Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
Nagykárolyt 1916. augusztus 20. 34. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová alap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: 0300 NAGYIÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: OR. ANTAL ISTVÁN SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JÁNOS FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Ó boldog Győr! Egyik fővárosi napilapunk néhány nappal ezelőtt hosszabb cikkben ismertette Győr városának a háborús esztendőkben működő közigazgatási és társadalmi intézményeit, tárgyalta behatóan az ezen intézményekkel elért eredményeket és általában a polgárság helyzetét, életmódját. Tagadhatatlanul irigység és keserűséggel tölti el az embert, mikor ezt a részletes ismertetést végig olvassa. Olyaníéle benyomás kél az emberben, mintha ez a derék város nem is Magyarországon volna, vagy mintha Magyarország nem is viselne már harmadik éve egy rettenetes világháborút. Hol állunk mi Győrhöz képest? Talán Győrött kétszer van nyár egy évben, talán Győrött van a mesebeli Eldorado ? vagy talán Győrt nem is emberek kormányozzák, hanem istenek és polgárainak mindenike bölcs, dúsgazdag és kiíogástalan jellemhös? Nem úgy van. — Csodák ctt sem történnek, ott is emberek laknak és kormányoznak, emberek alkotják a társadalmát, de igazán emberek vezetik is, mint ahogy igazán emberek azok is, akiket ebben a nehéz időben a jó sors a város ügyeinek vezetésére is a polgárság kiváló szerencséjére kijelölt. Vége hossza nincs a sok jeles intézménynek és • hosszú sorban következnek azok a nagyszerű intézkedések, melyeket a város közigazgatása a megélhetés köny- nyebbsége és a viszonylagosan is kimagasló általános jólét érdekében érvényesítettek. Bizonyára ott a városi hatóságok nem törik azon a lejüket, vajon lent miként vannak megelégedve velük, hanem elsősorban és különösön azon, hogy miként teremthetnék meg a legnagyobb megelégedést és hogy tudnának minél nagyobb jólétet varázsolni ebbe a szép városba. Na és társadalom működése! Hallottunk már szép dolgokat más helyről is, Borsodmegye jó hire is általánosan ismeretes, vannak városok is még, ahol szobrokban megörökítendő dolgok történnek. Mint ezeket valamennyit, úgy bámuljuk a jó Győrieket is. Vagy talán csak természetes dolgok ezek mind és csak nekünk tűnnek lel, akik nem is hittük, fogalmunk sem volt, hogy igy is lehet. Milyen árváknak, elhagyatottaknak érezzük mi magunkat, Iia ezt olvassuk, szinte szerencsétleneknek, akiket csak szánni lehet, majd hogy kedvünk nem kerekedik elköltözni erről a vidékről. Óh boldog Győr! r Ä Haditermény r.-t, kirendeltsége. A Haditermény r.-t, Szatmár- és Szilágyvármegyék és Szatmárnémeti szab. kir. város területére kirendeltséget létesített, melynek székhelyéül Nagykároly várost jelölte ki. A kirendeltség vezetőjévé Szeghő József urat, helyettesévé báró Vé- csey Béla urat nevezte ki. A kirendeltség működését már megkezdte, hivatalos helyiségei a nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank palotájában vannak, interurban telefont vezettetett be (száma 106.) A malmosoknak körlevelekben adta, tudtára létezését, kioktatva őket az őrlesre vonatkozó miniszteri rendeletekre. Kérdést intéztünk ezirányban Szeghő úrhoz, a kirendeltség főnökéhez, hogy mi a tulajdonképpeni rendeltetése a kirendeltségnek. Szeghő ur, mint megyénk, sőt mi több, városunk szülöttje, a körzete ügykörébe vágó feladatokról a következő felvilágosítást adta: A kirendeltség az ellátatlan polgári lakosság lisztszükségletének biztosításával kapcsolatos feladatok megoldására létesittetett. Ezen célból nehány magasőrlésre berendezett közép malommal kötött a Hi T. igazgatósága szerződést és ezek részére bizonyos meghatározott körzetben vásárlási jogot engedélyezett, ezenkívül, ezen malmokba utalja a kirendeltség a vámmalmok összegyűjtött vámkeresményeit is, hogy igy ezen u. n. körzeti malmok örlőképességüket kihasználják. Az őrleményeket a belügyminisztérium által megállapított kontingens keretén belül legelsősorban azon törvényhatóság lisztszükségletének fedezésére fogja a kirendeltség a hatóság rendelkezésére bocsátani, ahol a malom telepe van. Magát a lisztelosz • tást a törvényhatóságok fogják intézni. Igyekezni fogunk azonban a lisztelosztásra nézve az alispán urakat rábeszélni, hogy ne egyes hatósági lisztelárusitó helyek szerepeljenek a liszt szétosztás centrumaiként, hanem a régi békés idők állapotának megfelelő módon, megfelelő ellenőrzés mellett az elárusitást füszerkereske- dők végezzék. És mégegy főczél lebeg tisztelt barátunk szeme előtt. Erre elég, ha felemlítjük, hogy szobájában ilyen felirásu táblát láttunk : »Változtassuk át a bánat könnyeit örömkönnyekre!« »Adakozzunk a hadiárvák javára.« Saját beismerése szerint több ezer koronás gyűjtéséről számolt már eddig is be a »Központ.« Szeghő és báró Vecsey urak munkájához sok szerencsét kívánunk, de elsősorban lisztet a lakosságnak. Ä mezőgazdasági fölmentések meg' hosszabbítása. A honvédelmi miniszter az őszi szántás-vetési és egyéb fontos gazdasági munkálatokhoz fűződő közgazdasági és katonai érdekekre való tekintettel íelhatal- mazta a j. főszolgabírókat, hogy a most liindenburg népszerűsége. Irta: Radó István. Elvitathathatan tény, hogy fEndenburg ma a legnépszerűbb ember a kettős szövetségben, de tény az is, hogy Hindenburg neve még az ellenséges országokban is a legíisztel- tebb nevek közzé tartozik. Hindenburg azoknak a ritka embereknek egyike, akik három nap alatt megszerezték a halhatatkuságot. Nincs olyan nap, hogy a német, osztrák és magyar sajtó hasábos cikket ne hozna róla ; ahol arcképét vetítik színházakban, — mulatóhelyeken — ott felállásnál és zajos tapssal ünnepli a közönség a háború legnagyobb hősét. Népszerűségére azonbri mi sem jel’em- zőb jobbár., m:nt az áradatként hozzáérkező levél, amelyet a német ’okosság m’nden rendű és rangú tagjU i nak nel '. É levelek között természetesen legkedvesebbek legbájorab- bak és H'-idenburg nepszei őségére legjellemzőbb azok, amelyeket iskolás leányok Ének nek*. A khönigshüEei isko’a tanítónője néhány ilyen levelet egy ber!:c: szerkesztőség rendelkezésére bocsájtoti. A kis leánvok nagyobbrészt KÖDigshsítében (Kelső Szüéziában) laknak, amelyet tudvalevőleg szintén veszélyeztetett az orosz iváozió. K, Edit igen udvariasan igy ir a marsallnak ; Igen tisztelt Hindenburg Ur 1 Nagyon köszönöm Önnek, hogy oly ügyes és hazánkat oly jól megvédelmezte. Remélhetőleg nem jön többé ellenség országunkba. Mi jól megvagyunk védve A Réden- hegysóg felett gyakran láthatók repülők. De ezek nem ei’enségesek. Amikor a nagy győzelem volt, nem volt előadásunk. Mindenütt fellobogózták a házakat. Most is lobogódisz- ben á1 lanak. Éljen jó egészségben és csak püfölje el őket. S. Katalin igen érdekes köszönőlevelet Kt Hindenburgnak : Igen tisztelt Hindenburg Url Ön mór nagyon .öreg és mégis oly sok oroszt ejtett foglyul. Én nagyon örülök, ha az oroszokat elfogják. Naponta imádkozom, hogy ne veszítsünk. Ha az Isten mindig ilyen nagy győzelmekkel ajándékoz meg bennünket, ekkor bizonyába nem fogunk veszteni. Amikor 10,f .0 oroszt ejtettek foglyul, ..nem volt előadás az iskolában. Ezt csak Önnek és kitűnő katonáinak köszönhetem. Most is a nagy győzelmek után szünetelt az előadás. Kérem szépen fogjon el nemsokára megint oroszokat és ne hagyja magát agyonlőni a bolond oroszoktól. önt is üdvözlöm sokszor. De nemcsak gyermekek, hanem asztaltársaságok, egyletek városok keresik fel Hmdenburgot Írásaikkal, úgy hogy például az újévi üdvözleteket nagy ruhakosarakkal szállították Hindenburg dolgozószobájába és adjutánsai valósággal képtelenek reá, hogy | mindezt a sok levelet felolvassák. Szászország belügyminisztériuma kényteten volt ez ellen az anomálja ellen hivatalos kommünikében szót emelni. A kommüniké a maga szárazságában is jellemzi Hindenburg népszerűségét és a következőkép hangzik : „Rosszalással kell megállapítanunk, hogy a keleti főhadiszállásra való céltalan irkálás már valóságos sporttá fajult. Senkinek sem lehet kifogása ha kivételes esetekben, vagy ünnepélyes alkalmakkor valaki Hindenburgnak hódol, azonban ha egy törzsasztal Hindenbur- got levelezőlapon értesíti, hogy poharát épp most ő rá ürítette, hogy egy kuglizóklubb jelenti neki, hogy megvette arcképét, az kíméletlenség. Mert azt, aki keleti határunkon áll őrt, nem szabad nagy munkájában semmiségekkel zavarni. Amikor tudjuk, hogy Hindenburg környezetének naponta olyan papiroshegyen kell keresztülesnie, amely egész a szoba menyezetéig ér, megállapíthatjuk hogy ennek a dolognak véget kell vetni. Aki a marsall iránti háláját ki akarja fejezni, tegye azzal, hogy hadseregének működését bizalommal, nyugalommal, takarékossággal támogatja otthon. Ennek Hindenburg mindenesetre jobban fog örülni, mint mindennap egy waggon képeslapnak. De nemcsak ezek a levelelek, hanem más is mutatja Hindenburg népszerűségét. Számos város vetekszik nevéért, tortákra teszik a monogrammját parfaitkból kialakítják bajuszos arcát, szivarokon, cigarettákon, tollszárakon, gyapju-alsoruhákon látható arcképe.