Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-27 / 9. szám

SZATMARMEGYE1 KÖZLÖNY. A törvényhatósági bizottság gyűlése. F. hó 24-én tartotta a törvényhatósági bizottság az évi első rendes közgyűlését. Csaba Adorján tőispán megnyitó beszédé­ben üdvözölte a megjelenteket, azután fej tegetvén a közélelmezés ügyének rendkí­vüli fontosságát, lendületes szavakkal kérte a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy annak biztosítása érdekében befolyásukat érvényesítsék. Az alispáni jelentés érdekes bizony­ságát adta, hogy a vármegyei és községi tisztviselők munkaerejét mily nagy mér­tékben foglalták le azok a nagy feladatok, a melyeknek megoldása az ország belső erejének felhasználásával alapját képezi a harctereken küzdő hadsereg fenntartásá­nak, állandó kiegészítésének és ezzel harc­képességének s hogy mily büszkeséggel tekinthetünk a harctereken küzdő kato­náink harci dicsőségére, ép oly elismerés­sel adóztunk az itthonmaradottak ember­feletti munkásságának és áldozatkészsé­gének. Az alispáni jelentés kapcsán Dr. Bö­szörményi Emil, a Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület ügyvezető aleínöke szólalt fel s arra kérte a vármegye alispánját, hogy a vármegye részére engedélyezett 360 q rézgálic szétosztását a Gazdasági Egyesület meghallgatásával eszközölje s mivel a 360 q a vármegye gazdaközönsége szükségletét nem fedezi, a földmivelésügyi miniszter által későbbre, kilátásba helye­zett rézgálicból is kérjen a vm. részére. Ilosvay Aladár alispán válaszában kijelenti, hogy a szétosztásnál, amely kü­lönben előre megállapított kulcs szerint, a holdak arányában fog történni, a Gazda­sági Egyesület közreműködését köszönet­tel fogadja s a szükséglet teljes fedezése érdekében minden lehetőt el fog követni. A napirend során bemutattatok a leg­több adót fizető vm. bizottsági tagok név­jegyzéke s intézkedés történt a megürese­dett bizottsági tagságok betöltése iránt. Vm. alispán előterjesztésére egyhan­gúlag elhatározta a közgyűlés a vármegye ifjan hősi halált halt, nagy reményekre jo­gosító tisztviselője, Tóth józsef h. vm. al­jegyző holttestének a vármegye költségén való hazaszállítását. mikus látni, hogy az entente hatalmak kínjuk­ban egymás haját cibálják. Hárman azonban megegyeznek abban, hogy együtleser csúfolják a balsikereiért szép Itáliát. Az olaszok ma igy imádkoznak : „Es ménes meg Uram szövetségeseimtől! Az az évtizedes utálat és megvetés, melyet egyrészről az angolok, franciák és oro­szok, másrészről az olaszok tápláltak egymás iránt, nem változott meg a szövetség aláírásá­val sem és minden újabb vereség csak meg­erősítette ezt. Évek óta folyton találhatunk példákat arra, hogy az olasz írók mennyi gú­nyolódó csipkedő, rorsszakaratu és becsmérlő kitételekkel illették mostani szövetségeseiket. Már pedig az ilyen felszínes és legkevésbé mély érzésű barátkozás teremheti meg gyü­mölcseit. Számtalanszor olasz karikatúra bi- zonyoskodhatik az olasz népnek uj szövetsége­sei iránt tanúsított megvetéséről. A leghevesebben nyilatkoznak azonban mindig a gyűlölt angolok ellen. 1848-ban Gliulió Darcarno senator a jeles költő azt irta: „Volt idő, midőn Anglia dicsősége és bolbog,sa­ga szivemen feküdt. Időközben ez az ország azonban megőrült; időközben azonban aljasság­ból fegyvert fogott a gyávák, pimaszok és áru­lók mellett; időközben azonban gyönyörű sza- szabadságszerotete szemtelenségből elfajult. A közgyűlés tárgysorozatának szá­mos pontja körül mint érdekességet Pe­nészlek, Kövárhosszufalu, Nántü és Vám- talu községek képviselőtestületének hatá­rozatait ragadjuk még ki, amelyek a korcs­mák vásár- és ünnepnapokon váló zárva- tartását rendelik el. A törvényhatósági bi­zottság a határozatokat jóváhagyta, hátra van még azonban a kormányhatóság jóvá­hagyása. kozzunk vele. Csokrot is kapott, de meg- j érdemelte volna, hogy Pro stúdió et labo- : re-csokor helyett vitágesőt: kapjon ! A tár- j sulat minden tagja remekelt ezen az es- j tén. Neményi László a c mszerepben ex- ! celláit. Mindenütt megfaTlta a kellő mó- ■ dot arra, hogy élethűen állítsa elő igazi művészi-tökéllyel a vén cigányt. Szinte döbbenetszerüen megtudta köze- j liteni a valóságot. Peti cigányt Jávor I Antal creálta. Eminens játékával emelte az előadás színvonalát.Kiváló volt Ta­kács Antal és G. Mihály Mariska is, aki ismét bebizonyította, hogy ambitiózus te­hetséges színésznő. Bármilyen nagyobb szerepben kitünően beválik. Hangja kris­tálytiszta és ami a fő a szerepeit minden kor tökéletesen tudja. Szóval mindenkire ragadt ezen az estén egy kis ambitiózus láz; a közönség is bizony dideregve ván- szorgott haza, mert sehogysem akarta el­hinni, hogy ami ott fönn a színpadon tör­tént csak mese volt, nem pedig valóság. Csütörtökön »Eészek a Viharban« Fritz Grünbaum és Wilhelm Streck aktu­ális színmüve adatott elő. Zsámboki főhadnagy szerepében jávor Antal ismét remekelt. Zseniális tehetség, mert bámulatosan otthon az operettekben, vígjátékokban avagy a legnagyobb drá­mai darabokban. Mindenütt kiválik a disz- tingvált művészi játékával. A közönség- ügyeimét kitünően le tudja bilincselni. Eb­ben a darabban is elég nehéz szerepe ju­tott, de nagyszerű alakításával művésziesen megállotta a helyét. Kürti Károly, mint önkéntes elsőrangú tehetséget produkált. (Páholy.) Színház. A lefolyt héten nagyjában ismételték a darabokat. Kedden azonban nagy ese mény történt. A »cigány« került színre. Kár, hogy oly ritkán van részünk eredeti nép- szinmüveket látni, pedig sokszor zázszorta szívesebben megnéznénk egy-egy ilyen örökbecsű darabot, mint valami íracia víg­játékot. De a közönség is már elszokott a népszínművektől amelyek különben is hi­vatva volnának a magyarság eredeti mi­voltát kidomborítani. A színház szokatlanul megtelt Szigli i geti Ede a magyar irodalom örökbecsű j darabját a Cigányt színtársulatunk oly tökéletesen hozta színre, hogy az ember i szinte elfelejtette, hogy egy vidéki színház | előadását nézi végig. Nem, mintha vidé- [ ken nem lennének művészek, nem, mintha I jó előadást csak nagyobb színháznak volna I joga, ereje előadni, csupán azért, mert sajnos nagyon ritkán van módja vidéki embernek ilyen páratlan, igazán művészi nívón álló előadásban gyönyörködnie. Ez a népszínmű is a. vidéki falusi életből van merítve. Van benne valami, ami felül emeli magát a cselekményt, felül emelkedik a mindennapin, amely a közönség figyelmét mindvégig le tudja kötni. Maga a darab megható, érzelmes is, az igazi érzelem me­legsége árad ki belőle. Ebben a darabban mutatkozott be tulajdonképpen a társulat drámai hősnője. Magam előtt látom azt a gyönyörű művészi nívón álló játékát és fülembe zug még mindig az a percekig tartó tapsorkán, amellyel a közönség há­lája elismeréséül Sándor Júliának adózott. Az általa creált előadás nem volt mes­terséges, játékát nem kellett nagyitó üve­gen kérésziül nézni, hanem etőadása a vidéki színpadon ritkán látható igazi mű­vészetnek a revalációja volt. Mintha azt a szerepet egyenesen az ő számára irta volna a szerző, mintha Rózsi cigány leány szomorú sorsa egyenesen az ö sorsa lett volna. Olyan alakítást mutatott be, hogy nem tudtuk hol bámuljuk a legjobban a j csodálat kifejezésével. Éppen azért fog- I lalkozunk itt vele hosszabban, mert hiszen ! igazságtalanság lenne, ha csak könnyen átsiklanánk ezen az estén, s csak egysze­rűen azért emlékeznék ,meg róla, mert hát a sablon megkívánja. Ó nem! Aki úgy játszik, mint Sándor Júlia, az megérdemli, I hogy hosszabban és részletesebben foglal­Hírek. — A Vereskereszt-egylet nagykárolyi fiókja február 27-én vasárnap d. e. félti- zenkét órakor a polgármester hivatalos I helyiségében tartja ez évi rendes közgyű­lését Tárgysorozat: 1. Elnöki I jelentés. 2. Pénztári jelentés. 3. Tisztujitás. 4. Indítványok és előterjesztések. — Pasztory Árkád halála. Lapunk zárta­kor értesülünk, hogy Pásztoy Árkád meg­halt. Egy nem mindennnapi, szinte meg­magyarázhatatlan életnek lángja aludt ki az ö egyéniségében. Oly összetett és mé­gis szétbontó oly köz eltek vő és mégis táv­latokba vesző perspektívát mutat ennek az embernek élete folyása, hogy lélekis­merő búvár legyen az, aki lelkének kohó­j jába beletekinteni akar. Telán az idő, a felszínre jutott igazság, az utak részletei fogják kibontni ezt az egyéniséget, melyet életében megismerni és mérlegelni alig lehetett. Nyugodjék a nyugtalan lélek most már békességben. Az ö. v. f. n. — Kitüntetés (3 felsége Kind Béla a 12-ik honvéd gyalogezred 18 éves népfel kelője, Kind Ede kaplonyi gazdálkodó fiá­nak, az orosz harctéren tanúsított kiváló vitéz magatartásáért az arany érdemke­resztet adományozta. — Vaskereszt. A király megengedte, hogy Tanárky Béla vezérőrnagy — egy­kor a helybeli honvédzászlóalj parancsno­ka — a német császár által adományozott 2. osztályú vaskeresztet elfogadhassa és viselhesse. Kitüntetés Elek István posfa-tá virda szolgának, aki a helybeli posta és távírda hivataltól vonult be tábori postai szolgálatra mint tábori postakalauz, az el­lenség előtt teljesített különös köteles- séghü szolgálatának elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet a viézségi érem szalagján adományozta. Futó SZŐNYEGEK óriási VÁLASZTÉKBAN WelvVet, jpapestry, spárga és cuküs minőségekben. frjencser- és asztalterítők gyári árban. Függönyök minden kivitelben. Visxontelárüsitóknak árkedvezmény. MNOUEUM ÉS SZŐNYEG ÁRUHÁZ HAAS i-JPOT Debreczen, Piac-u. 58. Bank palota. oooo Megyeház mellett. Nagyszerűen bovált a harctéren küzdőknél é.s » altal&ban mindenkinél mint legjobb lg fájdalomcsillapító bedörzsölés 1 uffl neghtléo, iheuma, kosz vény, influenza, torok-, Hg moll- éa hátfájás stb. eseteibon Dr. Rieh tor-fél* I Horgony-UÉieoL sí fi Horgony-Pain-Expeller pótlék». Üvegje K —*80, 1-40, k-. IH Kaphat, gyégyszertárakban vagy közvet- « R lenül ez „Arany oroszlánhoz címzett íj, feí Dr. Hlciner-féle gyógyszertárban, i I i k Prága I, Elisabethstr. 5. V OBk Naponkénti szétküldés. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom