Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-06 / 32. szám
SZATMARMEG YEI KÖZLÖNY hoz legközelebb eső intézet munkaközvetítőjét kereshetik fel. — A lisztadagok csökkentése. Sándor János belügyminiszter leiratot küldött Nagykároly város polgármesteréhez, melyben figyelmelmezteti a várost arra, hogy a lisztküldemények elszállítása késedelmet fog szenvedni, tehát megtörténhetik, hogy napokon át hiába vár lisztküldeményekre a város. Szőlitsa tel tehát a polgármester a város lakosságát arra, hogy meglevő készletével mindenki takarékosan bánjon. Bizzunk közönségünk hazafias szolidaritásában és áldozatkészségében. — A honvédelmi miniszter rendelete. A honvédelmi miniszter a mindegyre ismétlődő esetekből kifolyólag és a fennforgó kétségek eloszlatása végett felhívja az illetékes hatóságok figyelmét, hogy a hadsereg kötelékében a harctéren szolgálatot teljesítő egyének szabadságolása, felmentése, felváltása és felcserélése tárgyában csakis a kibocsátott ezirányu rendeletek értelmében járjanak el. — Alakuló közgyűlés. A nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank R. T. alapításában uj ház és töldértékesitö részvény- társaság van városunkban alakulóban, mely társaság ma d. e. tartja alakuló közgyűlését. — Rendőrségi hírek. Zakharia Stefán Pavizof szatmári lakos szerb pék feljelentést tett, hogy ismeretlen tettes a vasúti állomáson julius hó 31-én mikor jegyet akart váltáni, 120 koronát tartalmazó pénztárcáját ellopta. A rendőrség a tettest ugyanaz nap Nádai Miklós érmihálytalvai lakos szabadságolt katona személyében kinyomozta, kinél a pénzt megtalálta s a tettest letartóztatta. Bürger Salamonná, feljelentést tett, hogy jul. 28 án a heti vásáron Szilágyi Mari és Demeter Juliánná minden ok nélkül nekimentek, öt össze verték s a segítségére siető kis fiát úgy megverték, hogy súlyos sérülést szenvedett. Nevezettek ellen az eljárás a bíróságnál folyamatba tétetett. — Voller István nagykárolyi lakos feljelentést tett hogy ismeretlen tettes az Akácfa-utcai 1. sz. alatti lakásáról ló pokrócokat ló szerszámot és ruhaneműt ellopott. Gyanú az ugyanazon udvaron beszállásolt lóápoló katonára irányult, aki a városról eltávozván, nyomozása iránt a katonai hatóság megkerestetett. — A helybeli Banhofkom- mandó feljelentést tett Leon Becher menekült galíciai jelenleg nagykárolyi lakos ellen, hogy nevezett mikor őt az őrtálló katona jul. 9-én az állomásról kiutasította Leon Becher a katonát fejbeütötte s ezután az állomásról elszaladt. Nevezett ellen hatóság elleni erőszak büntette címén a nyomozás folyamatba van. — A vasból készült huszfilléresek. A hivatalos lap elseji számában, tehát most már hivatalos helyen jött meg a hire, hogy a magyar és osztrák kormány ötven millió korona értékű húsz fillérest fog vasból veretni, melyből nekünk Magyarországnak 15 millió korona értékű jut. Egy kgr. vasból 300 drb. 20 filléres telik ki. — Még e hónapban lesz szerencsénk találkozhatni az uj pénzzel, amelyről azt hisz- szük, hogy nagyon forgalmas lesz,_ mivel ezt csak talán nem fogják eldugdosni. — Az eddigi nikkel huszfilléresek 1917. év január elsejével kiesnek a forgalomból. — A harmadik háborús vadászati szezon. Nehezebb körülmények között, mint eddig de talán nagyobb vadböséggel és jobb kilátásokkal most már a harmadik háborús vadászati idény vette kezdetét. A rendes kiadásokon kívül is drága passzió lesz az idén a vadászat; puskapor, töltény nehezen és méregdrágán kapható, de ezeken kívül a hajtok sem fognak az idén 20—30 krajcárért egész nap szolgálatba állani, mert még a gyermek is 5—6 K-ás napszámhoz van szokva. így aztán nem lehet csudálkozni, ha a nyúl pecsenye sem lesz olcsóbb, mint egyéfib husnemü. — A cigarettazók nyomora. A gyártási nehézségek és a szálitási viszonyok folytán a cigarettadohány és a kész cigarettakészlet csáknem teljesen kifogyott községünkben. A beszerzés csak hosszabb 1 idő múltán és erősen korlátolt mennyiségben válik lehetővé. A szenvedélyes cigarettázó ezt nem bírja kivárni s mit tehet pipát vásárol és duzzog vagy pedig teljesen lemond erről az élvezetről s adja ezzel a kénytelen cselekedetével a bölcset, aki eddig tévelygő rabja volt egy csúnya szokásnak. — A tudósok sem tudták eldönteni, hogy ez a lemondás javára szolgál-e az illető egészségének, de hogy a zsebére jótékony hatást gyakorol vele, azt a tudatlan is bölcsen tudja. — Nem hívják be a felmentetteket. Az elmúlt hónap vége felé egy katonai lap nyomán hire terjedt, hogy a felmentetteket sorban be fogják hívni kiképzésre és pedig első sorban a fiatalabb korosztályúakat. A híradás után nyomban illetékes helyről megjött a cáfolat, mely szerint a felmentettek nyugodtan végezhetik polgári teendőiket, mert behívásuk ez idők szerint nincs tervbe véve. — A termények hatósági ára. Az uj maximális árak két időszakra vannak megállapítva és pedig f. évi dec. 15-ig és az ez idő utáni időszakra. A mi vármegyénk árai a következők : Dec. 15-ig — azután Búza......................... 41-50 — 3?50, Rozs és kétszeres . 33'50 — 30'50, Árpa.........................33’-30—, Za b ........................ 40-- 37-— átvé tel helyén, zsák nélkül. Aki ezeknél az áraknál magasabb árat kér, vagy ad, hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. — A vevő nem büntethető, ha a követelt magasabb árat a rendelet ellenére megfizette ha az eladót a hatóságnál feljelenti. Csizmák és cipők körül. A háborús drágaság szinte már megszokott nyomorúsága közt is mind több- több panasz hangzik a lábbeli drágasága miatt, hiszen erre mindenkinek szüksége van, mindenki érzi tehát e drágaság nyomasztó voltát, mindenki jajgat, panaszkodik, de — fizet. Panaszra csak az megy, akinek a drága pénzen rongyot adnak s az feltűnő rövid idő alatt tönkremegy. Ilyen alkalommal lehet aztán bepillantást nyerni, hogy drágaság mögött bizony kapzsiság és tehetetlenség húzódik meg. Mert nemcsak a nyersanyag drága, de munkadijul és nyereségül is olyan horribilis összeget számítanak tel, mely az általános drágasággal sem áll arányban. Azt tartjuk, hogy mig a legfontosabb élelmi cikknek, a búzának az ára kétszeresét se teszi ki a háború előttinek, addig nem indokolt, hogy az iparos vagy bárki tízszeresét kívánja az eddiginek munkadijul vagy nyereségül. Ha a háború előtt elég volt 4—5 K kereset egy csizmán, miért kell most 30—50 K? Két jellemző eset került tudomásra mostanában. Egyik Szilágysomlyón történt : a rendőrkapitány árdrágításért 200 K-ra büntetett egy ottani czizmadiát, aki 120 K-t vett egy pár csizmáért, mely négyhét alatt tönkre ment. A szakértők kertelő vallomása alapján is meg volt állapítható, hogy az összes anyag legfeljebb 72 K-ba került, tehát 48 K tiszta haszon volt egy pár csizmán, ez pedig se nem tiszta, se nem polgári haszon, mert ha a háború előtt 8 K volt a haszon (de a csizmadiák jól tudják, hogy annyi se volt) annak háromszorosa ma is elegendő, de 6 szorosa már nem indokolt, tehát büntetendő árdrágítás. A másik eset Tasnádon került a járásbíróság elé. Pár hónap előtt egy kis .paraszt női csizmát (mely nem volt nagyobb egy gyermekcsizmánál) 64 K-ért adtak el s ennek talpa két napi használat után tönkrement. Az eladó azzal védekezett, hogy ő kijelentette, hogy a talpért nem felel s a tímár, cipész és csizmadia szakértők igazolták, hogy ez a felelősség kizárás manapság szokásos. A biró azonban ezt nem vette figyelembe azzal az indokolással, hogy az ilyen eladás uzsora jellegével bir, a vevő kényszerhelyzetének kihasználása, magas áron olyan árunak eladása, melynek hasznavehetőségét se garantálja az eladó. Kötelezte az eladót a csizma visszavételére, az ár és perköltségek megfizetésére. A tárgyalás során meghallgatott szakértők azt igazolták, hogy a csizma anyagának maximális ára 26 K, tehát munkadijra 38 K jut. Igaz, hogy a szakértők azzal enyhítették véleményüket, hogy maximális áron nem lehet anyagot beszerezni, de a tényleges beszerzési ár nem .ellenőrizhető s azt egyik iparos se tudja, vagy akarja kimutatni, e nélkül pedig ki vagyunk szolgáltatja az odadobott frázisnak: hja, a nagykereskedőtől kapjuk drágán az anyagot ! Inkább semmit, mint drága pénzen rongyot áruljanak iparosaink s arányosítsák munkadijukat a fő élelmicikk, a búza árához. Ismételjük nemcsak az iparosoknak, de mindenkinek : ne szabjuk nyereségünk vagy munkadijunk mértékét ahoz, mintha azt egészben rizsre, kávéra, datolyára, szegfűszegre, vagy éppen szappanra kellene költenünk s akkor a háborúban is békén és tisztességesen meg tudunk férni egymás mellett. Laptulajdonos : RÓTH KÁROLY. jjQ^ \ PSZSGÖGYÁ8TELEPE: PÉCS. oooo FŐRAKTÁR: BUDAPEST, SZÉP-UTCA 3 O-J Hrigyes Főherceg ö császár és királyi Fensége, Salvátor-Lipót Fö~ herceg ö császár és királyi Fensége és a Nemzetközi Hálókocsi és Európai Expressvonat Társaság szállítója. Sport grand Vin Sec. Casino Extra Sec. Vilmos Császár Sec (savanykás). Legnagyobb lerakat Nagykárolyban a
