Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Az interurbán beszélgetésekért eddig követelt telefonbiztositékot teljesen törlik s a postakincstár az interurbán beszélgetések diját hitelezi előfizetőinek. Ezek a dijak zónán- kint emelkednek, de a legnagyobb távolságban sem haladják túl három percenként a két koronát. A posta ezzel az ujitásjal azt akarja elérni, hogy a vármegyei hálózatok túlterhelését megszüntesse, ami pedig a legnagyobb mizériáknak az okozója. | az alatt felemésztik, mig útlevelük birtokába j juthatnak. A kijárók szomorúságára, de a kivándo- ' rolni szándékozókra ezen igen üdvös rendelet I szükségét maguk a tisztviselők is érezték, kik i a mindennapi zaklatásoktól megszabadulva I nyugodtan végezhetik teendőiket. A kijárók pedig elestek, kik közül nem j egynek képezte úgyszólván főbb jövedelmi forrását. Miklóssy püspök uj aulája. Debrecenből jelentik : Miklóssy István hajdudorogi gör. kath. püspök a szerencsétlen véget ért Jackovics Mihály vikárius helyére Bányay János mára- marosszigeti hittanárt nevezte ki püspöki j helynökül és megbízta őt az egyházi főtanfe- | lügyelettel. Bányay János korábban kanonoki ! állasra volt felterjesztve. Bányay elfoglalta hivatalát és legközelebb folytatja a püspökség területén az iskolák látogatását. Csatth Sán- | dór dr. helyébe ügyésznek Unger József dr.-t nevezte ki a püspök. Melles Emil titkár is megérkezett Ungvárról és a püspöki hivatalban ^ már megkezdték a munkát. Elsősorban az 'el- j pusztult irattárt rendezik. Megállapították, hogy a robbanás 15 000 korona kárt okozott j a püspökségnek, a melyet a kultuszminiszte- I rium térit meg. Az adóügyi bizottság Csaba Adorján főis- | pán elnöklete alatt pénteken Ilosvay Aladár vármegyei alisp an, Plachy Gyula kir. tanácsos j pénzügyfgazgató, dr.,Vetzák Ede tiszteletbeli ; főügyész, Falussy Árpád, N. Szabó Antal j és Jármy András tagok részvételével ülést | tartott. A bizottság Nagy Gábor pénzügyi j tánácsos, Keresztszeghy Kornél pénzügyi tit- j kár, Kristóf Gyula és Mándy Elemér fogalma- j zók által előadott felebbezéseket bírálta el. Rendelet az utlevélsürgetők és kijárók ellen. Múlt év decemberében, midőn a védkö- telesek kivándorlási tilalma tárgyában kiadott kormányhatósági rendelet, illetve alkotott törvény hatálya megszűnt, az egyes járási hiva- j tálukból tömegesen érkeztek be az útlevél j iránti kérelmek oly annyira, hogy számuk az alispáni hivatalban 2 ezeren felül szaporodott. Ezzel egyidejűleg megindult az egész j vármegye területéről a vándorlás, a kérelme- ; zők részint személyesen, részintjól megfizetett : megbízottaik által ostromolták az útlevél ősz- | tály tisztviselőit, hogy útlevelük birtokába j mielőbb juthassanak. A vármegyei folyosók j csak úgy zsongtak a beözönlő sürgetőktől és kijáróktól, a tisztviselők munkaideje ezek felvilágosításával és soronkivnli elintézésekkel telt el úgy, hogy a régebben beadóit útlevelek elintézésére sor egyáltalán nem kerülhetett. Ezen tarthatatlan állapot megszüntetése iránt intézkedett Csaba Adorján főispán a napokban kiadott rendeletével, melyben az utlevélosztály tisztviselőit szigorúan utasította, hogy az útlevél kérelmeket beérkezésük sorrendjében intézzék el, ez alól kivételt senkinek se tegyenek s a sürgetőket és kijárókat so- ronkiviili elintézés iránti kérelmükkel utasítsák el. Egyben felhívta a járás főszolgabiráit, hogy az útlevelek sürgetésétől a községi lakosságot elöljáróságaik utján tartsák vissza, mert a költségekkel járó személyes, vagy megbi- j zottaik általi sürgetések eredménytelenek lesz- ! nek. Óva inti a rendelet a főszolgabírók utján j a lakosságot arra is, hogy ingó és ingatlan j vagyonuk eladásával a kivándorlásra élőké- í szüleieket, ne tegyenek, mert útlevél kérelmük j későbbi elintézése azt eredményezheti, hogy csekély vagyonuk eladásából kapott pénzüket Amis fenyeget. A gyakori esőzések ismét megduzzasztot- ták a vármegyénkén átvonuló folyók medreit, fenyegetve a partmenti községek lakosait. A koldusbotra jutott küzködő nép végpusztulás elé néz, ha az egek csatornái meg nem sziin- ! nek ontani vizeiket. Tiszabecs márc. 12-én. A Tisza és Szamos hömpölygő szennyes árja a védtöltések között rohan, ostromolja a gátakat, hogy következő percben ismét kegyetlen úrrá legyen a reménységgel megmunkált földeken. A Tisza romboló munkáját már | megkezdte Tiszaujlaknál, átlépte a védgátakat, j megsemmisít útjában mindent, magával ragadva a nyomorgó nép utolsó falatján Tisza- becsnél negyedméternyi vastagságban ömlött át a védtöltésen, a rohanó ár és Mikola felé siet. A Szamos folyton áradóban van. Tiszabecs márc. 13-án. A folyók árja mintha visszahökkent volna a kétségbeesett lakosság jaj kiáltásaitól, szégyenkezve vonult vissza a védtöltések közé. A Tisza 60 cm.-rel apadt le, igy a veszély mulóban van, s ha megszűnik az esőzés, a vármegyénket múlt évben ért árvízkatasztrófa í ismétlődni nem fog. Egyébként a vármegye alispánja a Tisza j mentén az árvízvédelmi intézkedéseket elrendelte, úgy a folyammérnökség kiküldöttei, mint a járási tisztviselők a helyszínén vannak s megtesznek minden lehetőt a akosság megmentésére. Tiszabecs márc. 14-én. A tegnap beállott esőtlen tiszta idő folytán a vármegye összes vizei apadóban van nak, igy a veszély teljes elmúlta remélhető, j Mindenki áhítozik már meleget rügyfakadást hozó napok után, hogy az annyi megpróbál- tatás és nélkülözésen keresztül ment szegény nép végre keresethez juthasson. Iliül ülés. Szatmárvármagye törvényhatósági bizottsága Nagykárolyban, a vármegyei székház j gyüléstermében 1914. március 19-én d. e. 10 | órakor rendes közgyűlést tart, melynek főbb | tárgyai a következők : A vármegyei tiszti főügyészi állás betol- [ tése. A vármegyei árvaszéki elnöki állás betöltése. Az esetleg megüresedő állások betöltése. Pestvármegye és az „Ernte“ átiratai a román paktumos tárgyalások kérdésében M. kir. belügyminiszter ur leirata a vm. dijnokok szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezéséről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. M. kir. belügyminiszter ur leirata a Dr. Luby László részére folyósított 400 K megtérítése tárgyában Koresk. miniszter ur leirata a Bikszád végállomásból kiindulólag részben a Tartolcz, részben pedig a Ren és Krasin patakok völgyében vezetendő keskeny vágányu iparvasut- vonalra kiadott előmunkálati engedély meghosszabbítása tárgyában. A vm. dijpokok Orsz. Szövetségének emlékirata a vm. dijnokok anyagi helyzetének javítása és szolgálati viszonyainak rendezéseiről. Vm. alispán előterjesztése az utbiztosok szolgálati pótlékának kiutalása, továbbá a Fásy Gusztáv és Marosán Sándor utbiztosok szolgálati pótlékának felemelése és a közúti alap Vili. kiadási rovatán 11000 K póthitel engedélyezése tárgyában. Vm. alispán előterjesztése a Gondos Mór nagybányai járási orvosnak engedélyezett szabadságidő tárgyában. Vm. alispán előterjesztése a Csókás László számlájának hitelátruházás utján való elszámolása tárgyában. A Panonnia kender- és lenipar rt. börvelyi kendergyára vezetőjének kérelme iparvasutja céljaira igénybeveendő Nagykároly—porcsal- mai közút használati feltételeinek megállapítása iránt. Tartolcz, Komorzán, Kányaháza, Kőszegremete, Avaslekencze, Terep és Bujánháza községek kérvénye az Avasujváros—komorzáni vicinális útnak a th. közutak hálózatába való felvétele iránt. Kende Zsigmond és érdektársai kérelme a Zsarolván—ököritói útvonalnak a th. közutak hálózatába való felvétele és kiépítése iránt. A Nagykárolyi Kölesey-Egyesület segély iránti kérelme. A Nagykárolyi Dalegyesület segély iránti kérelme. Kovács Sándor főszolgabíró szabadság iránti kérelme. Dr. Képessy László főszolgabíró szabadság iránti kérelme Dr. Lacheta Brúnó szabadság iránti kérelme Ifj. Boér Endre közig, gyakornok szabadság iránti kérelme. Medvey Lajos vm. irodaigazgató kérelme egy évi dijnoki fizetés kiutalása iránt. Városi közgyűlés. Vasárnap délelőtt a város képviselőtestü J lete rendkívüli közgyűlést tartott. Bár a tárgysorozat csak két pontból állott, annak fontossága mégis nagy érdeklődést keltett. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Debreceni István kir. tanácsos, polgár- mester 10 órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. A tárgysorozat első pontja a városi képviselőtestületi tagok sorában beállott változás bejelentése volt. Kaufmann Jakab képviselő- testületi tag,’ ki viril is jogon volt tagja a képviselőtestületnek, elhalálozott, miért is helyébe ugyancsak virihs jogon Beckmann József hivatott meg a képviselőtestületbe. A tárgysorozat második pontja: az uj városi szervezeti szabályrendelet bemutatása és tárgyalása volt. Mielőtt ez érdembe bocsátkozott volna a képviselőtestület dr Merts László képviselő- testületi tag indítványt tett, hogy miután ennek a szervezeti szabályrendeletnek az ősz idején igyis-ugyis tárgyaltatni kell, midőn a városi törvény és a rendőrség államosításáról szóló törvény megalkottatik, amelyet az 1912. évi LVIII. t.-e már elrendelt, most ne tárgyalják, hanem csupán akkor, mikor valóban aktuális lesz a kérdés. A képviselőtestület ebben az értelemben határozott és a tárgyat levette a napirendről. A közgyűlés ezzel véget ért. Ä*'lSjT'K'T7'¥7'KiTÄ*' A (CIRKVENICA) tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely, W A ^1 íOL az Adria partján (Fiume mellett). Nagy gyógyhatású gürvély és angolkórnál, az idegrendszer betegségeinél, vérszegénységnél, sápkórnál, női betegségnél, elhájasodásnál és idült rheumatismusnál. Mint klimatikus oooo gyógyhely páratlan maláriánál, influenzánál és minden hurutos betegségnél. oooo Modern fürdők nap-, homok- és szabad tengeri fürdőre. partján (Fiume mellett). Egyedüli belföldi tengeri fürdő, Mesés-p ázs. A partot körülbelül 300 méternyire finom homok borítja és oly sekély, hogy gyermekek minden felügyelet nélkül is fürödhetnek. himeritö prospektust küld: A FÜRDÖ-BIZOTTSAg. I i
