Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-20 / Rendkívüli kiadás

SZATMÁRMEGYEI KÖZ LÖN Y

^ek fontosságát ma még nem lehet teljesen értékelni,

Egy azonban mindenesetre

megállapítható :

A nagy erővel keresztüivit! orosz offenzia igen érzékeny károk között meg van hiúsítva,

3f£á6oru Oroszország és Söröüország üözött.

Bukarest, okt. 19.

A Fekete-tengeri orosz flotta megjelent Várna, Burgas és Konstantinápoly előtt és mindenütt több lövést tett.

Az „Uni versül“ szerint ezzei Oroszország megkezdte Törökországgal az ellenségeskedéseket

M. T. I.

Sl DToíredame

6om6ázása.

Budapest, okt. 19.

Párisból érkezett hir szerint f. hó 11-én egy német a Patikus bombát dobott a városra. A bomba a Notredame székesegyházra esett és ennek következtében a templom egyes külső részei leégtek, a tetőzet és a harangok megsérültek.

M. T. I.

Egy asszonyért.

Irta: Fabritzky Antal.

Fenn a völgyet uraló hegyen szomorúan fújta egy kürtös a takarodót. Az eső egyforma sürü csöppekben esett már dél óta. Lent a sebesen rohanó hegyi folyó partján álló „Bosna-szálló“ vendéglőjében lassú mozgás támadt. Blasek kapitány, a társaság legidősebb tisztje felállt, felcsatolta a kardját, meggyujtotta kézilámpását s elköszönt. Az eddig feszélyezett társaság kétfelé oszlott, az egyik asztalnál előkerült a kártya, a másiknál beszélgettek. Lassan vontatottan folyt a társalgás. Kívülről kutyaugatás hallatszott, aztán valaki felszakitotta az ajtót. Mihalovics mérnököt, a jövevényt nagy örömmel fogadták. Az ledobta vizes köpenyét s leült. Egykét perc múlva már a vasútépítésről beszélgettek. Rövid félóra alatt előkerült a kis, szőke Darnai, a másik mérnök is, aki örök ókedvével hamarosan felvilanyozta a társasáj

got. Valaki bort hozatott. A kártyaasztalnál az egyik kadét felkiáltott:

— Főhadnagy ur, kérlek, hagyjuk abba. Nyerek ugyan vagy öt forintot, de azt meg- isszuk.

— Gemacht! — mondta a harcsabajuszu hosszú germán.

Aztán összeült a társaság. Ittak szakadatlanul. Előkerültek pikáns történetek, gáláns kalandok. A hangulat mámoros lett. Vakító fehér testi) uők libbentek a levegőben. A nehéz olasz borok hatása erősen mutatkozott A tisztikar baritonistája, a kis fekete Radler hadnagy behozatta a gitárját. Az ablakokat kinyitották és az esős, szomorú boszniai éjszaka csendjét csakhamar vad, buja chansonok verték föl.

A társaság egy része kidőlt, nem bírta tovább. Hazafelé készült. A többiek, élükön az örök ke szomjas Rader hadnaggyal, végig mentek a tajtékzó folyó partján és egy piszkos, zöldre festett ház előtt megálltak. Ez volt a törökök vendéglője. Bent a kis ivóban két török ült. A polgármester meg a fivére. Ijedten húzódtak el a részeg „svábak elől.

A sápadt képű Funtak kadét pezsgőt bou- tatott. Most vígan voltak. A társaság most már mindössze a haicsubajuszu főhadnagyból, Rader hadnagyból, az örökké ábrándozó Wiesele hadnagyból, a kadétből és a két mérnökből állott. Rader hadnagy most már hamisan enekelt s a többiek vele énekelték a refrént. Rader egyszerre elhallgatott s egy sarokba dobta haugszerét.

— Elég volt.

— Beszélgessünk, — mondta Mihalovics. A kis Darnai szeme felvillant.

— igen, beszélgessünk. Asszonyokról . . .

És mindegyik mesélt szép, forróvérű, tüzes asszonyok szerelméről. A natal kadét arca tűzben égett. Beszelt ö is egy nőről, csak egyszer látta. Rakonyökölt az asztalra és elhallgatott. Most már a tiszti nőkről beszélgettek. Aztán csend lett. A kis Darnai guuyosan mondta:

— YViesek, hat te miért nem beszélsz V Te vagy a legszebb liu a garmzioiibau. Neked nem volt kalandod ?

Wiesek eluiasitóiag intett a kezével, de a kis mérnök csak tovaob beszelL.

— Beszelj valamit. Latod úgyis azt beszélik, hogy te vagy a fomórnoane szerelője.

Egy pillanatra a viliuri megelőző csend lelt. Mihaiovios erős oklevél az asztalra csapóit.

— Arról az asszonyról ne beszéljetek. Nem engedem meg.

Wieseküeu felülkerekedett u dacos katona.

— iViuialuvics, te részeg vagy. Jegyezd meg magadnak, hegy arról az asszonyról nem azért nem beszelek, mert te megtiltóitad, üaj nem, mert nem erdemes róla beszélni.

I Mihalovics felugrott. A főhadnagy közbe- i lépett.

— Mihalovics, ne feledd el, hogy lisztek között és nem munkásaid közölt vagy.

Wiesek most odafordult Darnamoz :

— Ismered azt az asszonyt. Öregebb mint én. Nem is szép. Nem szerettem és mégis ad dig járt utánnam, amig a szeretője letten). Utalom pedig, utálom . . .

Mihalovics sápadt volt. Egy pillanatig gondolkozott. Szavakat keresett. Aztán felugrott. Szinte ordított.

Hazudik. Aljas, pimasz ember; aki egy férjes nőről igy beszél.

Wiesek a sarokba ugrott. A kardját kereste. A főhadnagy lefogta.

— Majd holnap — súgta Wieseknek.

A társaság egyszerre csendes lett. A tisztek felcsatolták kardjaikat. Odakint derengett a hajnal. Kiléptek az utcára. A fagyos levegő megcsapta őket, a mámor eloszlott. Elindultak. Mihalovics ellenkező irányba ment A főhadnagy Wieseknek tartott előadást. Darnai a hátramaradt Radernek mesélte:

— Az asszony Mihalovicsnak volt azelőtt

a szeretője, de őrülten szereti.

megunta, pedig Mihalovics

A tiszti becsületbiróság, melynek Wiesek az ügyet bejelentette, összeült.

Wiesek a szobájában várta az ítéletet.

Mihalovics kijelentette, Imgy egv olyan emberrel, aki férjes nőkről igy beszél, nem verekszik.

És a becsületbiróság nem tudott másképp dönteni. Wiesek eljárása nem volt tisztességes. Diszk valifikálták.

Egy óra múlva ijedt arcú katonák szaladtak az ezredorvosért.

Az orvos későn jött. Wiesek nem tudott becsület nélkül élni és a golyó jól talált.

Hírek.

_ — Megfogytak a menekültek. Országunk határára betörtsuorosz hadsereg elöl a többek között városunkba is sokan ki 1 töztek, illetve menekültek az északkeleti határ vármegyékből. Most aztán hogy országunk ezen határát csaknem teljesen kitisztította fürge hadseregünk az ellenséges csapatoktól, a hatóságok erélyes fel - ni vására a menekülök kellő igazolványokkal felszerelve elhagyták városunkat, legteljebb egy nehány rokonnál levő maradt még itt, kik a menekülő szomorú nevét a kedélyesebb vendég névvel cserélték tel. Mint menekülő már csak egy pár galíciai család tartózkodik városunkban.

—; Pos.ai „hadisügeiyüelyegek“j kibocsátása. A hadjáratban elesettek özvegyeinek és árváinak segélyezése céljából a jelenlegi postai bélyegeken kívül »Hadisegély, özvegyeknek és árváknak két (2) lillér« jelzéssel ellátott postai bélyegek hozattak forgalomba, amelyek mindegyike után a rendes díjon kívül még 2,fillért kell fizetni, amely töDDiet a hadjáratban elesettek özvegyeinek és árváinak javára számláltatik el. .-v »hadsegélybélyegek« egyelőre a jelenlegi ó és 10 rilléres arvizbélyegek kész létének leinasználása mellett és megfelelő felülnyomással bocsáttatnak forgalomba. A íeüilnyomás az 5 tiiléres hadisegély- bélyegeknél vörös színben a 10 filléreseknél pedig sötétzöld szinbenalkalmaztatik. A hudisegélybélyegek később a rendes postai bélyegek egész sorozatából is forgalomba lógnak hozatni. A postahivatalok azonban csupán az 5 és 10 filléres értékünket fogják árusítani, mig a többi ér- téklajokat csak az igazgatóságok székhelyen levő s erre kijelölt egyes postahivatalok lógják árusítani. Az o és 10 íillé- res hadisegélybélyegekböl az értékcikkárusok is Kötelesek az 5 és 10 filléres postai bélyegforgalmuk 50 százalékának megfelelő készletet tartani.

Laptulajdonas : RüTH KÁROLY.

Ü

jság elárusítók állandó keresetet nyerhetnek a SZATM3RMEGy£l KÖZLÖNV eladásával.

felen;kezni lehet a Róih-nyomdában, Jókai-utea 2. si. alalt.

a I ^ I i r

Kiadó iakas.

Két szoba, konyha és kamarából álló I urilakás kiadó.

Értekezhetni lehet Nagykárolyban a i Majtény-utca 17. sz. alatt.

_______________

Ny

omatott Róth kouyvayotadáiában