Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-03 / 40. szám
SZATMARMEG YEI KÖZLÖNY, Az igazoló választmány a következőképpen alakult meg: elnök Debreceni István, tagok: dr. Adler Adolf, Reök Gyula, Róth Károly, dr. Vetzák Ede, Nonn Gyula, Kaufmann Jenő, Baudisz Jenő, Madarassy Gyula. A közgyűlés névszerinti szavazással a következő pótadókat szavazta meg: 3/4°/o pótadót közművelődési célokra, lVaö/o pótadót a különféle célokra felvett kölcsön törlesztésére, l1/2°/0 pótadót a h. é. vasutak felsegélyezésére felvett kölcsön törlesztésére, 1.35 százalék pótadót az 1915.: IX. t.- c.-ben nyert felhetalmazás alapján h é. vasutak segélyezésére. 1V4%> pótadót a tisztviselői nyugdíj alapra. 3°/ö rendkívüli pótadót a tisztviselői nyugdíj-alapra és l«/o pótadót az elhagyott gyermekek segélyalapjára. több érdektelen ügy letárgyalósa után a közgyűlés véget ért. Itt említjük meg, hogy a közgyűlés ideje alatt a következő távirat érkezett a legfőbb lengyel nemzeti bizottság magyarországi kiküldötteitől : „Köszöntjük Szatmárvármegye közgyűlését, midőn a halhatatlan emlékű Kölcsey örökéképpen ügyünkért sikra szállnak. Hálateljes köszönetünket küldjük Önök utján a testvér magyar nemzetnek. Adja Isten, hogy boldog jövendő következzék a két testvér nemzetre! Éljen Magyar és Lengyelország! Éljen a két nép testvérisége! A lengyel nemzet nevében igazi testvéri szeretettel és kéz- szoritással lovag Stamirovszki Taobusz, Dob- rovszky János, báró Syntinisz Gyula, a legfőbb lengyel nemzeti bizottság magyarországi kiküldöttei.“ A háztartási fémtárgyak rekvirálása. Vasárnap, szept. 26-án a hivatalos lapban a honvédelmi ministernek egy újabb rendeleté jelent meg, amely a háztartásokban használatos fémtárgyaknak, főként edényeknek egyszerű asztali készleteknek, mosó- és főzőüstök, tűzhelyekbe beépített vízmelegítők csapokkal együtt, fürdőkádak, fazekak, lábosok, egyszerű gyertyatartók, vasalók, sárgarézláncok, bútorlábak, rézkilincsek, zárpajzsok stb. hadi célokra való igénybevétele iránt intézkedik. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a hadsereg fémszükségletét bármilyen hosszú háború esetére is biztosítsa. Köztudomású tény az, hogy ellenségeink bizton számítanak arra, hogy bennünket és szövetségeseinket a világtól elvágva a háború folytatásához szükséges fontos nyersanyagok, főként a fémek tekintetében kiéheztetnek, Ellenségeinket ezen a téren is keserves csalódás éri. Most már megállapítható, hogy azok a szerves intézkedések, melyeket a kormány a fémszükséglet biztosítása végett tett s amely intézkedéseknek egy program szerint végrehajtott pontja a most kiadott rendelet is a hadsereg fémszükségletét beláthatatlan időre képesek biztosítani. Hogy a kormány megóvja a közönséget az ezzel a rendelettel járó esetleges kellemetlenségektől, gondoskodott arról, hogy a hadi célokra igénybe vett fémedények zománc- edénnyel, ónozott vasedénnyel s más hasonlókkal lehetőleg teljesen pótolhatók legyenek s hogy a fémtárgyak bevonása következtében beálló kereslet az árakat fel ne szöktesse, egyidejűleg a csiszolt, zománcolt és ónozott vaslemezedények, öntöttvas edények és vas mosóüstök legmagasabb árát is megállapította. Az az ár, amit a hadi célokra igénybevett fémtárgyakért fizetni fognak, szakértők véleménye szerint is méltányos, de minden esetben legalább is akkora, hogy pótló tárgyak beszerzését lehetővé teszi. Az igénybevétel csupán a vörösrézből és nikkelből és a vörösréz ötvözeteiből (sárgaréz, tombak, bronz) készült tárgyakra terjed ki Az igénybevett tárgyakat bejelenteni nem kell és beszolgáltatásuk csak tolyó évi nov. 30 után fog külön elrendeltetni, ezen időpontig azok birtokosaik használatában maradnak. A rendelet kibocsátása és az igénybevett tárgyak beszolgáltatása közt tehát két hónapnál hosszabb időköz vau. Ezen időköz arra szolgál, hogy mindenkinek kellő ideje legyen a hivatalos rekvirálással járó alkalmatlanságoktól szabadulni. Hogy ugyanis a hivatalos rekvizició úgy az azt végző bizottságoknak, mint a nagyközönségnek megkönnyittessék, a honvédelmi miniszter megbízta a Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja Részvénytársaságot (Budapest, V. Nádor u. 5.), amely vállalat nem nyerészkedésre alakult, hanem a hadsereg részére szükséges fémek bevásárlásában a hadvezetőségnek kereskedelmi szervezete, hogy az igénybe vett fémtárgyak összevásárlására egy az ország minden részébe szétágazó kereskedő-szervezetet létesítsen. A Fémküzpont megbízottjai, leginkább vaskereskedők, jogosítva vannak az igén\be vett tárgyakat szintén minden nyerészkedés kizárásával hatóságilag megállapított árakon összevásárolni s azokat a hadvezetőség céljaira a Fémközpontnak adják át. November 30-ig az is szabadságában áll mindenkinek, hogy fémtárgyait akár a „Fémet a hadseregnek“ akár a „Vasmozsarat réz- mozsárért“ név alatt működő hazafias fémgyűjtés céljaira felajánlja. November 30 után azonban el fog rendeltetni az összes igénybe vett fémtárgyak kötelező beszolgáltatása. A rekvirálást e célra alakított bizottságok bonyolítják le. A hadi célokra igénybe vett fémtárgyakat beszolgáltatásuk elrendelése után ezekhez a bizottságokhoz kell beszállítani, kívánatos tehát, hogy az esetleges bajok elkerülése végett fémtárgyait saját érdekében kellő időben vastárgyakkal pótolja. Ha azonban ez a pótlás a beszolgáltatás idejéig meg nem történt s birtokosa a beszolgáltatandó tárgyat egyáltalán nem nélkülözheti, az ily tárgyat a beszolgáltatásra kitűzött első időpontban sem kell beszállítani: azofl- ban a tárgyak birtokosa köteles azokat személyesen vagy megbízott utján az átvételi bizottságnak bejelenteni. A bizottság azután mérlegelve a körülményeket a nélkülözhetetlenség és a pótlás nehézségének mértékéhez képest rövidebb vagy hosszabb határidőt tűz ki a tárgyak beszállítására. Az intézkedés egész szerkezete alkalmazkodni kíván az életviszonyokhoz, s az állam szükségletét oly módon kívánja kielégíteni, hogy a közönség érdeke lehetőleg meg- kitnéltessék. Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek. 3915. okt. 1-én. Adjatok, adjatok, amit Isten adott!! Hová adjunk? Kinek adjunk? Milyen jótékonycélra adakozzunk ? Istenem ? Ezt kérdezni sem kell Hisz oly sok bajt csinált a háború, hogy azt orvosolni egyetlen egy cél szolgálatában álló egyesületnek sem áll módjában, mert arra nem képes. Azért vannak a különböző jótékony egyesületek, mint: Nőegylet, Hadsegélyző hivatal, Rokkantakat gyámolitó és elhelyező intézet, Vöröskereszt Égylet és a többi szinte fáradtságba kerülne azt. itt mindet felsorolni, pedig az igazat megvallva, mindre szükség és pedig nagyon, de nagyon nagy szükség van, mert a háború okozta keservek, fájdalmak, sebek, betegségek enyhítésére, gyógyítására igen nagy és sürgős szükség van, hiszen á dúló csaták után jönnek a sebesültek az egyik vonattal, már azt megelőzőleg a javultak, illetve gvó- j gyűlt sebesültek egy másik vonattal elmentek vissza a harctér felé, a fedezékekre, a harc- | mezőre és az mindig ilyen körben mozog és ez j a Vöröskereszt Egyesület sikerdus, emberies [ munkálkodásának szép, eredményes gyümölcse. í Panaszok hallhatók itt is, ott is, hogy mennyire igénybe veszik a gyűjtők a közönség zsebét, pénzét, türelmét. Ne feledjék azonban a panaszkodók, a jajgatok, a siránkozók, hogy bármennyit is adnak, mindig keveset adnak. Hisz vitéz hőseink mindenüket oda- i adják. Aki életét áldozza a hazáért, az mindenét odaadta. Életét is, de megmaradt összes vagyonát is. Ha valaki összes vagyonát odaadná a háború okozta bajok orvoslására, mindenét akkor sem adta volna oda, liiáz még élete, egészsége megvan, már pedig ha ez megvan, akkor vagyont lehet keresni és gyűjteni. A Vöröskereszt Egylet igen szép emberbaráti intézmény. A sebesültek ápolása egyik fő-fő feladata A Vöröskereszt Egyesület ápolónői emberfeletti munkát végeznek. Csakis a nő képes ilyen magasztos, nehéz, terhes munka türelmes, pontos elvégzésére A nő egyszers- mint anya is Az anyai szív mindenre képes. Az anyai szív fájdalmát az apai szív elviselni nem volna képes. A Vöröskereszt Egyesület női ápolói utánozhatatlan fáradalmas, hasznos, érdemes munkát végeznek. Le a kalappal előttük. A betegek ápolása nagyon fontos és szükséges. E fontos, szükséges, magasztos munkát végző hölgyek előtt meg kell hajtani az elismerés, a hála, a köszönet liáromszinü zászlóját. A Vöröskereszt egyesületet munkájában pártolni, segíteni kell. Ez a nagyközönség elsőrendű kötelessége, mert a fegyveres erő mentett meg bennünket az ádáz ellenség rombolásától. Még elgondolni is fájdalmas, hogy mit szenvedhettek azok, kiknek menekülni kellett a muszkától. Télnek idején elhagyni házikóját, mindenét, fájdalmas, keserves volt a szegény embernek, mert ő mindenét vesztette, éppen úgy, mint az a nagy liirtos, ki kastélyt s egész gazdaságot hagyott oda, ez is mindenét vesztette, csak az maradt meg, ami rajta volt. Éppen azért kell adakozni, mert mi, hol az ellenség nem járt, nem is tudjuk, hogy mi az a háború. Ha naponta órák hosszáig térden állva is imádkoznánk, még se tudnánk elég hálát adni a jó Istennek, hogy megmentett bennünket az ellenség betörésétől, az ádáz, kegyetlen, vad muszka had szemérmetlen, szemtelen, romboló, pusztító, gyilkoló munkájától. Adni kell pénzt, ruhaneműt, ennivalót, inni valót, füstölni való dohányt, szivart az egyesület részére, hogy a katonák istápolása fennakadást ne szenvedjen. Aki dohányos, kevesebbet dohányozzék, a kávéházba járó ritkábban menjen, a boroz >, söröző csak egy-egy decivel igyék kevesebbe;, mindjárt több jut a sebesülteknek Tojás, lyuk, csirke, ruca, liba s más efféle jó enni valókat juttassunk a sebesülteknek. Érdek, hogy sebesültjeink mihamarabb harctéri munkabíró« legyenek. Agitálni, kérni es adni kell szüntelenül e nemes célra. Aki a Vöröskereszt céljaira ad, nagyon dicsérendő dolgot miivel. Hát mit gondolnak kedves olvasóim ? Könnyű dolog vájjon a Vöröskereszt egyesület vezetése, közkatonának könnyebb-e lenni, vagy hadvezérnek ? A Vöröskereszt egylet helybeli vezetősége szinte dicséretes munkát végez, mert vezetni, irányítani egy egyesületet mindig nehezebb, mint a kész, alapszabály szerinti tervet elvégezni, megvalósítani. Nem gáncsot, de elismerést, hálát, köszönetét érdemelnek mindnyájan a vezetőség tagjai is egyenként és összesen és higyjék el kérem, nein tudok különbséget tenni, hogy ki előtt emeljem meg magasabban kalapomat, az ápolók, vagy a vezetők előtt-e? Bővebben kifejtendőnek nem vélem az ügyet ezen cikk keretében. Majd más alkalommal még többet. Csak végezetül ismét felkiáltunk ; Adakozzunk a Vöröskereszt egyletnek. Mlkcsa János. ®*r A lÜffl -»6 nm nptiwiii lapunk kiadóhivatala nagy raktárt tart és azt megrendelésre bármilyen meny- nyiségben a legolcsóbb arak mellett azonnal szállítja ooooo ooooo
