eltogódott lélekkel, gondolatunk ezer bajra, szükségre, nélkülözésre, veszedelemre. Elmúlt a tél, melyen remegve, vérző szívvel anyiszor gondoltunk harcban álló fiainkra és annyiszor tekintettünk esdö fohásszal az ég felé, kérve, könyörögve Istenünkhöz, hogy mentse meg fiainkat a tél borzalmaitól, szenvedéseitől. És jól imádkoztunk. Elmúlt a tél, elvonult, mint egy terhes telleg fejünk felett minden veszedelem nélkül, ádáz vihara elkerülte katonáinkat is és pusztító dühe legbünösebb ellenségeinken sepert végig egész kegyetlenségével s magával sodorta királyát, kormányát, hadseregét azoknak az országoknak, kik ezt a nehéz időt első sorban előidézték. Ez a tél nem ellenségünk, hanem szövetségünk volt. A melegen sütő tavaszi nap nálunk az eke nyomán párolgó barázdát szikkaszt, zöld buzavetést nevel, mely felett már itt-ott felcsendül a pacsirta hálaadó éneke. Ha aztán elgondoljuk, hogy ezzel szemben Jegdiihösebb ellenségünk földjén ez a melegítő tavaszi napsugár a bűnösök vérét szárítja tel, elégett városok, falvak hamvait hordja szét a kikelet szele, pacsirta helyett pedig elhízott hollók kárognak a levegőben, — a templomba sietünk, hogy leborulva adjunk hálát a Mindenhatónak, aki velünk volt és megsegített. Győzött tehát az igazság, melynek hadserege legyőzhetetlen minden ellen seggel szemben, győzött a hit, melynek erejét nem törheti meg fegyveres hatalom. A győzelem első gyümölcse pedig ez a szép tavasz, minden" örömével, egész boldogságával, amelyben a tavaszi ég ragyogó napját is a mi szép hazánk mellén tündöklő medállionnak látjuk. Nem tudunk mi már kételkedni, már nem érünk rá aggodalmakat táplálni, hasad a hajnal kelet felől, illatos, langyos a levegő, kiszólit a tavaszi napsugár a sza- 1 bad magyar határra dolgozni ismét. Nem tudunk mi már csak imádkozni és dolgozni. A tél vihara a tavaszi levegő csodás balzsama megerősítette a mi lelkünket, megedzette hitünket és hálát adva a győzelmes tél után a nagy eredményekért, felfrissülve látunk dolgunk után. Elértük József napját, a magyar föld - míves ünnepét, melyen a tavasz kezdetét ünnepeli s lesi hivő szemmel a levegő eget, várja kedvenc vándormadarait a gólyát, fecskét és az énekelve húzódó dar- vak V. betűjét. Mi is fohászkodó lélekkel figyeljük a levegőt s nézünk, nézünk : nem rebben-e tel valamely irányból az imádságos tavaszi napsugár szárnyán egy galamb zöl- delö olajággal szájában ? ! A jól táplálkozásra szükségünk van, mert nekünk itthon maradottaknak egy szokatlan és erőt igénylő munkával a gazdálkodással kell az idén megbirkózni. Erre való a baromfi, a tojás. így berendezkedve aztán csak acsarkodóinak ellenségeink, mi jól lakva kacagjuk majd a megkergültek szélmalom háborúját. Bor ágó. A kiéheztetési hadjárat, A mi ellenségeink, különösen a nyugati magas kultúrával dicsekedők, köztudomás szerint úgy akarnak felettünk győzelmet aratni, hogy kiéheztetnek mindnyájunkat egészen a csecsszopó gyermekig. Szándékuk eddig nem sikerült a legkisebb mértékben sem. Meghiúsítottuk minden erőlködésüket és dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy nem is került nagy fáradtságunkba. Okulva ezen és azért is, mert tér- fiaink más téren vannak elfoglalva, most j erre a könnyű munkára asszonyainkat küldi országunk ezen a vonalon harcba ellenük. Meg vagyunk győződve, hogy diadallal kerülnek ki a harcból. Igen biz az tisztelt angol állambölcsesség és hatalmas világuraló angol filotta acsarkodjatok ameddig jól esik, mi a magunk részéről a magyar asszonyokat küldjük ellenetek és meg vagyunk győződve, hogy ti hosszú orral, kudarccal kerültök ki a mérkőzésből. Mint erősebb tél megtesszük azt a szívességet, adunk annyi fort, hegy eláruljuk az is, hol lesz a támadás, az ütközet és a részünkről egészen biztosra vett győzelem szintere: kertjeinkben és udvarainkon. Nézzétek már is készülnek a dekkun- gok, ásnak az asszonyok szaporán, vetnek mindent takarosán, csinosan és itt igazán leválik a háborús esztendők jelszava : be lesz vetve minden talpalatnyi hely, sőt Építsünk uj oltárt . , . Gyertek segíteni építeni uj oltárt Legelőször azok, akik lerombolták Azt a másikat. Mely oly csoda szép volt, fényes napisugaras, Jöjjön hát minden ur, minden polgár s [paraszt Gipelje a téglát, hordja a festéket, Építsünk egy oltárt, uj oltárt a — pénznek. Gyertek siessetek, Ti vakok, Ti gyávák, Akik a lelkemnek legszentebb oltárát Vandal kezekkel úgy össze romboltátok Ti gaz lélek rablók "hozzátok kiáltok, Gyertek siessetek! Gyertek segítsetek ! Akkor nem hívtalak, mégis eljöttetek, Most bújnátok — de most nyakatokba [vetek, Izzó gyűlöletből s haragból font láncot Megvetésemből építem fel a sáncot. S a tégla rakáshoz úgy kergetlek, űzlek Amig a testetek csupa seb lesz, tűz lesz. Minden szavam egy-egy korbácsütés [lészen Azért siessetek, hamar legyen készen Szerelmetek ára — A pénznek oltára.- Viel. A bolgár hadsereg. Van egy török közmondás, amely azt mondja, hogyha egy bolgár a fejébe vette, hogy egy nyulat elér, akkor eléri azt még egy arabával is. Az arabárói pedig tudni kell, hogy az egy igen nehéz és lassú kétkerekű kocsi, amelynek gyorsasága csak tizedrész annyi, mint egy nyulé. Ez a közmondás tehát azt jelenti, hogy a bolgár szívósságával lehetetlen dolgokat is megkísérel. Ez a szívósság és kitartás megnyilvánult a bolgárok minden eddigi háborújában is, még akkor is, — ha, — mint 19!3-ban a hadiszerencse nem mosolygott rájuk. Akkor a má- ! sodik Bakánháboruban, maga Bulgária lett az l üldözött vad és a sok ko;ó végre le is terítette őt. Az összes Balkán-államok, törükor- szággal együtt, rátámadtak a kis országra. Hatalmas veszteségeket szenvedett ekkor az ország és ha máma bolgár hadseregről beszélünk, ezeket a veszteségeket mindig mérlegelnünk kell. A két Bakánháboruban Bulgária nem kevesebb, mint 160000 halottat vesztett, bár természetesen ez a szám nem teljesen hiteles. Bulgária 1912-ben 350.000 embert mozgósított, azonban meg kell gondolnunk, hogy a Balkánon minden háború — mint a mostani is — valósággal népháboru, amelyben az egész lakosság, aggok, nők és gyermekek is részt- vesznek, hogy az ellenséget visszaverjék. Az általános katonai statisztikák 380.000 emberre teszik a bolgár hadsereg létszámát, ami azonban még akkor is kicsit magas számnak tűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy a bukaresti szerződés mégis művelte a bolgár népességet. Az ország népe 5 millióra becsülhető i és ennek meglehetős magas percentje volna ! 350.000 ember, dacára annak, hogy a Monte- l negróiaknál 14 százaléka a katonaság, a po- , roszok pedig 1813-ban lakosságuk 17 százalékát tették katonának. A Balkánon azonban rendszerint nem is emberben, hanem fegyverben, munícióban és pénzben szokott hiány mutatkozni. A hadsereg szervezete nem sokban különb a mienktől. Általános védkötelezettség van a 20-ik életévtől a 46-ikig, ebből a tényleges hadseregben töltendő a gyalogságnál 20 év, a fegyvernemnél 19 év, ebből 2, illetve 3 év aktiv, és 18 illetve 16 tartalékban, végül 6, illetve 7 év a népfelkelés első és második osztályában. Ezenkívül azonban megvan a hadmentességi adó is, amelyet húsz éven keresztül kell fizetni, sőt meg van engedve a hadiszolgálattól való megváltás is. A világháború eddigi lefolyása megállapította, hogy számszerű adatokat egy ország hadseregéről hiába adunk, mert a háborúban minden másképen van. Elóg legyen tehát any- nyit megjegyeznünk, hogy a bolgár hadsereg békelétszáma 4000 tisztre és 560.000 altisztre és közlegényre rúg. A békében a bolgár hadsereg volt 20 gyalogsági és 3 lovasbrigád, 10 tábori tüzórezred, 3 hegyitüzérezred,
