Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-05 / 10. szám
SZATMÁRMÉGYEI közlöny ségleti dolgon a kartelek segítségével gazdag nyereségre tesznek szélt, bizony elkeserítő dolog. Ilyen olvasmányról pedig mostanában bőségesen gondoskodtak a lapok, tanúskodtak a mérlegek és hivalkodtak ezzel az évi jelentések még pedig olyan hangon, melyről bátran következtethetjük, hogy háború után még ezek a bankok közgazdasági érdemeiért elismerést igényelnek. Hogy aztán felháborodásunk teljes le gyen és tehetetlen dühünkben a lapon álljunk bosszút, következik sorba és naponta az olvasmány azokról a mákvirágokról, kik nagy pénzért a mi katona fiainknak és sebesült hőseinknek posztó helyett ron gyot, bőr helyett papirt, zsir helyett fagy gyut, kávé helyett fűrész port és étel helyett moslékot adtak. Az uzsoráskodó tőke, a csaló gazember, a vesztegető spekuláns dolgozhatik nyugodtan, ott küzd, vérzik a magyar katona mindenütt a hatái on és távol tart minden veszedelmet. Mi pedig alig várjuk, hogy megérkezzen a posta és lázas sietséggel olvassnk végig ismét az újságot. Színház. Többször hallottam már panaszokat, hogy a vidéki kritikus érdemeinél erősebben és folyvást dicséri a színészt és ezzel elbizakodottá teszi. Ebben van valami igazság, de meg kell gondolni, hogy mi alap jában nem is kritikusok, hanem krónikásai vagyunk az elmúlt hét színházi eseményeinek és a krónikás csak a szépet, a jót, az értékeset jegyzi lel — A szinész külömben, a mai viszonyok között — mond íuk mindig a művészet" legjavát adja ha a gázsiból megtud élni. Ezt azonban értsük meg, mert ha meggondoljuk, hogy a nehéz megélhetésen kívül, még játszik, alakit, mulattat, szórakoztat, hálátlanságot követünk el, ha őt mindezért a legszigorúbb kritikában részesítjük. Vagyis : a színészről nagyon jót, vagy semmit! Csütörtökön volt Kürti Károly jutalom játéka. Erről a vezér színészről illik, de érdemes is megemlékezni. A Zsuzsi kisasz- szony c. operettben Falsetti szerepében felülmúlta önmagát. A kényesztetett tenoristát kiválóan alakította. Alakítása a milyen merész, olyan finom. Borzasztóan nevettető és szinte a kedvességében aranyos. Ahogy színre lép, minden figyelmet magára irányit és másoktól még sem von el semmit. A legdiszkrétebb alakítások egyike. A közönség játékát frappáns tapsokkal szankcionálta. Szombaton Bródi Sándor »Lyon Lea« háborús színmüve került másodszor színre. A nagyherceget ezúttal Váradi alakította — Reggel késő lesz. Most keli vele beszélnem. Háborúban megesik az ilyesmi. Gyakran jöttek már rongyos emberek, akis fontos híreket hoztak, az őr hát nem merte megkockáztatni, hogy a szárnysegédet ne ertesitse. Tiz perc múlva az asszony ott állt a vezér előtt. — Generális ur — mondta — holnap összelövik a dórái templomot? — Igen — mondta a generális — de mi közöd neked ahoz ? RebenwurzI Sára a nevem, a dórái fűszeres felesége vagyok. Mikor szaladnunk kellett, a kis fiamat nem vihettem magammal. Azt tudtam, hogy a falut felégetik az oroszok, de tudtam azt is, hogy nagyon vallásosak és a görög templomot nem fogják bántani. Az öreg sekrestyés ott maradt, hogy a templomot őrizze s én nála hagytam a fiamat. Generális ur, a templomban, amit holnap összefognak iőni, ott van a kis fiam is. — Hm, az nagy baj! — Generális ur — folytatta az asszony — tessék megengedni, hogy én elmenjek a fiamért. A táborból az ellenséges állások fel nem mehet senki. Ha én ki engedlek, az oroszok lelőnek. De meg honnan tudjam hogy nem vagy-e kém ? és elsőrangút nyújtott. Megértette az iró itentióját. Megnyerőén snájdig, mint könyörtelen katona, kit a kötelesség szólít sorompóba. Mint szerelmes ember szívhez szólóan játszott. Neményi L. és Szelényi Ilonka figyelemre méltó alakításokat produkáltak. Vasárnap Lehár igen kedves, ötletes és bájos zenéjü operettje a Cigányszerelem zsuffolt házat vonzott. A repris az újdonság erejével hatott. A nagyobbára már elfelejtett dallamok ismét lelkűnkbe lopództak és bánatot, keserűséget feledve, engedtük át magunkat az idegzsongitó élvezetnek. Felejthe tétlenül kellemes, este volt. Színészeink kedvvel, hévvel játszottak. A főszerepet Takács játszotta sok ér zéssel, bátran, erősen. Alakítása, husból- vérből való eleven valóság. Ismét megrez- zentette — talán még inkább, mint eddig bármikor a jelen volt szép asszonyok és leányok lelkének legtitkosabb, legelrejtet- tebb húrjait. Tehetséges és elsőrangú szinész. Kürthy Böske temperamentumos mindig ügyes, hangulatot emelő művészetének legjavát adta. Csupa ambitióval lép a színre és dicsérendő benne a kiváló tehetség. Elsőrangú Ízléses ruhatára van, mert hiszen a szebbnél szebb ruháit gyakran tudja cserélni.- — Páholy. — MlF@jk, — Vármegyei bizottsági tagválasztás. Az elhunyt Janitzky Albert helyére a várme gye törvényhatósági bizottságba válasz- J tandó tagot í. hó 23-án fogják megválasztani Választási hely a városháza nagyterme. Választási elnök Schuszterits Ferenc helyettes elnök Néma Gusztáv. — Kitüntetés halai után. Fényes , Imre és Mailender De^s<4. helybeli és Ármos Sándor érkörtvélyesi illetőségű 12. hgye. hadapródok, akik f. évi jan. 4-én abessza- rábiai fronton hősi halált haltak, a II ik osztályú ezüst éremmel lettek kitüntetve. — Tarnay-est. Művészi élvezetben volt részünk február 29 én este, amikor Tar- nay Alajos zeneakadémiai tanár jótékony- célú hangversenyét tartotta a megyeháza nagytermében. Melegség közvetlenség és I barátságos együttérzés jellemezte a vi- I szonyt, amely “az előadó művész és hall I gatóság között kifejlődött. Városunk intelligenciája teljes számban vett részt a lel két gyönyörködtető, magasan álló hangversenyen. Az előadó művész egy kis be- j vezetés után - dalaiból énekelt. A dalok I szövegét Jókay Mór, Farkas Imre, Kiss j József, Heltay Jenő, Szepessy László, Szá— Ott hátul a kocsikon vau az apám, az anyám meg a férjem. Ha én nem jövök vissza, ha én elárulok valakit, lőjjék agyon azokat. Az asszony könyörgött. A generális ma ga is apa volt, eliágyult. Még egyszer figyelmeztette az asszonyt. — Tudod, hogy az életeddel játszol. — Tudom — mondta az asszony. A szárnysegéd kikisórte az előőrsök vonaláig. Az asszony elindult a koromsötét éj szakába. Szombaton reggel a dórái toronynak szólt az első lövés. A szép fehér torony eltűnt, mintha leberetválták volna. A következő éjszakán fényesen ragyogott a holdvilág. Csend volt. Egysz°rre csak lövés pukkant az orosz állások felől. Egy azután megint egy, azután egy harmadik. A holdfényes mezőn egy alak futott keresztül, a mi soraink felé. Az előőrsök elfogták. RebenwurzI Sára volt. Karjaiban hozta a fiát. * ÍJ! íjí Itt fekszik a lábaimn 1 Dóra. Csupa rom. A templom téglái úgy hevernek egymáson, "ahogy akkor összedőltek. Ugyan hová lett Rebenrwurzl Sára, meg a fia ? Ugyan hová ? vay Zoltán, Rákosi Jenő, Makay Emil, Molnár Jenő szerzették. Ezekre irt" szebbnél szebb dallamokat, amelyeket saját zon- gorakisérete mellett adott elő. Lágy, behízelgő, kellemes hangja van és énekét gyönyörűen szinezi preciz játékával. E dallamok gazdag szivének legnemesebb virágai. Leikéből énekelt és megértést váltott ki. Több dalát meg kellett ismételnie. Kifogy hatatlan újabb és újabb, a szöveg érzésének megfelelő dallam megalkotásában. A közönség a legnagyobb megelégedéssel távozott az estélyről. A művész önzetlen, hazafias munkáját, aki eddig már 20,000 koronán felül szerzett össze a hadi rokkantak javára, továbbra is az Isten áldása kisérje ! Az ünnep sikeres rendezéséért Récsei Ede kegyesrendi házfőnököt illeti az elismerés. Sokat fáradt a nemes cél érdekében és munkáját szép anyagi siker koronázta. — Kitüntetés. Radó Miklós 12. hgye. hadapród, városunk fia, aki jan. 4-én" a besszarábiai harctéren gránát által ta Iáivá jobb lábán súlyosan megsebesült és jelenleg a helybeli vereskereszt-kórházban fekszik, vitéz magatartásáért a Il-od osztályú ezüst vitézségi érmet kapta. — Egy újságíró halála. Schwartz Béla a magyar újságírásnak egy érdemes és nem közönséges tehetségű szorgalmas munkása a »Magyarország« belső munkatársa, — ki egy időben városunkban is lakott és lapunknak volt szerkesztője a múlt héten Budapesten elhunyt. — Tűz városunkban. Nagy tűz volt Nagykárolyban folyó hó 3-án reggel 5 óra tájban. Ugyanis a régi Wagner féle saiokháznak a Nagy haj duváros utcai részén levő Ignácz Jenő, Weisz Jakab, Weiszrnann Jakab és a Brichta Miksa-féle boltok égtek le, ahol a legnagyobb kára Weisz Jakab rövidáru kereskedőnek volt, kmek boltjában az utolsó gomb is elégett. A ház és a boltok biztosítva voltak. A tűz keletkezésének oka eddig ismeretlen. — Hólyagoshimiö Nagykárolyban. Városunkban is előfordult a galiciából behurcolt betegség a hólyagos himlő. Megbetegedés eddig három esetben torkúit elő és az óvintézkedések oly szigorúan lettek foganatosítva, hogy jrványról szó sem lehet. — Megnyílt az interurban telefon. A posta- és távirda vezérigazgatóság megen- engedte, hogy Hajdú-, Szabolcs- és Szat- márvármegye területéről Budapesttel s viszont, a központok előfizetői interurban távbeszélgetéseket válthassanak, ha az áramköröknek magasabb rangú beszélgetésekkel való letoglaltsága azt megengedi. — Zsákmányunk a világháborúban. A központi hatalmak zsákmánya az eddigi 17 hónap óta 470.000 négyzetkilométernyi ellenséges terület, három és fél millió ha difogoly 10000 ágyú, 40000 géppuska és megszámlálhatatlan hadianyag. — Kinevezés. A m kV belügyminiszter a 20000 koronán felüli jövedelmi adó Nagykárolyban alakítandó felszólamlási bizottsága elnökévé az 1916. évre Mándy Géza udvari tanácsos, nagybirtokos, vál- laji lakost, a Szatmárnémetiben alakítandó b’zottság elnökévé pedig Horváth Bertalan földbirtokos, takarékpénztári igazgató, szatmárnémeti-i lakost nevezte ki — Ezer korona egy fényképért. Gaszner Béla kir. közjegyzőnél 1000 koronát helyezett el a Tolnai Világlapja egyetlen fényképért, amely a beküldött harctéri fényképek között a legjobb. Miután a zsűri a sok elsőrangú fénykép között határozni nem tudott; az 10Ö0 koronát tiz olyan katonatiszt között osztotta szét, akik állandóan kitűnő fényképekkel látták el a Tolnai Világlapját. E katonatisztek fényképeit és neveit a Tolnai Világlapja e heti számában közli. Az illető tiszt uraknak egyenként száz koronát; tehát összesen 1000 koronát kifizetett a lap — A tavaszi munkákról. Kormányrendelet jelent meg a hivatalos lapban a tavaszi szántás-vetési munkák elvégzésének biztosítása végett. E szerint: minden első fokú hatóság köteles működése kerületén külön mezőgazdasági intéző bizottságot alakítani. E bizottság, amely a községi
