Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

Üagfkároly. !9i5. februéi' 14 7, szám XLI. évfolyam, SZERKESZTŐSÉG É3 KIADÓHIVATAL i! cvá a lap szellemi es anyagi részéi illető közlemények küldendők : (noo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szán. oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ ü ft. ANTAL i S T y A 5 SZERKESZTÉSE!'! FELELŐS : ZOLTÁN B £ Ki Ő FQMUNKATÁRS 0000 MEGJELENIK MINŐÉN VASÁRNAP 0000' ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 X, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közhiteinek, o „Nyütfr-r“ sors 60 fillér. Hasznunk a háborúból Ma még' sokan groteszknek tartják ezt a mondást, ma még, mikor a háború folyamatban van s a lelkek kétség és bi­zalommal, hit és aggodalommal vannak tele, eszébe sem jut sokaknak arról a ha­szonról beszélni, melyhez mindnyájunkat a háború juttatott. Természetesen haszon alatt semmi szin alatt sem kell csak a csörgő garast érteni, mely egyiknek vagy másiknak a háború alatt ilyen vagy olyan módon meg • töltötte a zsebét. Ez a haszon meg lesz, akárhogy végződik a háború. A háború valódi és legnagyobb értékkel biró haszna az, mely tanulságok, tapasztalatok utján jut birtokunkba, mely közkincse lesz min­denkinek, mely irányt mutat jövő életünkben, átformálja felfogásunkat, kigyógyit hibáink­ból és megvilágítja utainkat egy helyesebb irány felé. Most még el sem tudjuk gondolni, hogy a háborúból mennyi ilyen hasznunk lesz^ Biztos tiszta haszon, melyre számíthat mindenki, aki nem bedugott fülekkel, be­hunyt szemmel éli ezeket a napokat. "Ennek a haszonnak első és a kimerít hetetlenségig bő forrása a tisztult ismeret - szerzés. Hazára, nemzetre egyaránt megbe­csülhetetlenül sokat érő lesz a jövő kiha­tásaiban az a világosabb látókör, melyben újra hozzá lógunk berendezkedni, melyben már egészen más ^szemmel lógjuk látni mindazokat, kikkel valamelyes viszonylatba akarunk kerülni. Aztán mivel ismeretszerzésre nem­csak nekünk, de másoknak is alkalmat adott ez a világháború, ezt^ is elkönyvel­hetjük a magunk javára, mert bizony ami hazánkat, nemzetünket eddig vagy hiányo­san, vagy félre, vagy egyáltalában nem ismerték. Mennyi kárát szenvedtük mi annak a hosszú időn át, hogy nem ismertek ben­nünket igaz ismerettel még azok sem, a kiknek nagy érdeke lett volna ez a meg- j ismerés, mennyi előnytől estünk el a bi | zalmatianság miatt. Mennyi keserűségben, mellőzésben volt részünk csak azért, mert nem voltak tisztában sokan a mi valódi értékünkkel. ; A messze külvilág, népek, nemzetek csak mint különlegességét kerestek fel s i egy felületes végignézés után éppen arról az értékes oldalunkról nem szereztek tu­domást, mely reánk nézve becses, előnyös lehetett volna, s amelyet, mint egy óiiási reflektor, most a világháború helyez tiszta megvilágításba. Ebből a háborúból, mint a választó vízből csilláin 1 ik ki a mi becsületességünk, a mi erőnk, s azok a képességeink, melyek eddig, mint a véka alatti gyertyafény, ho­mályban voltak. Nagy szükségünk volt nekünk erre. Nagy értékű kincset szereztünk mi ezáltal Kincset, melynek becsét megkét­szerezi a magunk megismerése,- melyhez ugyancsak a háború folyamán jutottunk. Mert bizony, mondjuk az igazat mi magunk sem voltunk teljesen tisztában magunkkal, hiszen mindnyájan csodálkozva állunk meg most bámulni azt az erkölcsi erőt, kitartást, áldozatkészséget de külö nősen azt a szinte hihetetlen teljesítő ké­pességet, mellyel helyünket megállották eddig s rendíthetetlen bizalommal vagyunk, hogy megfogjuk állani a jövőben is dere­kasan. Amint a nagy közre, hazánkra, nem zetünkre, ugv az egyes polgárokra is gaz­dagon kamatozó tőkét jelent a háborús élet utján való bőséges tapasztalat és is­meretszerzés Mennyi polgári erényünk csiszolódott fényesre ezalatt a félév alatt. Milyen meg telelő alkalom volt megismerni felebará­tainkat, polgártársainkat; megtanultuk egymást jobban megbecsülni, az önzést meggytilölni, az áldozatkészséget gyako rolni takarékosabban élni, gazdálkodni, alkalmunk volt az igazi hazafiságot meg­különböztetni a nagyon szaporodni kezdő, farizeuskodó hazafiaktól, akiket majd kifo­gunk Űzni magunk közül, mint tette Krisz tus a templomban a kutárkodókkal. Még folyik a háború, melyből hasz­naink máris megvannak az itt elmondot­takban is. Ez a hasznunk meg is marad minden esetben, de ha— amiről különben szent hittel vagyunk meggyőződve — dicső győzelemmel fogunk kikerülni belőle, ak­kor mindezekhez csatolhatni fogjuk még a győzelem reális kincsesházát, mely jólétet, boldogságot iog nyújtani mindenkinek. Ekkor jön el az igazi ideje annak, hogy a háború alatt szerzett tapasztalatainkat és ismereteinket uzsora kamattal jövedelmez- tessük elsősorban ellenségeinknél. Ezt nem remélni, hanem hinni kell! Ä kor igazgatási bizottság . pénteken tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklésével. Az üiés megnyitása és az elmaradt tagok iga­zolása után elnöklő főispán meleg szavak­kal parentálta el a bizottság elhunyt ér­demes tagját, )ékey Zsigmondot, indítvá­nyára emlékét a bizottság jegyzőkönyvileg megörök'teni s részvétét a családtagoknak kifejezni határozta. Ezután az alispáni je­lentés számolt be a műit havi események­ről és az ügyforgalomról. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a hadbavonultak és kiskorú gyermekeik fokozottabb védelme tárgyában kibocsátott körrendelet értelmében a szükséges intéz­kedések megtétettek, e tárgyban az elnök a mátészalkai és fehérgyarmati járásban tiszti értekezletet is tartott, majd a harc téren elesettek után maradó vagyontalan árvák tartása céljából telhivást intézett egyes vagyonos és áldozatkész egyének­hez, kik a vagyontalan árvák örökbefoga­dására vállalkoznának Az árvaszék elnöke az esetre is intézkedett telhivásilag, hogy a vagyontalan árvák nagy tömegének el­hagyottá nyilvánításával áz álfám amúgy is igénybe lesz véve, égy általa létesítendő alapra gyűjtést indított, az egész várme­Páncélos autók a harcvonalban. Bradley, a „The Automobile“ cimü ame­rikai szaklap párisi levelezője Írja az au.ók­nak a háborúban való alkalmazásáról : A páncélos autók, amelyek gépfegyve­rekkel vannak ellátva, továbbá túra kocuk, amelyeket páncél véd, ebben a háborúban a legfontosabb harci eszközök közé tartoz­nak. — A szövetséges seregek a háború elején nem rendelkeztek elegendő számban ilyen jármüvekkel. Franciaországban még a .béke idején alaposan foglalkoztak ugyan a páncélos-autók kérdésével, mégis mindőn a háború kitört, nem rendelkeztek elég, hadi­célra alkalmas ilyenfajta járművel. Több fi­gyelmet fordítottak az ágyukkal ellátott auto­mobilokra. Angliában is igen keveset tettek páncélos autók éj itésére és beszerzésére a béke idején. Tekintettel azonban arra a nagy- fr itosságra, amellyel a páncélos autók háború idején bírnak, buzgón elkövettek mindent a mulasztások pótlására. Pontos számadatod nem állanak rendelkezésre, annyi azonban bizo- nyos. hogy az automobilok százait látták ej ágyukkal és páncélzattal. Különösen az angol és francia tengerész brigádok vannak kellő számban most már ellátva páncélos-autókkal. A páncélos-autók ügyét még nem bírták oda fejleszteni, h >gy valamelyes egészen egyszerű modellről ehetne szó. Az autókba nem egy­forma nagyságú ágyukat építenek be. Arra a j tapasztalatra jutottak, hogy minden egyes j ágyúnak tüzhatását fokozni lehet, olykép, hogy összeköttetésbe hozzák egy automobil­szerkezettel. Ehhez képo't a páncélzat alakja igen sokféle. Az ágyú részére külön páncélos- tornyot alkalmaznak a hadi járműre. Vannak egyszerű teher-utók, amelyeknek mindkét ol­dalán páncéllemezek vannak. Nehézségekbe ütközött az autó hűtőkészülékét a golyók elől biztosítani, úgy azonban, hogy használhatósá­gát ez az ígyekvés ne kisebbítse. Ebhez ké­pest a hűtőkészülék előtt vagy mozgatható lemezeket alkalmaztak, vagy acélredőnyöket használtak, amelyek a kormányülésből kinyit­hatok és bezárhatok Valamennyi túrakocsi, amelyet a fronton használnak, legalább rész­ben páneélvédővel van ellátva, első sorban a vezető és a hütőszerkezet -részére. Sok auto­mobilt, amelyet arm a kelőt te. . vedetlenül hagy­tak, most páncéloztak, hogv az ellenállóké­pességét emeljék. Nincs itt szükség semmi­féle speciális konstrukcióra, sőt a védűpán- célnak oly egyszerűnek kell lenni, amilyen csak lehetséges, hogy nehézkességével ne c-ö Terítse az utomobil gyorsaságát :és moz­gékonyságát. Itt csak arról van szó, hogy a kocsit puskagolyók és srapnelszilánkok eilen biztosítsuk. Világos, hogy egy túra-kocsit grá­nátok ellen nem lehet megvédeni anélkül, hogy teljesen meg ne fősztanők á mozgé­konyságától. Legfontosabb természetesen a vezető vé­delme. Sok esetben domború védőfalakat tesz­nek mindkét részről a kormányok mellé, amelyek egészen a fej magasságáig '• nyúlnak. Ezek a védőfalak kíóinnikkelacélbő! készül­nek s legtöbbtiyira elegendő védelmet nyújta­nak az oldalról jövő támadások ellen, amc Ivek a leggyakrabban fordulnak élő; 1 Az el­lenség természetesen mindig elsősorban arra törekszik, hogy a vezetőt lőjje le. Ha sikerül őt megsebesíteni, vagy megölni, akkor már viszonylag könnyű elfogni a tiszteket, akik vele együtt utaznak, Pontosan kidolgozott mo­delleknél a páncél védő a kocsi egész oldalán végig húzódik. Falai oly magasak, hogy a bennünk- fejei,- ha az Tetők rend én ülnek Használjunk: hadisegély -postabélyegetI

Next

/
Oldalképek
Tartalom