Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY.

— Beírások a kereskedelmi tanfolyamra

szeptember hó 28, 29, 30-ra voltak hirdetve. Azonban az igazgatóság figyelmét elkerülte, hogy e beirási napok éppen a legnagyobb izraelita ünnep idejére esnek. Erre való tekintettel a beírások idejét okt. hó 5-ig minden nap d. u. 5—6-ig tartja a vezetőség a polg. iskolában a II. em. 5 termében. A továbbképző tandija havi 12 K. Az előadások naponta 5—7 óra között tartatnak d. u.-tánonként a polgári fiúiskolában.

— A bevonulás elhalasztása. Illetékes helyről a következő sorokat kaptuk : az őszi vetési és szántási munkákra való tekintettel a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az okt. 2-ára behívott 1866— 1871. évi születésű népíölkelésre kötelezettek bevonulása egyelőre elhalasztatott. Minthogy ezen korosztályban álló egyéneknek bovonulási időpontja csak később tog megállapittatni, ennélfogva az esetleges behívásra bármikor készen kell államok.

— Hirdetmény. Aki hajlandó az erdélyi menekültek gyermekét tartás végett elfogadni, jelentkezzen Vaday-köz 8 sz. alatt. — Tartásdij 8—IC korona.

— Gazgasági népiskola, özv. E. Tóth Mihályné, Kádas Mária és néhai férjének szülei: E. Tóth Mihály és neje Nagy Judit ceglédi lakosok, 200,000 K-ás nagy alapítványt tettek, hogy abból Cegléden gazdasági népiskolát építsenek.

— Emelkedik az ingatlanok ára. Aradról Szegedről, Érsekújvárról, Pozsonyból érkezik a hire annak, hogy a házak értéke rövid időn belül 15 százalékkal emelkedett és ez az emelkedés még nem állott meg napról napra drágábban kelnek el az ingatlanok.

— Hatósági cipötalpalás. Eperjes város hatósága talpbört szerzett be, amelyet beszerzési áron bocsát a lakosok rendelkezésére. A talpak felszegezését a cipészek a hatóság által megszabott áron kötelesek elvégezni.

— Útlevél Erdélybe. Az első hadsereg parancsnokság útlevél osztálya ez utón is értesíti az Erdélybe utazni akaró közönséget, hogy az első hadsereg parancsnokság Nagyváradon a kolozsvári honvéd kerületi parancsnokságnál Gerlici-utca 10, Rákócy- ut sarkán, útlevél osztályt létesített. Az Erdélybe utazni akarók tehát ide forduljanak útlevélért.

— A tuberkolózis és az ellene való védekezés. A világháborúval kapcsolatosan egyre többen foglalkoznak a tüdő vész nagyarányú elterjedésének jelentőségével és a védekezés fontosságával. Dr. Friedrich Vilmos egyetemi magántanár, íőorvos a fenti címmel érdekes tanulmányban foglalkozik a tüdővész ellen' való védekezésnek problémájával és könnyen érthető módon magyarázza meg a tüdövész terjedésének okait és a védekezés leghatha- tősabb eszközeit. Ezek mellett a városi és megyei katóságokat is figyelmezteti arra hogy a kezükbe adott hatalommal milyen sokat tehetnek a tüdővész elhárítására. Ezért mindenképen figyelemre méltó a két ives tanulmány s helyes dolog volna, ha az illetékes hatóságok arról gondoskodnának, hogy a nép körében minél nagyobb körben elterjedjen. Kapható a Népszava könyvkereskedésben (VII, Erzsébet-kör- ut 35.) valamint minden könyvkereskedésben, ára 24 fillér.

— Kitették a holttestet . . . Gyászosan szomorú temetés volt városunk egyik temetőjében a napokban. Egyik menekülő zsidó családnak 18 hónapos leány gyermeke a vasúton utazás közben meghalt. A szülők a holttestet Nagykárolyban a vasúti állomáson letették, s egyszerűen és azonnal tovább utaztak. A szerencsétlen gyermek holttestét szülők jelenléte nélkül temették el. Nem volt jelen hozzátartozói közül senki, aki végig-végigsiratta volna!

— Rendelet a burgonyáról. A hivatalos lap közli a kormány rendeletét a burgonyáért követelhető ár megállapítására és a burgonya forgalombahozatalára nézve. A burgonya ára november 15-ig 14 K, innen kezdve dec. 31-ig 12 K, 1917. január elsejétől febr. 28-ig 15 K, azontúl pedig 16 K mázsánként. A burgonya fogalmának lebonyolítására Országos Burgonyaközve- titö Irodát szerveztek, mely a vármegyeházánál a 16-ik sz. szobában meg is kezdte működését.

— Mit szenvedett Galicia a háború alatt?

Galíciai lapok jelentése szerint 1914-től 1916-ig Galíciában a háború következtében szenvedett károk és pusztítások a következőkben állapíthatók meg: elpusztult

100.000 lakóház és 175,000 gazdasági épület. Hajlék nélkül maradt 58,225 család. Elpusztult a gabonából 70, a főzelékféléből 75, a burgonyavetésből 50 százalék. Mindezek az adatok Galicia nyugati részéről vonatkoznak. Galicia keleti részében nem lehet a kárt pontosan megállapítani. Az egymilliónyi lóállománynak felét részben rekvirálták, részben elpusztult, a kis gazdák állatállományának körülbelül 80, a kisbirtokosokénak körülbelül 50 százaléka veszett el. Elpusztult ezenkívül 30,000 gazdasági gép, 300,000 gazdasági felszerelési tárgy és több mint 400,000 kocsi, szán és egyébb hasonló eszköz.

— Hadi Állatátvételi Bizottság. Az erdélyi állatállomány biztosítása érdekében a földmivelésügyi minisztérium előzetesen megtette az intézkedéseket arra nézve, hogy az ellenséges betörések elől a tulajdonosok által elhajtott állatok biztos helyeken, legelőkön majorokban stb. elhelyeztessenek és igy lehetőleg módjában és saját birtokában legyen minden tulajdonosnak állatait megtartani. Mivel azonban az adott viszonyok között sok esetben a a tulajdonos állatait el akarja adni, a földmivelésügyi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőén „Hadi Állatátvételi Bizottság“-ot szervezett. Ez a bizottság működését a földmivelésügyi minisztériumban (I. emelet 46.) már meg is kezdte. Az átvételi bizottság minden nyerészkedés teljes kizárásával, közegei és alkalmazottjai utján a közigazgatási hatósággal egyetértésben gondoskodik arról, hogy azoktól, akik állataikat önként el akarják adni, az állatok megfelelő áron átvétessenek és igy az átvett vágóállatok a hadsereg és a közélelmezés céljaira szállitassanak, az igás növendék- és tenyészállatok pedig a hazai gazdaközönség által megszerezhetők legyenek.

— Napilap és ajándék-könyv. A mai pa- pirszegény időben, amikor a papiros drágasága mellett nehezen is kapható, elismerésre méltó áldozatkészséget kell abban látnunk, hogy a Pesti Hirlap kiadói a jövő 1917. évre is ajándékot adnak a lap előfizetőinek, még pedig a Pesti Hirlap Naptárát, az eddiginél is díszesebb külsővel és gazdagabb tartalommal. Ez a szép almanach az idén is karácsonyra jelenik meg és díjtalanul megkapja minden előfizető, aki legalább negyedévre járatja a Pesti Hírlapot, vagy az oly uj előfizető, is aki negyedévi előfizetési dijat egyszerre küldi be. Jókor felhívjuk tehát erre a t. olvasó közönség figyelmét azzal, hogy a mai rossz posta viszonyok mellett tanácsos az előfizetési összeget mielőbb beküldeni, mert a lap küldése különben megszakítást szenvedhet. Azt már mondanunk sem kell, hogy a Pesti Hirlap a há borús viszonyok dacára a leggazdagabb tartalmú és legnagyobb terjedelemben megjelenő újság maradt napilapjaink között. A háborús események bő kommentárjait napról-napra pontos térképekkel kiséri. ami még emelte közkedveltségét. A Pesti Hirlap előfizetési ára: 1 hóra 2 K 80 f., október-decemberi negyedévre 8 K. A Pesti Hirlap és a Divat Szalon együtt negyedévre 11 K. A Pesti Hirlap és a Képes Újság negyedévre 11 K. A Pesti Hirlap előfizetési ára az Érdekes Újság Háborús Albumával egy hóra (egy sorozat) 4 K 80 t. Az előfizetési összegeket legcélszerüb postautalványon küldeni meg a Pesti Hirlap kiadóhivatalának: Budapest, Vilmos-császár-ut 78.

— Felemelt postadijak. Úgy a belföldi forgalomban, mint az Ausztriával és Németországgal való forgalomban drágább díjszabás lép étetbe október elsején. A levél bérmentesítési dija a belföldön a távolsági forgalomban 20 grammért 15 f, minden további 20 grammért 5 f, a levéllel egyenlő díjszabás alá esik a zártlevelezőlap dija az eddigi 5 í helyett 8 f, minden más levelezőlapot 10 f-el kell bérmentesíteni a nyomtatvány dija a belföldi forgalomban 10 grammig 2 f, minden

más nyomtatvány dija 50 grammonkint 3 t. A nyomtatvány legmagasabb súlya 2000 gramm. Az üzleti papír bérmentesítési dija 50 grammonkint 5 t. Ajánlási dij mindenféle forgalomban 25 f. A pénzeslevelek legkisebb dija 60 f, és frankókényszer alá esnek. A csomag dija értéknyíl- vánitás nélkül 5 kg-ig 70 f, 10 kg-ig 150 f, 20 kg-ig 360 f. Ez a díjszabás csak a belföldre áll. Ausztriába és Boszniába 5 kg- ig 80 í-el Németországba 5 kg-ig egy K- val kell tehermentesíteni a csomagokat. Az értéknyilvánitással ellátott csomagokért a sulydijon fölül értékdij is jár. A postautalvány dija a belföldön 10 K-ig 15 f alapdijból és az utalvány összegének minden 50 K-ja, vagy ennek töredéke után 5 í értékdij alakul. Németorszába szóló postautalványokért a dij 50 K-kint 25 fillér.

— Egy koronás bankó. Az aprópénz hiány nem akar megszűnni az eddigi intézkedésekre. Nem segített a bajon a forgalomba bocsátott vaspénz sem, az igaz, hogy elenyésző keveset láttunk belőle e vidéken. A 2 koronás bankó feldarabolása pedig, mihelyt a beváltás csak tekintélyes levonással volt eszközölhető, abban maradt. Most az egy koronás papír pénz kibocsátása került szóba s mint beavatott helyen beszélik, már folynak is e részben a tanácskozások s legközelebb a dolog már a megvalósulás stádiumában lesz. Az utóbbi időben, hogy gyakrabban láthatunk a forgalomban német birodalmi pénzt, közte 1 márkás papírt is, igazán csak csodálkozni lehet, hogy mi lehetett akadálya annak, hogy eddig ilyen kis csinos bankókkal mi ellátva nem voltunk.

— B. u. é. k. 5677. f. hó 28-án ünnepelték izraelita vallásu polgártársaink Mózes törvénye szerint az újévet és pedig az irás szerint az 5677.-diket a világ teremtése óta. A két egymásutáni napra terjedő ünnep istentiszteleteiken zsuffolásig megtelt a templom a helybeli és vidékről is eljött hívekkel. — Október hó 7-én pedig hasonlóan szigorú böjttel összekötött ünnepje lesz az izraelitáknak a főm Kippur.

— A must ára. Megindult az idei borvásár. Az eddig elért legmagasabb ár 190 K hl.-ként mustként átvéve a szőlőben. Valószínűleg felmegy az ár 2 K-ig. A szüret idejét okt. 1-én határozták meg.

— A talan-telen napok. Maholnap minden napnak meg lesz a maga külön törvényes sajátossága, még pedig passzív értelemben. Minden héten szerdán, pénteken husttalan, minden héttőn zsirtalan nap van. Ezután jönnek valószínűleg a tejtelen, vaj- talan, tojástalan. Persze mindig csak kimondottan törvény szerint talan-telen, mert aztán általában minden napra 6—7 ilyen hiányzó rag jut az embernek vagy a nincsen, vagy a drágaság okából. Hiszen vagyunk mi már régebb óta rizstelen, darát - lan, petroleumtalan, füsttelen, s nagyon gyakran sótalan és sokan közülünk örökösen pénztelen állapotban. Lám-lám még a ragoknak is, hogy feljön a divatja, nem kell hozzá egyéb egy 2—3 éves világháborún ák

— Az órák hátraigazitása. Azon az egyszerű módon, amiként ápr. 30. és május 1. közti éjjelen éjfélkor az órákat egy órával előre igazítottuk, úgy fogjuk, a kereskedelmi miniszter rendelete élteimében, a szeptember 30-ról október 1-re hajló éjjelen 1 órakor óráinkat 12-re visszaigazi- tani, vagy pedig — kinek ahogy tetszik — éjfélkor az óráinkat 60 percig állani hagyjuk, s megindítva visszaesünk ismét a középeurópai időszámításba. Amilyen köny- nyen keresztül estünk a májusi előre igazítás furcsaságán, éppen olyan könnyen vagy még könnyebben beletörődünk ebbe is.

— Pénzügyminiszteri rendelet. A m. kir. pénzügyminiszter az illetékes pénzügyi igazgatóságok utján utasította Csanád, Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, Alsó-Fehér, Kisküküllő, Nagykü- küllő, Maros-Torda, Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka, Kolozs, Szilágy, Bihar, Szatmár, Mármaros, és Bereg vm. területén működő adóhivatalokkal, hogy németbirodalmi fizetési eszközöket (pénzérmeket, bankjegyeket, birodalmi pénztári jegyeket és kölcsönpénztárjegy eket) 1 Márka egyenlő 144 fillér értékben fizetés és át-