Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-21 / 47. szám
It «TTl / / / ■It (ifi /j] I 7 if f //I /y / // / / Nagykároly. 1915. november 21. 47. szám. XLI, évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ilová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldt ndök : 0100' NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JÁNOS FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér. ....... i ■ -I-......— > 51 vég üezdete. Mikor az orosz hadvezetőség nagy erőfeszítéssel nagymennyiségű muníciót gyűjtött össze, és az angol francia had' • rők főparancsnokai lelkesfő hadiparancsokban jelentették ki, hogy most már megkezdődik az általános nagy offenziva, akkor az oszírak-magyar és német hadvezetőség egyszetre o.i hagyta mindkét harctéren az ellenfeleit. A nyugati harctéren elegendő katonaságot hagyott, hogy a hatalmasan megerősített védővonalakat emberrel ellássa, az orosz hadszíntéren, melyen az oroszok most már valóban felkészülten, v; ták a központi hatalmak seregeinek támadását, nem rohant neki az oroszoknak, hanem otthagyta őket. És egyszerre megjelent a központi hatalmak szövetséges áradata a Balkánon. Még mielőtt valahogy magához térhetett volna az entente diplomáciája, már megvolt a török-bolgár szerződés, utána megvolt az entente kudarca Szófiában és mire az entente külügyerei felocsúdtak é ■ elhatározták, hogy Szerbiát nem hagyják elpusztulni, már a kis Balkánország koro nája, fővárosa Belgrád elesett. Természetes, hogy ezek az efkésések, ezek a kudarcok alapjában megingatták az entente amúgy sem nagyon erős épületét. A vég kezdete az, ami ma az entente kebelében lefolyik Az első oszlop, amely kidőlt az entente épületéből, Del- cassé volt. Aki tudja azt, hogy ez a Del- - cassé beszelt tiz év óta leghangosabban Franciaországban a német-francia revanc- heról, hogy ez a‘ Delcassé ezelőtt néhány évvel, mikor az agaudi konferencia volf, majdnem háborúba döntötte már Európát és aki végül emlékezik, hogy a háború elején Delcassé külügyminiszteiré való kinevezése töltötte el félelemmel egész Európát, az értheti csak meg, hogy mit jelent Delcassé bukása. Inog má' az egész épület, melyet Delcassé, a közös béke kitalálója, épített fel. A közös béke szerzője visszamerült a semmiségbe és vele valószínűleg megsemmisült a közös béke kötelezvényének ereje is. Keleten és nyugaton szilárdan állunk és a vasfalról visszapattan minden támadás, í kár francia lelkesedés, akár orosz kancsuka viszi drótsövényeink elé, lenn délen pedig meggyarapodva egy uj és nagyszeui szövetségessel, készítjük elő végleges leszámolásunkat Szerbiával és indulunk a világ legnagyobb koncepciójú győzelme elé. A végzetes lavina megindult és elfogja temetni mindazokat, akik ezt a háborút felidézték. Vármegyei közgyűlés. Csengeri főszolgabíró: Szuhányi László E hó 18-én taiiotta Szatmárvármegye tői vénybatósági bizottsága rendes őszi köz- I gyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete catt. A főispán megnyitó beszédében hazafias, lelkes szavakban emlékezett meg a címer és jelvénykérdés rendezéséről, amely a királyi kegynek a magyar nemzet iránt megnyilvánulj határtalan szeretetéről tesz tanubizony- I ségot. A közgyűlés lelkesen megéljenezte a főispán beszédét. Majd megemlékezett a főispán dr. Csató Sándorról, a mátészalkai járás elhunyt orvosáról, aki 30 évig volt buzgó, kötelességtudó tisztviselője a vármegyének, majd Cholnoky Imre szatmári közjegyzőt parentálta el kegye- letes szavukkal. Indítványozta, hogy a törvényhatóság mindkét halott emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg és családjaikhoz intézzen részvétiratot. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után következett a csengeri főszolgabírói állás betöltése. A jelölő bizottság négy pályázó közül csak kettőt kandidált és pedig első helyen Szuhányi Lászlót, második helyen Madarassy Lászlót. A jelölés eredményének kihirdetése után Madarassy László kijelentette, hogy pályázatát visszavonja. Ilyentormán Szuhányi László egyhangúlag választatott meg a csengeri járás főszql- gabirójává. Szuhányi László néhai Képessy László halála óta vezeti a csengeri járás ügyeit és ezidő alatt alkalma volt tanúbizonyságot tenni arról, hogy munkás, hozzáértő tisztviselő, akivel úgy a járás közönsége, mi,nt fölöttes hatóságai meg voltak elégedve. És annál aut- hentikusabb ez a bizonyság, mert, hivatalát éppen a legnehezebb időkben vezette, a -háború idején, amikor egy főszolgabíróra a legnehezebb és legsúlyosabb feladatok hárultak . N. Szabó Antal indítványára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a címer és jelvénykérdés megoldásáért, annak megnyugtató szabályozásáért köszöntő feliratot intéz 0 felségéhez. A közgyűlés 1000 koronát szavazott meg a közművelődési alap terhére, hogy ez összeggel a vármegye törvényhatóságának a Nemzeti Aldozatkózsóg Szobrán elhelyezendő címeres lemezét megváltsa. Debrecen város tanácsa átirt a vármegyéhez, hogy a városnak a belügyminiszterhez intézett felhívását, amelyben a közfogyasztásra szánt élő állatok maximális árának országszerte való megállapítását s a fontosabb élelmicikkek rekvirálásának enge- lyézését kéri, a vármegye pártolja és hasonló szellemben Írjon fel. Szuhányi Ferenc és Kende Zsigmond, felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy a feliratot támogatja, de ennek keretében felterjesztést intéz aziránt is, hogy nocsak az élelmi, hanem az ipari cikkeknek Mit eveíi Paris 1870-ben ? Egy francia szakács naplójából Igen érdekes és nagyon akiuáhs könyvecske jelent meg nemrégiben Nevryorkben. A könyvecske 'rója egy francia szakács, aki 1870-ben, Pans ostroma idején eg^ik erőkelő párisi étteremben volt ; :■ ' vr "ásban. Könyvében valószínéi leg a mos' ’' bábot a aktualitása alkalmából néhány igen érdekes adatot közöl az őst'”! o i Pá'is élei nodjá'‘ól és étkezéséről. Az ostrom e>ső napján esek két étel volt az étlapon. Az egy:k macskf agout volt, á"a 5 frank, a más’k oárolt lóhus me’1” ’ór:vf’, ára 6 frank Az étlapon kü'önben tr ka egymásuk'’! köve'k ez :> ere a következő ételek: 1c roastbeet rr/Ab ónival á u 3'50 ' 1 ;z< má’-kokett spe-gát. áia A50 fiamé, ogy kotie P25 frank. Egy macska ápa 6 fre”k volt, egy bfány, amelyet az állnlkenből ke"elt szerező’ 150 frank. Az étterem, emebben e szakács dolgozott naponta ver: he'at — 50 frankért kilónként — és lóhust, k 'óját 8 frankéit. Egy páva, amelyet a párisi ál'atkeitből vettek, 15—20 frankba került A békeidőből a vendéglő lu'ajdonosa ' megmentett 2500 tojást és azokat 2 hónappal később darabját másfél frankéit adta ei. 1870. december 20-án került forgalomba legelőször patkány és pedig 75 cent meséi,, dombját A svájci sajt kilója 32 fre^k volt, a Fromage de Bile kilója 30 trank volt. Ebben r - időben igen sok macska és lóhust e,„ek az emberek és e két husfajtábm meglehetős bőség umlkodo'u. A macskák tu- ' ijdonosra macskakölyköket nem ölték meg, hanem gulyásnak megfőzve megették. A kutyahus épp oly kedveit volt, úgy hogy Sercey, a híres színházi hiilikus felháborodot- t ”i tiltakozóit ez el'en. Az„ irta, hogy jobban megél ii, ha Orestes Fyladest, a barátját fel - fa'ja, vagy hogy a sziámi ikmk elfogyasztják egwnást, rr'ntba valaki leghübb társát nyeli különböző formákban. Decemberben hatósági macska és kutyabusszékeket nyitottak meg Pá Is kü'önböző helyein. Az ügyesen elkészített és különösen senceoh'-an főzött kutyahus igen kedvelt étel volt. A hatósági kutya és macskahus ám k'lónkint 2 frank volt, a kutyacomb azonban négy frank. Egyik lapban a következő tréfa volt. olvasható: Egy kedves párisi polgárnak és féleségének volt egy kedves kis kutyája, amelyet nagyon szerettek. De elkövetkezett egy nap, amikor már nem volt mit enni, kényte lenek volt k a szegény kis Bijout megfőző; és megenni. Az ur és úrnő könnyes szemekkel fogyasztották el a szeretett állatot, és mikor szokás szerűt a tányér szélére gyűjtötték a csontokat, megszólalt az asszony : — Szegény Bijou, milyen finom ebéd volna számodra. A macskahus azonban mégis elterjedtebb étel volt, mint a kutyahus, úgy hogy Páiisban az ostrom végén a'ig volt macska. Egy csirke 26 frankba kerü't, ugyaneny- nyibe került egy nyu1, egy pulyka ára 60 frank volt, egy libáé 45 frank, és egy patkányé 1 frank. Az állatkert összes állatait megettók és az a'latok húsának fontja átlagban 7 frank volt, csak a kenguiu képezett kivételt, mert annak fontja 12 frankba került. December 27-én a macska ám 8 frankra emelkedett és egy medvét 200 frankért adtak el. Ekkor egy páva már 29 frank volt. Megették az állatkert két elefántját is, melynek kilója 90 frank volt A vendéglőben, amelyben a napló Írója dolgozott, újévkor 600 frank ára elefánthust tálaltak fel. Hihetetlenül drága volt a főzelék is. Egy
