Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-18 / 42. szám

Kagykároiy, 1914. október 18. 42. szárn. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hcvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Dioo NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utca 4. szám oooo Telefon 59. szám FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : ZOLTÁN BENŐ FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Küzdelmünk fegyvere, A tengernyi vér és pénzáldozat mel­leit a lelki fájdalmak örömét is zúdította reánk a háború férgei ege. Harmadfél hónapjánál több már, hogy szakadatlanul hai colnak fiaink szerte a tél Európában. Tizenkettedik hete, hogy .‘■zent ügyünkbe vetett megrendithetetlen bizal műnk és a hadseregünk győzhetetlensé­gébe vetett tudat felszínen tart mindnyá­junkat az aggodalmak és szenvedések tengerén. Fájdalmaink és aggodalmaink köze­pette azonban szemünk, figyelmünk harc­ban álló fiainkra van szögezve s minden győze mü: k enyhítő orvosság, minden élőié tett lépésük áldásos balzsamként hat szeiető aggodalmaktól felajzott idegeinkre. Így bírjuk eívnelni azt a mérhetetlen háborút, amit ellenségeink csúnya alatto­mos módon reánk kenyszeritettek. Nem a mi számoló képességünkhöz való munka kiszámítani annak az anyagi tehernek nagyságát, melyet a habom zLidit anélkül is éppen ez idők* szerint felettébb meggyöngült gazdasági viszo nvainkra, nem is számolgatjuk, csak vi­seljük türelemmel, mert erős a hitünk, hogy a bizton remélt győzelemig ki fog­juk bírni, sokkal súlyosabb reánk nézve az az aggódás, mely érző szivünket, be­csületes lelkünket nyomja, látva azt a nehez küzdelmet, fáradalmat és szenve dést, mit fiainknak ki kell egy véres há borin keresztül állniuk. Az idő máris teliesen hidetr, végnel- küli esők áztatják a föld minden pontját, a menetelés uttalan utakon, irdatlan sár­ban ember feletti munka, a harc szünet­len áll, nincs mindig idő a rendes táplál­kozásra. rendes éjjeli nyugalomra üdítő állomra csak nagy ritkán hajthatják fejü­ket s mindenek mellett minden perc ezer veszedelmet rejt magában, folyik a vér, drága fiaink vére, meit — ismerjük őket — ők nem kerülik, de keresik az ellen­séggel való mielőbbi fegyveres leszámo­lást anélkül, hogy egy percre is eszükbe jutna a maguk élete, amely pedig nekünk annyira féltett drága kincsünk, mindenünk. — Ók nem fáradnak, nem csüggednek egy percre sem, lankadatlanul végzik dol­gukat mi érettünk, hazánkéit. Nekünk a hitünk, bizalmunk adja az erőt a munkára, nekiek pedig a mi sze­retetünk, ragaszkodásunk. Az a páratlan ragaszkodás, a szere­tetnek az a spontán megnyilatkozása, mellyel útra eresztettük őke', az a szor­galmas gondosság, mellyel a háború ter­hinek elviselhetését nekik meg akarjuk könnyíteni, hidegtől, fagytól, betegségtől megakarjuk menteni, ahogy fogadjuk se- besültjeinket, az a gyöngéd gondosság, szerető dédelgetés, odaadó ápolás, mellyel szenvedéseiket akarjuk enyhíteni és meg­rövidíteni : adja meg nekiek azt a csodás erőt, mellyel lelkü-.ben a mi szeretőiünk­kel az emberi szervezetnek hihetetlen tul- feszitését megkövetelő munkát könnyedén el tudják végezni. Így folytatjuk mi a háborút. így se­gítjük, erősítjük egymást megosztva a honvédelem nehéz, de annál nemesebb feladatát egymás között. I-ten ! Te látod ezt a szép munkát te nézed csillag trónusodból erőink forrá­sát, a szeretetet; látod,"hogy a szeretet a mi fegyverünk hatalma, melynek a te törvényeid szerint győzilmeskednie kell minden emberi hatalmon, önzésén kap­zsiságon és gyűlölködésem melyek ellen mi harcolunk. Nem bukhatunk mi el, kik szentelt törvényeid szeiint élünk és halunk drága hazánkért. Törjük a fájdalmakat, vise jük a szenvedéseket hitünk erejevel s a te benned jóságot és igazságos sze- retetedben vetett bizalmunkkal. Tudjuk, hogy ha a szeretet c oda- tevő ereje lankadna harcoló fiainkban, erőt venne azokon az ellenség fegyvere, tudjuk, hogy ennek a szeretetnek erőtado tüzét mi gerjesztjük, s mi rajtunk áll, hogy az a végső dicső győzelmig lobogva ég en harcoló fia.nk lelkében, éppen azért csak arra kérünk, adj nekünk kitartást, erőt, hogy ne fáradjunk bele ennek a tűznek gerjesztésébe, erősíts meg minket, a szeretet munkájában, akkor mi leszünk a győzők, elhozod nekünk a bekét, meg­rövidíted ezeket a súlyos napokat s akkor mi leborulva előtted hálát adunk a te végtelen jóságodért! A kormány kiküldöttje Nagykárolyban. Simontsits Elemér képviselőházi a 1 e 1 - nők, mint az Országos Hadsegélyző bi­zottság ügyvezető alelnöke tőispánunk társaságába kedden este Szatmárra érke­zett, hol a segélyzö bizottság működését vizsgálta meg, látogatást tett a Vöröske­reszt kórházban is. Másnap a nagykárolyi helyi és vármegyei központi bizottság ülésén vett részt, majd a helybeli Vörös- kereszt kórházban tett látogatást. Mindkét város helyi bizottságának működése s a közönsége dicséretre méltó áldozatkészsége, különösen pedig a nagykárolyi Vöröske­reszt kórház berendezése és ellátása fe­lett a legnagyobb elismerését nyilvání­totta. A vm. központi segélyzö bizottság ülésén a kormány kiküldötte különösen érdeklődött az iránt, hogy a vm. terüle­tén megvannak e alakítva a helyi bizott­ságok, s hogyan működnek, az állami se­gélyezés óta miben áll a helyi bizottságok működése, dolgoznak e a segélyezettek, az iparosok kapnak-e munkát. Főispánunk előterjesztésére a kormánykiküldött kije­lentette, hogy városunk iparosainak ré­szére munkát igyekszik kieszközölni a kormánynál, részint katonai felsőruhák készítését, részint cipők megrendelését. Érdeklődött a mezőgazdasági munká­latok íelöl, és hogyan történik az átutazó sebesültek ellátása a vasútnál, kapnak-e a Nagykárolyban fekvő sebesültek zscldot. Simontsits Elemér csütörtökön délu­tán főispánunk és Ilosvay Aladár alispán társaságában és Madarassy István főszol­gabíró kíséretében Csanálos és VTiUaj községekbe hajtatott ki, hol a helyibizott­ságok működését szintén megvizsgálva, elismerőleg nyilatkozott. Simontsits Elemér ki itt idözése alatt főispánunknak volt vendége, pénteken reggel Budapestre visszautazott, vele uta­zott vármegyénk főispánja is. Kenyeret a sebesülteknek! Állomásunkon a Vöröskereszt Egylet ki- rendeltsége panaszt emelt, hogy a közönség részéről az eddigi oly bővelkedően nyújtott adományok teljesen elmaradtak és igy gyak­ran megesik az a sajnálatos körülmény, hogy egy-egy berobogó vonattal érkezett éhes se­besültek, ha csak egy kis kenyérért is könyö­rögnek, kérésüket nem teljesíthetik, mert a a máskor jól megrakott ideiglenes konyha üres lett. Pedig ezek azok az emberek, akik érettünk sebesültek meg és akik azért ontot­ták vérüket, hogy ne legyünk mi is kénytele­nek menekülni és draga otthonunkat ne le­gyünk kénytelenek itt hagyni és az ellenség által pozdorjává tétetni. Ajiyugalműnkért vérez- nek el drága katonáink és addig míg sok családnak jól terített, asztal jut, szegény sebe­sülteknek egy kis darab kenyeret sem jutta­tunk. A sebesülteknek pedig vissza is kell menmök a harctérre. Milyen lelkesedéssel áldozzák fel életűket, ha ny inostoh i elbánás­ban részesülnek az itthon maradottak részé­ről? Önfeláldozásuk és fáradozásuk csak úgy élhet el sikert, ha varosunk minden lakója kellő támogatásban részesíti őket. Kérjük a varos társadalmát, iutta-snn mindenki a sze­Mindennemü ruhaneműk, csipkék, felültök, függönyök., térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. HaufFel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. MíiMj: Petötí ulcza 5J. si. Bármily kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Piüsh és bársonyok gőzölése. Minta után vaíó festés! Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek. ||

Next

/
Oldalképek
Tartalom