Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-10 / 2. szám

S 7 A T \1 A R M E r, Y E I KÖZLÖNY tűnik, hog}’ egy tehetséges színész. Jenöfty jenö mint Kreutzer nagyszerűen alakított. Csütörtökön Karinthy Frigyes humort - .keltő darabja a »Gépiró kisasszony« ke­rült előadásra. A darab egy életből meri tett jelentéktelen cselekmény körül szövő­dik, de annál nagyobb bonyodalommal fe­jeződik be. Tekintettel, hogy már Buda­pesten gyengébb elismerésben részesült, a J vidékre is olyan körútra indult, hogy a 1 közönség sokat nem várhatott a darabtól és hogy a mi színházunkban mégis kivá­lóan sikerült, elsősorban a sikeres rende­zésnek tudható be. Maguk a szereplők is igyekeztek, hogy a szép számú közönség előtt a legjobb előadást produkáljanak Hálás és derűt keltő szerepet játszott Neményi Lipót, mint a kuriozus Torma- esek. Játékából kitűnt, hogy mint tehetsé­ges művész, szerepét gondosan áttanul­mányozza és hogy kiváló tehetségét min­denkor jól tudja a színpadon érvényre juttatni. Úgy megkacagtatta a közönséget, hogy csak úgy hömpölygött a nevetéstől az egész nézőtér. A közönség humoros játékáért lelkes tapssal adózott. Szendrö Gyula, mint dr. Vértes a szerelmes ügy­véd különösen kitüntette magát. Szimpati­kus megjelenésével és kedves játékával -óriási tetszést keltett. Ezen az előadáson non plus ultra volt Szalay Ilonka. Játéka megnyerő és általános tetszést kelt. Te­hetséges művésznőt látunk benne. Az előadás sikerét emelte Jenőfiy Jenő, Barabás Ella. (Z. b.) Hírek:« — A főispánná látogatása a m^nekü fék­nél. Csaba Adorján né, ki oly nemes áldo­zatkészséggel és lelkességgel támogatja a katonák és a hátramaradottak javát célzó mozgalmát, nem feledkezett meg azon szegényekről sem, kik városunkban a téglaégető kemencék odúiba és a tégla- színekben eszik, a menekülés keserű ke­nyerét Hétfőn i. e. dr. Velzák Ede és Madarassy Gyula társaságában megláto­gatta a szűkösen élő menekülteket, akik között szám szerint 490 ember között sze­mélyes közreműködése és felügyelete mel­lett mindenkinek kenyeret, szalonát, .diós kiflit és egyéb tésztákat osztott szét Etel- nemüeken kívül nagymennyiségű ruhane- müeket, trikókat és egyéb meleg ruhákat osztott szét köztük a jóságos főispánná. Többekkel elbeszélgetett, érdeklődött vi­szonyaik felöl. Vigasztalta őket s meg­mondta, hogyha bármire szükségük lenne, bizalommal forduljanak hozzá. A szegény, nyomorúságosán élő embereket mélyen megillette a főispánná kegyes látogatása -S hálásan éljenezve köszönték jóságát. — Eljegyzések. Rajkovits Ferenc hon­védhadnagy eljegyezte Mangold István butorgyáros kedves leányát: Irmust. — Papp Zsigmond máv. távirdász jegyet váltott Nagy Antal polgártársunk kedves leányával: Rózsikával. — Özv. Gróf Károlyi Istvánná a Vörös- Félhold elnöke. A közös cél, melyért harco­lunk, még közelebb hozta egymáshoz a magyar és török testvérnépet E közele­désnek egyik eredménye a közös hadvi­selésből lolyó közös sebesült és beteg- ápolási akció vezetése. így alakult meg magyarországon is a Vörös-Félhold egye­sület, melynek nagybizottsága városunk nagyasszonyát özv. gróf Károlyi Istvánnét választotta "meg elnökének. — Uj kórház. A helybeli Vöröskereszt egylet uj kórházat állított fel városunkban. A Matolcsy-téle házban teljesen felszerelt, 30 ágyas kórházat helyezett üzembe. Az élelmezést ugyancsak Papp Béláné vál lalta el — A népkonyha magnyitása. Vasárnap déli 12 órakor nyitották meg a helybeli ! népkonyhát a szokásos formalitások mel- I lett. Nagyon természetes, hogy a szegé­nyebb néposztály már nehezen várta ezen áldásos intézmény7 működésének megkez­dését. — Felhívás. Felhivatik a város közön­sége, hogy a mai naptól számított 8 nap alatt legkésőbb tehát 1915.jan. 13-ig bezá­rólag a saját vetőmag és gazdasági szük­ségletén felül levő egész zabkészíetét, ki­vétel nélkül mindenki írásban vagy szóval a városházánál a főjegyzői hivatalban je­lentse be. Akinek Szatmárvármegye terü­letén több község határában van készlete, összes készletét annál a községi elöljáró­ságnál jelentse be, a melyeknek működése területén készletének nagyobb része fek­szik, a többi elöljáróságot pedig értesítse, hogy a bejelentést mely községi elöljá­róságnál tette meg. Nagykároly, 1915. jan. 5. Debreczeni, polgármester. Ajánlat csati üeresüedőü részére ! Raktáron van nagymennyiségű ka­tonai téli alsóruházat Tricotáruk Harisnyák Keztyük Lábszárvédők Sweaterek Shawlok Hósapkák stb. stb. legénység es tisztek részére, eredeti olcsó gyári árakban. Guttmann és Fekete kötött és szövött áruk nagykereskedése BUDAPEST, VI., Ankerpalota. — Gyászeset. Cukor Márton az „Első Nagykárolyi Mügőzmalom R.-t.“ egyik igazgatóját és családját súlyos csapás érte. Neje szül. Kaufmann Iza f. hó 2-án éjjel 11 órakor élete 52-ik, boldog házasságá­nak 32-ik évében váratlanul elhunyt és hétfőn délután nagy részvét mellett téte­tett 'örök nyugalomra. Schönfeld Lázár főrabbi megható beszédben méltatta az elhunytat, mint példás feleséget, páratlan anya és nemesszivü rokont, ki a szegé­nyeknek is gyámolitója volt. . — Ismétlő betegápolási tanfolyam. A má­sodik Vöröskeresztes betegápolónői tan­folyam hallgatóival ismétlő tanfolyamot tart dr. Sternberg Géza kórházi főorvos. Az önkéntes ápolónői tanfolyam hallgatói már nagy gyakorlatra tettek szert a betegápolásban Elméleti tudásuk kiegé­szítése és mélyítése céljából a tantolyam önzetlen buzgalmn vezetője és a Vörös- kereszt egylet kiváló lelkesültségü, fárad­hatatlan munkása, dr. Sternberg Géza kórházi főorvos ismétlést rendez, mely­nek befejeztével vizsgálatot fog tartatni. — Kérelem a város t. közönségéhez. A vm. fiai közül mintegy 6909 katona van, Egerben, akik még téli ruhával ellátva nincsenek és mivel ezek még a harctérre vonulásuk előtt felruházandók volnának, kérem a város t közönségét, hogy téli ruhaneműt (hósapka, térdmelegitő, csukló­védő, mellény, téli alsó in£ és lábravaló) a főispáni hivatalhoz helyben, vagy a m. kir. szatmári 12. népfelkelő gyalogezred parancsnokságához Eger, elküldeni szíves­kedjenek. Debreczeni, polgármester. — C/aszeset Özv. Földessy Györgyné szül Kürthy Mária f. hó 2 án életének 73-ik évében elhunyt és hétfőn nigy rész­vét mellett tétetett örök nyugalomra. — Kitünteiés. Ö felsége a király Zeit- ner Ödön honvédszázadosnak — az ellen ség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásáért — a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet adományozta. — Figyelem. Garai Pál müfog-specia- lista értesíti Nagykároly uriközönségét, hogy f. hó 26-tól kezdve minden szombaton a Magyarkirály szálloda 15. sz szobájában tartózkodik és olcsón felelősséggel készít rágóképes müfogakat, arany-platina koro- n lkat. — A kenyér. Alig lépett életbe a kenyér- liszt keverésére vonatkozó rendelet, egy­szerre ezer felöl hangzik fel a panasz ar­ról, hogy a kenyér, — melyet mindjárt hadikenyérnek nevezett el a mi polgársá­gunk — ehetetlen rósz. Valahol tehát baj van a kréta körül, mert hogy a mi drága búzánkból, melyet 39 százalék tiszta árpa, vagy tengeri liszttel keverünk, ne lehessen jóizü kenyeret sütni, lehetetlenségnek tart­juk. A baj vagy a lisztnél, vagy az elké­szítésnél kell, hogy legyen. Hogy a péktől vásárolt kenyér nem jó, azt még megér- tenök, hiszen a mi mestereink eddig sem excelláltak a kenyérkészitéssel, de hogy a háziasszonyok is panaszkodnak, ez már jelzi világosan, hogy bizony hiba van, s azt hisszük, hogy nem járunk messze a való­ságtól mikor azt állítjuk, hogy bizony ná­lunk a kenyérsütés tudománya az utóbbi időben visszafejlődőben van, mert behatóbb utánjárás, erősebb kidolgozás, figyelmesebb munka mellett az úgynevezett hadilisztből is feltétlenül ízletes kenyeret lehet csinálni. Nincs azonban kizárva az az eset sem, hogy a malmok a hibások, s a lisztkeverés nem megy rendén egészen, különösen ab­ban a tekintetben, hogy a 70 százalék bú­zaliszt már maga is keverék, még pedig kitudja milyen keverék, amire bizonyítékul szolgál az is, hogy búza és árpa vagy ten geri liszt keverékből a kenyér nem lehet olyan barna, mint amilyen a mostani. — Alaptalan aggodalmak. A háború, ez a feneketlen gyomru szörnyeteg sokat fel­emészt, sokat többet között a szarvasmar­hából is, hiszen a harctereken naponta nagyon sok olyan katona eszik kétszer húst, aki a békés világban egy télen át sem evett kétszer, különösen marhahúst. Nem csoda tehát, hogy a töldmivelésügvi miniszter komoly figyelemmel kiséri a fo­gyasztást, s elrendelte a szarvasmarha ál­lomány összeírását, melynek foganatosítása egyes vidékeken már folyik is. Alig ter­jedt el az összeírás elrendelésének hire, spekuláns üzérek jelentek meg a falvak­ban, kik azzal ijesztik a gazdákat, hogy azért van az egész összeírás, hogy az ál­lam a felesleges marhát elvehesse, meg­válthassa a hadsereg számárat — igy te­hát a minél hamarabb, szabad kézbőrvaló eladást ajánlják, s akár rögtön a vásár megkötésére is készek. xA. háború hié nái­Mindennemii ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! Hauüel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöü-utcza 59. sz. Bármily kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom