Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

S 7 A T M A R M E A Y Ö N Y bizottság munkálkodására, minden egyes tag­jának pedig boldog uj esztendőt kívánt. A bizottság nevében Dr. Falussy Árpád válaszolt a főispán megnyitó, üdvözlő beszé­dére s jóleső érzéssel vette tudomásul a főis­pán kifejezett jókivánatait. Kiemelte a főispán fáradságot nem ismerő munkásságát és buz­galmát, melyet a vármegye lakosságát ért csapások enyhítése és a segélynyújtás körül kifejtett. Biztosítja a főispánt, hogy az 5 el­nöklete a. a bizottság fokozottabb buzgalommal fog munkálkodni a jövőben, majd boldog uj esztendőt, egészséget és boldogságot kivan a főispánnak és családjának. Ezután a bizottság az egyes előadók je­lentéseit hallgatta meg, közben az albizott­ságokat alakította meg. A fegyelmi választmány rendes tagjaiul: Kende, Zsigmondot, Plachy Gyulát, Dr. Fa­lussy Árpádot és Kacsó Károlyt, póttagoknak : Szuhányi Ferenczet és Bodnár Györgyöt. Az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe: Tóth Mórt, Szabó Antalt, Böszörményi Emil drt. Az er­dészeti bizottságba elnökül: Ilosvay Aladárt, h. elnökül: Kacsó Károlyt, rendes tagnak: Plachy Gyulát. Pótadó elleni felszólamlási bizottságba: Jékey Zsigmondot, Tóth Mórt, Madarassy Dezsőt, Jármy Andort. Az adó­ügyi bizottságba: N. Szabó Antalt, Dr. Fa­lussy Árpádot, Jékey Zsigmondot, Jármy An­dort, Domahidy Viktort és Tóth Mórt. A já­rási börtönvizsgáló-biznttságba a fehérgyar­mati fogházhoz Jékey Zsigmondot, az erdődihez Dr. Böszörményi Emilt, a szinérváraljaihoz Tóth Mórt, a mátészalkaihoz Jármy Andort, a nagysomkui és nagybányaihoz Kacsó Ká­rolyt választotta be. A főispán kinevezte az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe Dr. Falussy Árpádot, Szuhányi Ferenczet és Jármy An­dort. Á börtönvizsgáló-küldöttségbe Szabó Antalt és Domahidy Viktort. Az alispáni jelentés a kivándorlás növe­kedésén kivid említésre méltó esetet nem emlit. A kir. tanfelügyelő bejelenti, hogy Genes községgel az állami is­kola szervezéséhez szükséges hozzájárulások megajánlására nézve tárgyalt, melynek sikerét a járás főszolgabírójának Madarassy Istvánnak személyes jelenléte biztosította. Kidolgozta az 1915. évi állami iskolai szervezési program- mot s kellően indokolt javaslatot terjesztett a miniszterhez. A folyó évi szeptemberre enge­délyezett állami iskolák közül Geneset, Sza- káííasfalut, Ilobát, Farkasaszót, Csengerujfalut, Szamoslukácsit a megnyitásra előkészítette. A kir. pénzögylgazgató jelentése szerint egyenes adóban 1912 évben volt hátralék 627,648 K, 1913. évben 720,868 K, tehát a hátralék növekedett 93,220 koroná­val. Haddijban 1912. évben volt a háiralék 69,069 K, 1913. évben 104,139 K, tehát 44,070 koronával növekedett. Bélyeg- és jogi!letekben befolyt 1913. év dec. havában 101,162 K, ital- adóban 65,961 K. A vármegye: főorvos bejelenti, hogy a vármegye egészségügyi álla­pota a múlt hónapban általában kielégítőnek mondható. Járványosán fellépett fertőző be­tegségekről mindössze 5 községből érkezett jelentés, ezzel szemben azonban 5 községben megszűnt a járvány. December hónapban be­fejezést nyertek a félévi gyógy vizsgálatok. Ezután az árvaszóki elnöki, kir. ügyészi, kir. áll am ép Ítésze ti és főáliatorvosi jelentéseket olvasták fel. majd Galgóczy József árvaszóki ülnök adta elő a beérkezett árváiig'.'i felebbe- zéseket, melyek felülbírálása után az ülés véget ért. azt halasszák el, addig, inig a közgazdasági viszonyok javulásának hire nem érkezik, mert ez idő szerint kereset hiányában nélkülözésnek tennék ki magukat Intelem az Északamerikai Egyesüli Államokba kivándorolni szándékozóknak. Az Északamerikai Egyesült Államokban főleg a vas- és acéliparágak terén történt üzem­korlátozások folytán igen nagy a munkanélkü­liek száma és az a munkásoknak folytatólagos újabb elbocsátása által folyton növekedik. Yalószinii, hogy az ottani közgazdasági helyzetnek javulása a közel jövőben alig vár­ható, sőt ellenkezőleg számos jelből a viszo­nyok rosszabbodására lehet következtetni. Erre való tekintettel az Egyesült Álla­mokban a bevándorlási törvény rendelkezéseit is a legnagyobb szigorral alkalmazzák s pedig oly annyira, hogy még az Ellis-Is!and-on át Kanadába való kivándorlás is gyakran nehéz­ségekbe ütközik. Óva intjük a lakosságot, főleg a kiván­dorolni szándékozókat figyelmeztetjük, hogy utóbbiak saját jól felfogott érdekükben utazási szándékukról mondjanak le vagy legalább is gyakran elmehetek a sírjához, mindég itt va­gyok a temetőben s mindennap hozok a sír­jára egy száll virágocskát. Lássa, Szignóra — mondta s narancsfa ágat vett elő keblére rej­tett zubbonya alól, ez soha sem hiányzik, mindég van nálam. — Tehát most aira megyünk a temető felé? — kérdezte az asszony — aki lelkében valami borzasztó dolgot rejtegetett. — Igen, ha megengedi . . . — Sőt, akarom. Imádkozni fogunk érte. Messze van még ? — Itt vagyunk ? felelte a férfi — és be akarta dobni a virágot a tengerbe. — Ne, még ne, — mondta az asszony — előbb imádkozzunk. Imádkoztak. Most pedig — mondotta eliágyultan — most pedig Arturó, barátom, öleljen meg engem, mert másképen azt fogom hinni, hogy soha sem bocsát meg ezért a szenvedésért, amit kíváncsiságommal okoz­tam önnek. A férfi megölelte. így ni 1 Most. pedig, ha már megölelt, csókoljon is meg. A halottak nem haragszanak ezért. — De Szignóra, itt, az ő sírjánál ? — Igen itt Én visszaadom Önt neki, boldoggá teszem. — Hogyan ? — Megfogja látni, ha elfogadja a fölté­telemet. — Elfogadom — mondta a férfi — és lehunyta mind a két szemét, miközben a vi­rágot oda nyújtotta az asszonynak. Az elfogadta s az apró szirmokkal tele szórta a férfinek szép fekete haját, majd oda hajolt hozzá s halkan súgta a fülébe: — Csitt ... a temetőben csendesen kell lenni, a halottak beszélgetnek is s hallgassunk egy kissé s oda fordultak mindketten a gon­dola egyik szélére s az ajakuk egy csókban forrt össze. Ekkor az asszony erősen átölelte a férfit s teljes erejével át dobta magát a gondolán s magával rántotta a gondolást is és levitték a narancsfa ágat, le, az igazi te­metőbe, le a tenger fenekére. (Vége.) É »Ilii liyli. A pénteken tartott közigazgatási bizott­sági ülés közben Szubányi Ferenc arra kérte fel­szólalásában az alispánt, hogy a, községi és körjegyzők nyugdijszabályrendelet.e mielőbb felterjesziessok, in'dyre Péchy István főjegyző megnyugtató Ígéretet tett. Dr. Böszörményi Emil a vármegyei telephon felállítása tárgyában interpellált, s kért felvilágosítást, melyre a távolievő alispán helyett Péchy István vála­szolt A főjegyző megnyugtatta válaszával fel­szólalót és a bizottságot, hogy amennyiben ma már e célra 70 ezer K áll rendelkezésre, a járási központok ez idén okvetlenül összelesz­nek kötve a vármegyei központtal. A posta- igazgatóság kiküldöttei különben inár e hó 15-én tárgyalást tartanak, a munka előrelát­hatólag még a tavasz folyamán kezdetét veszi. Hogy az egyes járások központjai a községek­kel összeköttessenek, illetve, hogy a járási telephon-hálózat létesüljön, az az egyes fő- szolgabirák buzgó-ágától függ, nehézségbe és akadályokba nem ütközhetik, mert a most rendelkezésre álló 70 ezer K a járási közpon­tok összeköttetésére teljesen elegendő, igy a községek által megszavazott hozzájárulások felszabadulnak, s a járási telephon hálózat létesítésére felhasználható lesz. Mint értesülünk a mátészalkai járás és a nagysoinkuti járás községei járási központjuk­kal már a közeli hónapokban össze lesznek kötve, mely üdvös intézmény felállításában ezen járásokat, követni fogja még a jövő év­ben a többi, óriási kihatással lesz a hálózat megteremtése a közszolgálat és a nagyközön­ség érdekeire, mely most már dűlőre jutott és mielőbb létesül. Mz árvizüárosultaü segélyezése. Vármegyénk főispánja elnökiele alatt pén­teken ülésezett közigazgatási bizottság köz- | ponti segélyző bizottsággá alakult át és ismételve j tárgyalta az árvízkárosultak segélyezését. Az 1913. november 7-iki ülés megállapo­dása értelmében vm. alispán 46.800 koronát utalványozott ki, melyben az árviz kitörésekor szükséges első segélyösszegek is be vannak foglalva; most az 1.914. évi január 9-iki ülé­sen a központi bizottság azon véleményének adott kifejezést, hogy Pa tóháza és Szamosbe- rencze községnek 500, Kiskolcs és Nagykoles községnek 500, igy összesen 1000 korona lenne utalványozandó azon 2106 K 50 f összeg ter­hére, mely még rendelkezésre áll. A központi bizottság azt is kimondotta, hogy a segélyösszegeket feltétlenül ki kell osztani s igy azok közmunka, helyesebben közutak, közművek építésénél igénybe veendő ellenszolgáltatás gyanánt nem adományoz­hatok. 3Kirdetéseű felvétetned.! Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felültök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi utcsa 59. sz. Bármily kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisziittatnak. Piisé-gouvré. Plűsh és bársonyok gőzölés«. Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom