Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-22 / 12. szám

Z A T M A K M E G V K 1 K 0 í. L ö mig a főispán tagokul Dr. Róth Ferencz, gróf Tisza Lajos és N. Szabó Álltai bizottsági ta­gokat nevezte ki. A két szavazatszedő küldöttség elnöke­ivé Domahidy István és Madarassy Gyula, tagja'vá Róth Károly, Luby Béla, Szarka An­dor és Komoróczy Jenő választattak meg. A főügyészi állásra két jelölt volt. Bau- disz Jenő és dr Kölcsey Ferencz. Minthogy az első helyen jelölt Baudisz Jenő időközben visszalépett, elnök főügyésznek Dr Kölcsey Ferenc szatmári ügyvédet jelentette ki. Az árvaszéki elnöki állásra két pályázó volt. Gáspár Pál és Gulácsy Tibor árvaszéki ülnökök. Megválasztatott Gáspár Pál eddigi elnökhelyettes. A megüresedett árvas/.éki ülnöki állásra a pályázók közül jelölt Dienes Dezső, Mada­rassy Géza dr, Bornemissza Géza és Jakó Endre közül Dr. Madarassy Géza választatott meg. A megüre ;edett árvaszéki elnökhelyet­tesi állásra Illyés’ Olivér árvaszéki ülnök vá­lasztatott meg. A választások megejt ése után a bizott­sági tagok nagy része eltávozott és a tárgy- sorozat többi pontjai alig pár ember előtt tárgyaltattak le. A polgári iskolák reformja. A képviselő­házban tett interpellációra válaszolva, Jan- kovich Béla kulturminiszter bizonyos programm- szerii kijelentést tett a polgári iskolák refor­málására nézve. Ha ezt a reformot sikerül rövid idő alatt megvalósítania, akkor remél- heiőleg meg lesz oldva ez a sokat hánytor- gatott kérdés is. Utóbbi időben nagyon is tért foglalt az a törekvés, hogy a polgári iskolá­ból holmi hibridgimnáziumot csináljanak. A miniszter helyesen visszaakarja igazítani a polgári iskolát helyes korlátái közé: úgy, hogy a polgári iskola negyedik osztálya után föl mehessen a kinek képessége van, a gim­náziumba; a polgári felső osztályok pedig szak­iskolákká alakuljanak, mint erre már önkén­tes kísérletek is történtek. A polgári iskolák felső osztályai ma jóformán üresek, mert gim­náziumi vagy reáliskolai képesítést nem ad­hatnak, gyakorlati célt meg nem szolgáinak. Vissza kell hát adni teljesen a polgári isko­lákat annak a célnak, amely eredetileg életbe hívta ezt az iskolafajt. A vasárnapi munkaszünet reformja. A va­sárnapi munkaszünetről szóló törvény több hogy Andy arca falfehér lett Tudta, ha most az özvegy elfogja, akkor vége! De ekkor nagyszerű ötlete támadt. Az özvegy egyre közelebb jött s már látni lehetett arcán a fürkés ő pillantást. Andy viszont egyik ablaktábla tükréből észrevette Ford Martint Ez inspirálta őt. Egyenest az üzletébe befele foiduló. szá­lénak tartott,. — Bocsánat, Mr-. Ford — mondta ud­variasan — s a következő percben kihajította az ablakon . . . Öt perccel később, mikor nagy jármával bekísérték a rendőrségre, így szólt Dávidhoz: •— Nagyszerű ötlet volt, mi? Legalább hat hónapot érdemelnék meg érte . . . Szép, szép — felelte Mac Rao nevetve, — csak azt nem tudom, hogy miért utazol mindig erre a szegény Fordra? rendelkezésének hiányosságát vagy bizonyta­lanságát gyakran felpanasZolták A húsz éves tapasztalat alapján uj javaslatot készített a kereskedelemügyi kormány. A javaslatot szét küldték a kereskedelmi- és iparkamaráknak véleményezés végett. A munkaszünet erkölcsi elvét az uj javaslat még határozottabban meg­óvja; kivételeit pedig, amelyekben eddig sok félreértési bizonytalanság uralkodott, szabato­sabban meghatározza. Alispáni féléves jelentés. A vármegye f. hú 19-én tartott közgyű­lésén beszámolt az alispán a vármegye álla­potáról. Jelentésének bevezető részében rész­véttel emlékezik meg a vármegye elhunyt tisztviselőjéről Ilmsvay Ferenc árvaszéki el­nökről,. s az elhunyt bizottsági tagokról. A jelentés főbb részeit itt közöljük. Vizi ügyek. Ismeretes a törvényhatósági bizottság előtt, hogy az 1912. és 1913. évek túl csapa­dékos időjárása súlyos teherrel, káros követ­kezményekkel nehezedett az egész várme­gyére, különösen pedig annak azon részére, hol a Tisza—Szamos közti vizérdekeltségnek földterülete fekszik, az 1912 év mostoha vi­szonyai azonkívül, hogy Panyol'a községet végzetes árvíz „sújtotta, a külső' termőföldeket állandóan vízzel borították, 1913. évben pedig Tiszabecs, Berend községeket öntötte el az árvíz, mely kiszámíthatatlan károkat okozott, melynek enyhítésére az' országos adomány- igen kevés segítséget nyújtott, a végzetes károk hatásait a kiét község hosszú idő után fogja helyre pótolhatni Tiszabecs.' Berend és több árvízkárosul­tak részére mintegy 43,000 K adomány gyűlt össze, melyből első sorban azon községek let­tek segélyezve, amelyek az árvíz tartama i alatt közlekedni som tudtak, s igy természet­ben élelmi szerekkel lettek ellátva, később pedig a megrongált lakóházaik helyreállítása végett lettek segélyezve, az árvíz és mostoha kereseti viszonyok végül egyes községekben oly állapotot -idézlek -elő,--hogy- a- lakosok- a szükséges élelmiszerekben is hiányt szenved­tek, melynek leküzdésére'az országos ' bizott­ság 10,000 koronát, s e hónapban ismét 10,000 K-át bocsátott vm. főispán rendelkezésére, hogy abból az ingyenes élelmiszer kiosztására szorub) lakosságot segélyezze, az élelmiszerek­nek a hegyvidéki kirendeltség utján leendő kiosztása bánt vármegyei!főispán már intéz­kedett. Bár a Tisza-hSzamdsközti vizérdfkeltség az árvíz romboló hatása ellen a rendelkezé­sére álló teljes erővel védekezett, annak szo­morú eredményét megelőzni képtelen volt. Az érdekeltség egy része azon reményben, hogy hathatósabb munkát végezzen, társulattá kívánt alakulni, de e célból megindított első kísérlet 1913. január 9-én, mikor az érdekelt­ség közgyűlésre hivatott össze, nem sikerült; talán a szomorú időjárási viszonyok gondter­hes tapasztalatai is eredményezték, hogy az 1914 január ll-ére összehívott második köz­gyűlésen a Tisza—Szamos érdekeltség társu­lattá alakult elnökét, alelnökeit és 36 tagú választmányát megválasztotta, a társulat víz- rendezési tervét benyújtotta,annak engedélyezési eljárá-a most van fö+yam;iion s igy a terveket, alapszabályokat kormány-hatósági jóváhagyás végett rövid idő alatt fejp'iyeszlhetem, a tár­I a sulat legkésőbb május hónapban tényleges működését megkezdheti. Közegészségügy. A közegészségügyi állapot a törvényha­tóság területén 1913. évi szeptember 1-től Í914. március 1-ig terjedő idő alatt általában elég kedvezőnek mondható, bár sok községből ér­kezett jelentés arról, hogy valamely fertőző betegség járványos jelleggel fellépett. Az egyes esetek lefolyása általában kedvező volt s a járványok nem mutatak fel magas halálozási arányt. A legutóbbi időben nehány hólyagos himlő eset fordult elő, azonban a szigorú óvintézkedések s legfőképpen a kötelező kény­szeroltás által remélhetőleg sikerülni fog a baj nagyobb elterjedésének elejét venni. Kivándorlás a megelőző év ugyanazon időszakához viszonyítva nagymértékben emelkedett Mig 1912. októ­bertől 3122 egyén'kért és 2138 nyert utlevet, addig 1913 októbertől 1914. március 1-ig 3742 egyén kért és 2437 kapott útlevelet. E szá­mokhoz még hozzá kell vennünk, hogy mig az előbbi adatok 7 hónapról, addig az utóbbiak csak 5 hónapról számolnak be. A kivándorlás ezen nagymérvű megnövekedésének egyik ma­gyarázata, hogy a kormány a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének kivándorlását kor­látozó rendeletét múlt évi december havában visszavonta. Hipelü' — Személyi hírek. Gróf Tisza Lajos f. hó 18- án délután Nagykárolyba érkezett, másnap résztvett a vármegyei közgyűlésen, s délután visszautazott koesordi birtokára. Gróf Tisza Lajos Városunkban időzése alatt íőispánunk- nak volt vendége. — Mándy Géza kitüntetése. Vármegyénk társadalmának és közéletének egyik vezető egyéniségét, kántorjánosi Mándy Géza vállaji nagybirtokost érte a legfelsőbb királyi kegy, mely őt a közgazdaság terén a kisbirtokos osztályra, de különösen a munkásnépre jóté- “kónyan ható tevékenységéért az udvari taná­csosi címmel tüntette ki. Kántorjánosi Mándy Géza 1864-ben született Kántorjánosi község­ben. 1882—84. években a budapesti tudomány egyetem hallgatója volt, majd 1886-ban Bajor­országban gazdasági intézetet végzett. Külföldi utazásaiból gazdag tapasztalatokkal tért haza Válhíjra, hol 23 éve állandóan lakik s köz- gazdasági munkásságával értékesen hat példa­adásként a kisbirtokosságra. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Bor- bola Sándor felmentésével az érkörtvélyesi anyakönyvi kerületbe Detrieh Tibor jegyzői Írnokot anyakönyvvezető helyettessé "kine­vezte.- Birtokváltozás. Néhai Csetényi Lajos örökösei tulajdonát képező Arany János-utcai belsőséget a pénteken megtartott birói árveré­sen a Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület és a Nagykárolyi Közgazdasági Bank Rész­vénytársaság vásárolták meg közösen 26,000 K vételárért. — Pénztárvizsgáiat. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester a városi hatóságok ke­zelése alatt levő pénztárakat megvizsgálta s azokat rendben találta. — Megbízás. A nagyváradi postaigazgató Szabó Lajos old. tanítójelöltet a költői posta- ügynökség vezetésével megbízta. , 99 Sirolin" Roche biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut ás asthmánál. Influenza és lüdögyuladások után a jóízű Sirolin "Roche - al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. SIRO UN „Roche" oldólag és fertőtlenitóleg hat - elősegíti az étvágyat és emésztést. Sziveskejék a gyógytárakban határozottan Sirolin "Röche“-f kérni

Next

/
Oldalképek
Tartalom