Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-24 / 4. szám

Áagyltároly, 19:5. január 24 4. szám XLI. évfolyam SZATMÁR MEGYEI KÖZLÖNY n POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : oiao NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ. DR. ANTAL ISTVÁN SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : ZOLTÁN BENŐ FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyiittér“ sora 60 fillér. U • >.|» in. I Készülődjünk. Kimúlt a télnek két harmad része téli időjárás nélkül s bár mindnyájan igaznak tartjuk a magyar közmondást, mely sze­rint a farkas nem eszi meg telet, s amely szerint legnagyobb valószínűség szerint lesz még részünk bőven hó és faggyal járó kemény téli időjárásban, mégis, most január második, felében úgy érezzük, hogy a természet téli álma, csendes pihenése vége felé közeledik. Úgy van. Zughat a hóvihar, csiko­roghat a fagy, öt rövid hét múlva márci­ust írunk, amikor már kibúvik akis ibolya ha útjában jégkérget kell is kettétörnie. Ez a kis hírnök pedig eljut az emberek­hez s munkára szólítja Munka! Meg kell egy pillanatnyira döbbennünk erre a szóra az idén. Valami teljesíthetetlen feladatnak látszik a tavasz munkájának elvégzése. Soha ilyen nagy munkát a tavasz még nem kívánt tőlünk, soha ennyi teendőt még nem bizott reánk, mint ebben az esztendőben, mikor a mun­kás kezek milliói hiányoznak, akik más téren, a haza megvédése, megtartása sú­lyos munkájában vannak elfoglalva. Ha mindnyájan meg tudjuk érteni azt a helyzetet, amibe a háború vihara bele­sodort, ha ismerjük és valljuk azt a köte­lességet, melyet a történelmi idő eiébünk szabott, akkor a tavaszhozta nagy feladat előtt megdöbbenésünk csak rövid időre terjedhet, mert tétlenségre, mérlegelésre ma nincs, nem szabad, hogy időnk legyen. A helyzet pedig az, hogy ma a ta­vasz munkája lényegében egy és ugyanaz, mint a harcoló katonáé: honvédelem. En­nélfogva a kötetesség is ugyanaz. Ez a két munka fedezi és kiegyenlíti egymást, egyiket ép oly becsületes igye­kezettel kell elvégezni, mint a másikat, jövő sorsunk, megélhetésünk, boldogulá­sunk függ mindkettőtől. A magyar ugar eddig még nem tud s nem is szabad, hogy tudjon arról, hogy háború van, a magyar hombár nem ma­radhat üresen, Magyarország a jövő év­ben is éléskamra kell maradjon nemcsak a maga, de még szövetségeseink számára is, nem is egészen szövetségeseink, mint inkább saját magunk ércekében, mert igy tudunk csak megélni, miután löldmivelő ország vagyunk. Nem szabad megijednünk, nem szabad visszavonulnunk, mert sok a munka a rendelkezésre álló erőnkhöz képest; lám hadseregünk sem riad vissza a túlerővel szemben soha, hanem erős akarattal, türelemmel kitart. Ez évi tavaszi munkánk célját a min den vonalon való minél több termelés kell képezze. Termelni megerőltetés árán is, mert a mostani fogyasztás mellett szükségünk lesz halmozott készletre min­denből, ami embernek, állatnak eleségül szolgálhat Sokat kell termelnünk, mert nincs feleslegünk mint más években, de annál nagyobb és biztosabb kilátásunk van a nyáron való értékesítésre, s ez utón bevételeink gyarapítására, amire pedig f elettébb nagy szükségünk van, s illetve lesz a jövőben. Most mutassák meg különösen asz- szonyaink is, hogy tudnak s akarnak mél­tók lenni hősiesen harcoló férjeikhez, hogy készek teljesiteni a honleányi kötelessége­ket, hogy ki akarják s fogják venni ré­szüket ők is a részükre kijelölt téren a honvédelem szent és magasztos munká­jából az itthonmaradt férfiak mellett. Lássanak erős akarattal, kitartó mun­kával a produktiv foglalkozásokhoz. Nem uj, nem szokatlan munka kör ez nekik. Láttunk már asszonyokat eddig is, kik nagy eredményeket értek el a házi gaz­dálkodás terén. Most lesz a jó idő erre a munkára, most van s lesz erre legnagyobb szükség. A főzelékfélék minél nagyobb méretű termelése, sertéstartás, baromfi tenyész­tés, zöldség, tojás, tej és tejtermékek árán a kapás növények termelése eddig is legnagyobb részben az asszonyok fela­data volt, a közel jövőben pedig legyen hatványozott mértékben hazafias köte­lesség is Igyekezettel, kitartó munkával, szor­galommal s főleg takarékossággal pótol­juk a fegyvert fogó kezeket, melyek vité­zül őrködnek, hogy ezt a munkánkat a be­törő ellenség ne zavarhassa meg. A fegyveres kezek állják a feladatot, de a munkás kezeknek is állani kell azt, nehogy egyéb settenkedő ellenség: a szegénység és nyomor törjön be ide szé­gyenére és gyalázatára az itthon mara­dottaknak. SZÍNHÁZ. Szombat este Max Neál és Max Fer­ner 3 felvonásos bohózata »Jó éjt, Muki« került színre. A darab a Vígszínház leg­jobb újdonságai közzé tartozik és még ma sem került le a műsorról. Ez a darab különösen azoknak n yujtott élvezetet, akik barátjai a derűs tárgyú daraboknak, amik oly üdítően tudják feledtetni az életnek mostanában különösen súlyos gondjait. A mai világban amúgy is nehéz megcag- tatni a publikumot, s ezt a nagy dolgot elvégezte a ez a bohózat. Egy Kranbauer Muki (Szeneim Gyula) nevű idősebb űrről szól a bohózat, aki a felesége melltüjét zálogba csapta, s ezen a pénzen fizette ki egy szinésznőcske Ä magyar-török barátság napjaiból. Visszaemlékezés. Irta : Szatmári Mór. (Folytatás.) III. Egymást követő, szakadatlan lelkes és pompás ünneplésekkel teltek a napok. Egy­másután volt hivatalos a deputáció Abdul Kérimnéi, meg a hadügyminiszternél. Január 14-én Míjdhat pasa nagyvezér látta vendégeiül a magyarokat s úgy ezeknek szónoka, Lukács Gyula, mint a nagyvezér igen lelkes beszé­dek közben fogadlak örökké hivságos barát­ságot a két nemzet között. A deputáció látogatást tett Zichy József osztrák-magyar nagykövetnél is, aki rendkí­vüli szívességgel fogadta. Majd végignézték a tűzoltó ezrednek tiszteletükre rendezett gya­korlatozását A szeraszkierátusban a deputáció tiszteletére adoH diszebéden csupa török ex- eelleiiciások vettek részt. A Konstantinápoly­ban levő magyarok közül Klapka, Széchenyi, Csutak ezredes és az öreg Szilágyi voltak hivatalosak. Itt Lukács Gyula a szultánra, Abdul Kei m pedig 1. Fetencz Józsefre mon­dóit pohárköszöntőt. Este Pera ki volt, vilá­gi tva és'Gedik pasa színházában díszelőadás volt A magyar ifjak a diszebéden a Kossmh- nótát énekelték, de igy: „Abdul Kerim azt üzente . . A magyar ifjak, miután ők is adtak lakomát a török előkelőségek tiszteletére, lá­togatást tettek Mahmud Damad pasánál, a szultán sógoránál, meg Szavfet pasánál. Pén­teki napon elvitték őket a szelatnlikhoz, mely alkalommal a Dolma Bagdss palotába vezették a magyarokat s mindent megmutogatt ik nekik. Ez a képzelhető legnagyobb kitüntetés. De ezenkívül a szultán nevében és megbízásából január 24-én Szava pasa a szultán legmele­gebb köszöneté mellett átadta a magyar if­jaknak a török rendjeleket.. Lukács Gyulának meg Szűcs Gyulának a III. oszt., a többinek a IV. és V. oszt. Medsidje-rendjeleket. Ez al­kalommal a gyöngélkedő szultán helyet Mah műd Damad pasa íogadia a magyar ifjakat. Eközben Konstantinápolyban nagyjelen­tőségű politikai események is játszódtak le.' Egyre folytak az európai hatalmak megbízott­jainak konferenciái és január 18-ikán a nagy­tanács, melyet Midhat pasa nagyvezér hivott össze, egyhangúlag elvetélte a hatalmak j - vaslatát. Ez bábuiul jelentett. Háborús han­gulat vegyült tehát bele a magyar-török'barát­ság ünneplésének zajába. De még hosszú idő mult el a háború kitöréséig; még közbejött Midhat1'pasa bukása is, ami azonban már nem találta a magyar ifjakat Konstantinápolyban: Lukács Gyula, egyik leveleben íölemlitó azt is, hogy ígnatieff nagyon lekicsinyelte a magyar deputáció jelentőségét, azt mondva, hogy az csak afféle kéjutazás. Lukács lilta­kozott is ez ellen, s maguk a törökök is ki­váló politikai jelentőséget tulajdonítottak a magyarok konstantinápolyi látogatásának, A küldöttség hazautazása érdekes viszon­tagságok közt történt Mikor Bujukderéből egy szerdai napon hajón elindultak Várna felé, a hajón tűz ütött ki, úgy hogy vissza kellett térniük. Második elindulásuk sem volt szerencsésebb. Megint Várna fele mentek, de olyan vihar támadt, hogy Várnánál nem tud­tak kikötni és a nagy viharban vissza kellett íordulniok. Minthogy szenük elfogyott, a hajó alig tudott eljutni Konst; ntinápol; ig; Elhatá­rozták, hagy Trieszt felé utaznak vissza. Ide­haza már nauyban várták megérkezésüket, s fogadtatásúkra Kozma Elek elnöklete alatt 300 tagú bizottság alakúit. Szegeden, Nagy­kőrösön, ahol a visszaérkozők áuitazandók voltak, hiába vonult ki a lelkes közönség és telegram mólóban kérdezősködtek Budapesten, hogy mi van a magyar d •pulációval ? Már a legkalandosabb híre* keringlek, amikor meg­jött az értesítés az említett kalamitásokról és arról, hogy vasárnap érkezik a deputáció Budapestre a deli vasúton. Egész Budapest lázban volt. A 300-as bizottság roppant tevékenységet fejtett ki az Arany-sasban lévő irodában. Az egész ország­ból érkeztek' jelentések arról,- hogy a deputá­ció fogadtatásara küldöttségek jönnek ; az ösz- szes magyarországi főiskolás bejelentették I:épviselotiiket Magam is a nagyváradi jog­Használjunk hadisegéiy postahely eget!

Next

/
Oldalképek
Tartalom