Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
S Z A T M A \< \t K G ' V 1 K Q z L Ö N V Vármegyei közgyűlés. Szatinárvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 19-én tartotta meg az eddig szokásban volt évi két rendes közgyűlésen kívül újonnan rendszeresített két közgyűlés egyikét Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A közgyűlés külső képe már előre jelezte 1 a nagy napot, a választások napját De a szó- j kásos választó gyűlések nívóját is messze túl- j haladta a 19-iki gyűlés, a melyen a vármegye j két vezető tisztviselőjét kellett megválasztani, ! az árvaszék elnökét és a tiszti főügyészt. A ! bizottsági tagok mintha tudatában lettek volna j annak, hogy ez valószínűleg az utolsó előtti j választás, mikor a régi jogok gyakorlására al- i kálóm van, oly nagy számban gyakorolták e ] gyűlésen az ősi jogot . . . Elnöklő főispán mindenekelőtt bejelen- | tette, hogy a mai gyűlés már február havára ] össze volt hivu, azonban az ujabbi két gyűlést j rendszeresitő vármegyei szabályrendelet a februári gyűlés határnapjáig kormányhatósági jóváhagyást még nem nyervén, a gyűlést el kellett halasztani. Majd kegyeletes szavakkal emlékezett i ■meg a debreceni katasztrófa haiottairól, mint a magyarság vértanúiról és mig egyrészről javasolta, hogy a történtek felett adjon a közgyűlés részvétének kifejezést, másrészt indít- l ványozta, hogy adjon a közgyűlés örömének j kifejezést a felett, hogy a szörnyű bűntett i teljesen nem sikerült és üdvözölje szerencsés j megmenekülése alkalmából Miklóssy István j püspököt, kívánva, hogy üdvös és hazafias működését az eddigi szellemben tovább is folytassa. Indítványozta továbbá, hogy a trón vá- ! rományosának Ferencz Ferdinánd trónörökös- | nek ötvenedik születésnapja alkalmából fejezze ki a közgyűlés felirati lag hódoló tiszteletét és jókivánatait és javasolta, hogy a felirat szerkesztésével Dr. Péchy István főjegyző bizas- i sék meg. A közgyűlés az elnöki indítványokat | egyhangúlag elfogadta. Az első inditványnyal kapcsolatban Dr. j Falussy Árpád biz. tag azt az indítványt tette, ; hogy a tárgysorozat megváltoztatásával a választásokat megelőzőleg tárgyaltassék Pestvármegye és az Emke átirata a román pak- tumos tárgyalások tárgyában. A napirendi indítvány egyhangú elfoga- : dása után indokolta meg az általa ezzel kap- i csolatban előterjesztett azon indilványát, hogy ' vegye a közgyűlés Pestvármegye és az Emke átiratát tudomásul és mondja ki a törvényhatósági közgyűlés: Midőn a magyar nemzet az ország ösz- szes polgárainak szentesített törvényekben biz- j tositotta a szabadságot, törvényességet és jog- | egyenlőséget, akkor ezen jogok áldásaiban a | haza minden polgára nemzetiség, faj és val- I láskülönbség nélkül egyformán, és egyenlően részesül. Az államalkotó és államfentartó magyar i nemzet e hazában élő minden népfajnak és j nemzetiségnek tiszteletben tartja vallását, nem- j zetiségét, anyanyelvét és táji hagyományait, I de ezzel szemben megköveteli a haza minden 1 polgárától, — bármily nemzetiséghez tartóz- I zék is, — hogy meghódoljon az ezeréves ma- | gyár nemzet állami egysége előtt és feltétlen hive legyen a nemzet egységének alapját képező magyar állam eszmének. Ennélfogva Szatmárvármegye közönsége i minden olyan jogosulatlan törekvést, mely a j nem magyar ajkú honpolgárok bármely politikai alakulata vagy csoportja részéről a területileg és politikailag osztatlan magyar nemzetiségi állam egysége ellen irányul, — a leghatározottabban elitéi és ezen nemzet- ellenes törekvés érvényesülése ellen tiltakozik. Az indítvány politikai vonatkozást nem tartalmaz, maga felszólaló is kijelentette, hogy politikai tendenciája az inditványnyal nincs, kiemelte a polgárok jogait és kötelességeit Dr. Falussy indítványához a munkapárt nevében Helmeczy József bizottsági tag, or- szággyülési képviselő szólott hozzá és az indítványt a párt nevében magáévá telte, mert I a nemzetiségi kérdés ina már nem pártpoliti- ! kai kérdés, itt. el kell simulniok a pártharcok- | nak és egyet kell értenie a haza minden fiának abban, hogy e hazában csak egy politikai nemzet van, a magyar és csak egy nemzeti politika van, a magyar nemzeti politika. Óriási zaj és „eláll” kiáltások között állott fel szólásra Lukács László, hogy mint a tárgyalásokban résztvett tizes bizottság egyik tagja, álláspontjukat megvédelmezze. Azzal kezdte beszédét, hogy Falussy ^.rpád álláspontját kezdte kritizálni, melyet szerinte az Országos Közművelődési Tanács ülésén annak elnöke Széli Kálmán is kifogásolt. Dr. Falussy Árpád erős közbeszólására „tudományos párbajra“ hívta ki Falussyt a nemzetiségi kérdés megvitatására és bizonyítani igyekezett, hogy őt nem lehet vádolni, mert ő is szereti hazáját, loyális hive az uralkodónak és feltétlen aláveti magát az ország törvényeinek és ha egy neki nem tetsző törvény megváltoztatására törvényes eszközökkel igyekszik ez még nem bűn és noha a cél egy, mégis nagy a különbség közte és Falussy Árpád között. Egvenjogunak tartja magát a haza bármelyik más polgárával, bár ő egy más nemzetiség tagjának vallja is magát. A nagy izgalmak között lefolyt vitát Falussy Árpád fejezte be percekig tartó tetszést aratott azon kijelentésével, hogy örül annak, hogy Lukács László közte és maga között különbséget állapit meg, mert ez a ténynek annál is inkább megfelel, mert őtet még nem ítélték soha el állam elleni izgatás miatt. Majd Róth Ferenc állott szólásra és elfogadva az indítványt kérte a főispánt, hogy az egyhangúlag elfogadott javaslat hatását emelje azzal, hogy mondja ki a vita bezárásával a határozatot. Elnöklő tőispán amidőn dr. Falussy Árpád indítványát egyhangúlag elfogadottnak kijelentette, egyben általános tetszés közepette ajánlotta figyelmébe a vitában résztvetteknek, általában pedig a nemzetiségi kérdéssel foglalkozóknak, hogy igyekezzenek e kérdésben mérsékletet tanúsítani- és szem előtt tartani azt, hogy mi vagyunk az erősebb fel és ennek mindig joga a gyengébbnek békejobbot nyújtani. Türelemmel,és igyekezetlel kell a nemzetiségeket a magyarság részére megnyerni. Dr. Yetzák Ede ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy Írjon fel a vármegye közönsége a kormányelnökhöz, a kultuszminiszterhez és a parlamenthez a hajdudorogi püspökség székhelyének Nagykárolyba való helyezése iránt. Solymossy István bizottsági tag pedig üdvözölte a közgyűlés tagjait azon egyhangú állásfoglalásért, mely e fontos kérdésben kinint. Ezekután áttért a közgyűlés a választások megejtésere. A kandidáló bizottság tagjaivá a közgyűlés Ilosvay Aladár alispán indítványára Kende Zfigmond, Falussy Árpád és Jékey Zsigrnond bizottsági tagokat választotta meg, Lassaukint nem volt kedveltebb ember a városban Andynal és valahányszor végigsétált az utcán, büszke örömmel üdvözölték őt az emberek. Pénzt, dohányt csúsztattak olykor a kezébe és néha-néha egy pohár borra is meginvitálták. De Andy becsületes fiú volt. Nem akarta megszegni az ígéretét és kilenc órára mindig otthon volt. Egyetlen egy este történt meg, hogy Mac Rae nagyon szigorú lett. Andy egy csomó rajongójával együtt a kelleténél’ kicsit többet ivott és mindenről megfeledkezetten mulatta át az estét. Csak éjfélkor vetődött haza s nagy meglepetésére a kapukat zárva találta. Egy kicsit megszeppent. De aztán fölemelte fejét és kiáltani kezdett: — Dávid! . . . Dávid barátom! Itthon vagyok! Semmi felelet Andy újra kiáltott: — Dávid! Engedj be ! Mikor erre sem kapott választ, fölkapott egy követ és beverte vele Mac Rae ablakát. A következő percben egy borzas fej jelent meg az ablakban : — Ki az ? — Én vagyok, — telelte Andy. — Engedjetek be. Már fáradt vagyok és fázom,! — Te vagy az? Ilyenkor jösz haza? Menj vissza, ahonnan jöttél ! — Engedj be a törvényes lakásomba! — szólt hangosan Andy. — Nem . . . — Ne felejtsd, hogy ez az én fogházam Nekem jogom van bemenni Fogoly vagyok, csak nem tölthetera cellámon kiviil az éjszakát? Mac Rae nagysokára engedett a kérésnek és felesége sietett a puha ágyát megvetni . . . . . . Néhány hét múlva óriási veszély fenyegette Andyt. A város egyik özvegyének Mrs. Hewitsonnek egy természetes, pergő nyelvű asszonynak igen megnyerte tetszését. EÍhalmozta Andyt bókjaival és figyelmességeivel, sőt egyszer teára is meghívta. Andy azonban nem akart elmenni. Az óvatos barátok is ezt ajánlották, de végül mégis elment. Neki is meg voltak a maga gyöngéi. De mennél többször találkozott őnagy- ságával, annál kevésbbé szerette, ha itt készülő házasságról beszélnek. Bizonyos reális szempontból nem lett volna rossz számára, de Andynak aranyszive volt. Féltette, hogy nagyon hamar belepusztulna ebbe a frigybe. Egy este Mac Rae komolyan figyelmeztette őt: — Ez az asszony férjének akar megcsípni és ha ő egyszer megcsíp valakit! Kerüld őt, Andy! Kerüld őt! Igazad van ! szólt Andy. De mit cs,tudjak? Még néhány napig véd ez a fogház, de azután, ha kitesznek . . . Elfog ez a sárkány i Keserű fordulópontjához jutottam életemnek . .. — Csak a szivedre vigyázz, Andy . . . Sajnálom, hogy már istenhozzádot kell mondani neked, de a törvény, törvény és a kiszabott időn túl nincs jogunk senkit itt tartanunk . . . Andy gondolkozni kezdett. Ide hallgass — szólalt meg hirtelen. — Ha megkérném Mr. Cameront, a bírót: nem engedné meg, hogy talán majd fizessek valamit ezért a lakásért ? — Hiába, barátom, a törvény nem engedi. Andy vigasztalanul bolyongott az utcákon. Már csak egy napja volt hátra . . . Huszonnégy óra múlva újra szabad ember lesz és ettől a gondolattól fázott. Gondokba merülten ment előre, miközben azon imádkozott, hogy balszerencséje valahogy össze ne hozza Mrs. Hewitsonnal. A következő percben megbüvölten állt meg. Mrs. Hevvitson alakja feltűnt az utcasarkon. Ford Martin a szabó, aki épen az üzlete ajtaja előtt- állott, a2t mondta később, Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: PetöQ-utcza 59. sz. Bármily kényes színű és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
